Keresés         Kapcsolat   
 
    Visszaélések.hu         Aktuális | Folyamatban lévő ügyek | Nyomozati szakaszban | Bírósági szakban | Jogerős ügyek | Vélemények
2021. február. 25


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 




 
     
 
 Elhordták a domb oldalát, hogy műfüves focipályát építsenek Biatorbágyon
 
2021-01-19 14:04:21
 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez
 

A helyi építési szabályzat maximum 15 százalékos beépítettséget engedélyez, a legkisebb zöldfelületet pedig 60 százalékban rögzíti. „A beépítési paraméterek esetében a „legkisebb zöldfelület mértéke” jelenti a szűk keresztmetszetet”- írták már a pályázati előterjesztésben. A szűk keresztmetszet ez esetben azt jelenti, hogy cipőkanállal illesztik be a focipályát:

az előírt zöldfelület 12 672 négyzetméter, ami a pálya megépítése után 12 759 négyzetméter lesz.
A környezetvédelmi szakvéleményt múlt időben írták
A polgármester kérésünkre elküldte az önkormányzat által rendelt környezetvédelmi szakvéleményt, aminek az a különlegessége, hogy már csak dózerolás után, október végén készült el, miközben a kivitelezés már szeptemberben elkezdődött.
„Vizsgálataink során arra helyeztük a hangsúlyt, hogy a területen milyen természeti értékek fordulnak, illetve fordultak elő. A múlt időt azért használjuk, mert a természetvédelmi terepbejárás idejére a tereprendezés már folyamatban volt. Emiatt a már kivágott fák tuskóit és a törzseket tudtuk megnézni és beazonosítani”
– írják a szakvéleményben.

 

 

 

 

 

 

 A Biatorbágyon épülő focipályához nem kellett sem építési, sem fakivágási engedély, miközben elhordták a domb oldalát. A környéken lakók nem örülnek, hogy nemsokára focimeccset hallgathatnak a madárcsicsergés helyett, és félnek, hogy a műfüves focipályáról származó mikroműanyag beszennyezheti a környéken található Madár-forrást. A polgármester rendelkezésünkre bocsájtotta a környezetvédelmi szakvéleményt, ami már a dózerolás után készült el. A dokumentum szerint a legnagyobb kockázatot a műfüves pályára szórt apró gumigranulátumok jelenthetik. Azt is megtudtuk, hogy ez a veszély csupán „esztétikai jellegű, mert ez az anyag sem biológiai úton, sem geokémiai úton nem bomlik el”. A szakvélemény szerint ex lege védettek a források, de a védetté nyilvánítást kezdeményezni kell, ami eddig nem történt meg.

 

 A Madár-forrás Biatorbágy iharosi városrészén található, kedvelt kiindulópontja a kirándulóknak. A természet nyugalmát a szomszédos telken épülő focipálya készül megbolygatni. 2020 szeptemberében elkezdődött a kivitelezés, ami során eddig megtörtént a tereprendezés, és lekövezték a műfüves pálya területét. A buldózerek mára elbontották a domb oldalát, kivágták az útban lévő cserjéket és fákat. A drónfelvételeken látszik, hogy a pálya egy része korábban rét volt, a többi részén pedig fák álltak.

