Keresés         Kapcsolat   
 
    Visszaélések.hu         Aktuális | Folyamatban lévő ügyek | Nyomozati szakaszban | Bírósági szakban | Jogerős ügyek | Vélemények
2024. március. 29


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 




 
     
 
 A sukorói rendelet kevés Gyurcsány ellen
 
Napi Aktuális 2010-11-10 06:16:41
 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez
 

 Ha egy beruházás állami támogatással vagy koncessziós szerződés alapján valósul meg, illetve a befektetés meghaladja a kilencvenmillió forintot és tizenötnél több munkahelyet teremt, a kormány azt kiemelt jelentőségűnek minősítheti. Így csupán a sukorói projektről hozott kormányrendelet miatt a volt miniszterelnököt nemigen lehet elmarasztalni....

 

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos elődje, a múlt pénteken összeférhetetlenség miatt leköszönt Papcsák Ferenc azt állította: a Gyurcsány-kormány az Álomsziget-, valamint a sukorói kaszinóprojektet úgy nyilvánította nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá, hogy a törvény által megkövetelt fontos közcél nem állt fenn. A kiemelt beruházássá minősítésről szóló döntés meghozatalában részt vett akkori kormánytagok esetében – különösen Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök tekintetében – ezért szerinte felmerül a hivatali hatalommal való visszaélés bűntettének alapos gyanúja.

Papcsák nyilván a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló, 2006-ban elfogadott törvényre utalt, ám forrásaink szerint abban nincs szó „fontos közcélról”. A jogszabály ugyanis a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű” beruházásokra vonatkozik, arról pedig a kormány dönthet, hogy melyeket sorolja e körbe. Kiemelt projekt lehet például az uniós vagy költségvetési támogatással, illetve koncessziós szerződés alapján létrejövő, de akár egy kilencvenmilliós összértékű, legalább tizenöt munkahely megteremtését célzó beruházás is.

A sukorói kaszinóprojekt koncessziós szerződés keretében valósult volna meg, ahhoz egyedi döntés alapján állami támogatást ígértek, a befektetés összértéke is sokszorosan meghaladta a kilencvenmilliót, s tizenötnél nagyságrendekkel több munkahelyről volt szó. Vagyis: a kormány azt szakértők szerint jogszerűen minősítette kiemelt beruházássá. Ráadásul ezzel a döntéssel nem további anyagi előnyöket helyeztek kilátásba, csupán azt, hogy az engedélyezési eljárást a szokásosnál rövidebb idő alatt folytatják le, s az ügyben nem az általános szabályok szerint illetékes hatóságok, hanem a felettes szerveik járnak el.

 

A Btk. szerint az a hivatalos személy követ el hivatali visszaélést, aki „azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél”. A Legfelsőbb Bíróság az egyébként nehezen értelmezhető „gumiparagrafust” igyekezett tartalommal kitölteni, amikor még 1992-ben kimondta: ez a bűncselekmény csak akkor állapítható meg, ha kifejezetten „a jogtalan hátrány okozásának, illetőleg a jogtalan előny szerzésének a célzatával történt”.

Amikor egy kormány törvény alapján rendeletet alkot, a kötelességszegés, illetve a hatáskör túllépése szakértők szerint bizonyosan nem állapítható meg. Felvetődhet ugyanakkor, hogy kívántak-e bárkinek jogtalan hátrányt okozni vagy jogtalan előnyt biztosítani. Ezzel kapcsolatban azonban forrásaink hangsúlyozták, hogy a szándékosságot is bizonyítani kellene.

A sukorói beruházásra vonatkozó kormánydöntés büntetőjogi minősítése szempontjából ugyanakkor nem közömbös, hogy a rendelet bizonyos személyi kör hatósági ügyeire vonatkozóan az általánostól valóban különböző – bizonyos szempontból esetleg kedvezőbb – elbírálást helyezett kilátásba. Ez a megkülönböztetés azonban kizárólag az eljárási határidők rövidítésére, valamint az illetékességi szabályok módosítására terjedt ki. Ha pedig a kormány egy jelentősebb összegű befektetést és az ezzel járó munkahelyteremtést – egyébként törvény alapján – ilyen módon kívánja elősegíteni, az az általunk megkérdezett büntetőjogászok szerint aligha lehet bűncselekmény. Akkor sem – állítják –, ha utólag kiderül, hogy szakmailag megalapozatlan döntést hoztak.

Ami pedig azt illeti, hogy a sukorói telekcsere esetén mekkora kár érte volna az államot – miután az ügylet végül mégsem teljesült be, visszacsinálták, büntetőjogilag ezért senki nem vonható felelősségre.
 

nol.hu

 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez  
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
2010-11-17 Csipak Péter
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-05-03 ITT A CUNAMI!
 
 
 
 
 
 
 
 Utolsó frissítés: 2024-03-11 14:36:58 IMPRESSZUM | ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