Miért kell a harmadik focipálya Biatorbágyra?
A rövid válasz: mert szabálytalanul épült a sportegyesület előző pályája. A városban jelenleg két focipálya működik,
az előző pályát azonban szabálytalanul fejlesztették többpályás sportcentrummá.
Az előírt 70 százalék helyett mindössze 12,5 százalék zöldfelület maradt a területen – számolt be a Szövetség Biatorbágyért a honlapján.
Az önkormányzat 2019-ben perbeli egyezséget kötött a lakókkal, ami miatt összesen 25 millió forint sérelemdíjat fizetett, és el kellett bontania a kis műfüves focipályát. Ráadásul 2020 márciusától kitiltották a focistákat este és hétvégén a területről a lakók nyugalma érdekében.
Ha valaki nem tudja elképzelni, hogy milyen pihentető lehet egy focipálya mellett lakni, íme egy beszámoló az egyik helyi lakostól:
„Minden alkalommal, ahogy a műfüves focipályát körbevevő palánknak csattanva nekirúgják a labdát, olyan, mintha ránk szakadna a födém. Hazajövünk, pihenni szeretnénk, de a hét minden napján edzések vagy meccsek vannak. Vasárnap pedig amatőr csapatok ordítva-káromkodva fociznak a kibérelt pályán, hallgatjuk a bazdmegelést, utána pedig megy az italozás.”
A környezetvédelmi szakvéleményben szerepel, hogy az új pályát hétköznap délután négy és este nyolc között fogják használni, hétvégén pedig átlagosan 2-2 mérkőzésre lehet igénybe venni.
Nyomozzák, hogy az önkormányzat dupla áron vette-e meg a telket
Az önkormányzat sikeresen pályázott a műfüves pálya kialakítására a Magyar Labdarúgó Szövetség Országos Pályaépítés Programján keresztül. Az egyetlen probléma ezután már csak az volt, hogy hová építik Biatorbágyon a focipályát, a pályázat határideje pedig egyre inkább közeledett. 2020 májusában végül egy 422 millió forintos telek megvásárlásáról a polgármester a veszélyhelyzet miatti különleges jogrend alapján egy személyben döntött. A polgármester arról számolt be, hogy megkapta a fideszes többség támogatását a projektre.
Az önkormányzat képviselő testülete egyébként 2019 áprilisában még nem támogatta ennek a teleknek a megvásárlását.
A sportpálya állapota december közepén. Fotó: Benjamin, helyi lakos felvétele
A telekvásárlásról többet nem is hallottunk volna, ha Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő rá nem bukkan egy dokumentumra, amiben szerepelt az ingatlan korábban becsült értéke. A telek egy helyi autókereskedő és -szervizes vállalkozó család tulajdonában állt.
A telek ára a különböző becslések szerint 115,65 millió és 231 millió forint között mozgott három évvel a telekvásárlás előtt. 
Szél Bernadett feljelentést tett a gyanús telekvásárlás miatt, a rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen, a nyomozás még folyamatban van. A polgármester a megkeresésünkre azt közölte, hogy „Az ingatlanszakértői vizsgálat alapján kijelenthető, hogy nem történt túlárazás.”
A telekvásárlás során egy másik érdekesség is történt, az autókereskedő család cége, a Fábián Kft. egy héttel később egy nagyjából 7-8 millió forint értékű autót ajándékozott a helyi sportklubnak.
Cipőkanállal illesztik be a focipályát a telekre
A focipálya a helyi sportegyesület, a Viadukt SE számára készül. A sportegyesület és a városháza között szoros kapcsolat van, Dr. Cserniczky Tamás Biatorbágy alpolgármestere egyben a Viadukt Sportegyesület elnöke is.
A focipálya 201,7 millió forintba kerül, a pályázati önerő 60 millió forint, amihez a Viadukt SE vállalta a 70 százalékos TAO keret feltöltését. Arról nem találtunk sehol információt, hogy melyik cég építi a pályát. Ugyanis nem nyílt és nyilvános közbeszerzésről van szó, hanem meghívásos kivitelezői tendert írt ki az MLSZ azok között a vállalkozók között, amelyek korábban már egy előminősítésen megfeleltek.
A polgármestertől megtudtuk, hogy Biatorbágyon a Greenturf Sport Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-re esett a választás. A Greenturf egyike annak a három cégnek, amelyek az elmúlt időszakban focipályát építhettek az MLSZ pályaépítési programjában Budapesten.
A helyi építési szabályzat maximum 15 százalékos beépítettséget engedélyez, a legkisebb zöldfelületet pedig 60 százalékban rögzíti. „A beépítési paraméterek esetében a „legkisebb zöldfelület mértéke” jelenti a szűk keresztmetszetet”- írták már a pályázati előterjesztésben. A szűk keresztmetszet ez esetben azt jelenti, hogy cipőkanállal illesztik be a focipályát:
az előírt zöldfelület 12 672 négyzetméter, ami a pálya megépítése után 12 759 négyzetméter lesz.
A környezetvédelmi szakvéleményt múlt időben írták
A polgármester kérésünkre elküldte az önkormányzat által rendelt környezetvédelmi szakvéleményt, aminek az a különlegessége, hogy már csak dózerolás után, október végén készült el, miközben a kivitelezés már szeptemberben elkezdődött.
„Vizsgálataink során arra helyeztük a hangsúlyt, hogy a területen milyen természeti értékek fordulnak, illetve fordultak elő. A múlt időt azért használjuk, mert a természetvédelmi terepbejárás idejére a tereprendezés már folyamatban volt. Emiatt a már kivágott fák tuskóit és a törzseket tudtuk megnézni és beazonosítani”
– írják a szakvéleményben.
A terepmunka ezzel nem ért véget. “A területen nagy testű állatok nyomát nem találtuk meg, ami a lakott területek közelségének is betudható.” Vagy pedig annak, hogy az őzek messziről elkerülik a buldózereket.
Az egyik helyi lakos, Herhalt-Nagy Róbert szerint viszont “az őzek és vaddisznók rendszeres látogatói a környéknek, nem utolsósorban a forrás és a közelben levő Nemó-tó vize miatt esténként ide járnak inni. Logikusan nem találkozhatsz nagy testű, de semmilyen állattal a munkagépek zajában.”
Decemberben egyébként a lakók megnyugtatására megrendeltek egy újabb tanulmánytervet, ami a már elkészült szakvéleménynél jóval nagyobb területre terjed ki.
Elbontották a domboldalt, de nem kell építési engedély
Herhalt-Nagy Róbert szerint aggályos, hogy a műfüves focipályához nem volt szükség építési engedélyre. A törvény szerint nem kell engedély „a telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1 méternél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatásához.”
A földmunkákról készült fotók alátámasztják, hogy egy méternél nagyobb mértékben változtatták meg a terepszintet, és nem értik, hogy történhetett ilyen mértékű természetkárosítás engedély nélkül.
Fotó: Facebook/Szél Bernadett
A polgármester csak azt az információt erősítette meg, hogy a pálya építésével összefüggő eddigi munkák nem engedélykötelesek.
A környezetvédelmi szakvéleményben olvasható, hogy a területen korábban homokbánya működött, amit 15-20 éve rekultiváltak és tereprendeztek. A rekultiváció során inert hulladéklerakás folyt. (Az inert hulladékot a köznyelvben építési-bontási hulladékként emlegetik.) A területelőkészítési tereprendezési munkák során láthatóvá vált a korábbi inert hulladék lerakási zóna, amit a szakértők fényképekkel is dokumentáltak. A terület DK-i részénél feltárt inert hulladék rétegre időközben invazív fás, cserjés, bozótos nőtt. Azt ugyan nem írják, hogy az egész hegyoldal inert hulladékból állt volna, azonban
a szakvéleményhez csatolt képek csak a hulladékkal kevert talajról készültek.
A szakvélemény csupán az inert hulladékra fókuszál. Fotó: GreenSecreter Kft.
Azonban, ha megnézzük az egyik helyi lakos felvételét, akkor láthatjuk, hogy a hegy oldalából nem szemetes talajt termeltek ki, csupán a kép jobb alsó sarkában látszódik egy kisebb, inert hulladékkal kevert kupac. Herhalt-Nagy Róbert szerint az elbontás teljes mértékben termőföld volt.
A kép jobb oldalán található kupac tűnik csupán inert hulladéknak. Fotó: Helyi lakos felvétele
A buldózerek munkájáról egy egyperces imázsfilm is készült.
A polgármester tájékoztatása szerint a területen engedélyhez kötött fakivágás nem történt. Biatorbágyon jegyzői engedély a közterületen történő fakivágáshoz szükséges. A beszámolója szerint a telken elgazosodott, elbokrosodott növények (javarészt bodza) és kis törzsátmérőjű invazív, vad akáccserjék voltak.
Megkérdőjelezik a forrás védettségét
Van egy másik fontos kérdés is a sportpályával kapcsolatban, mégpedig, hogy forrás-e a Madár-forrás. A sportpálya közelében található Madár-forrás a főépítész szerint ex lege – azaz a törvény erejénél fogva – védettséget élvez.
Tarnai Richárd kormánymegbízott szerint viszont a futballkomplexum építése országos jelentőségű védett területet nem érint, a szóban forgó Madár-forrás pedig nem forrás, mivel a víz felszínre bukkanási helyét már befoglalták, azaz kikövezték. A környezetvédelmi szakvéleményben pedig már egy harmadik álláspont szerepel:
„Ex lege védettek a források, de a védetté nyilvánítást kezdeményezni kell, ez eddig nem történt meg, és nincs információnk ennek kezdeményezett folyamatáról sem. Amennyiben a forrás később védetté lesz nyilvánítva, abban az esetben védetté nyilvánítási jogszabály kell, hogy rendelkezzen a védőterületekről, és a védőterületen folytatható tevékenységekről.”
Herhalt-Nagy Róbert beszámolója szerint a Biatorbágyi Tájvédő Kör időközben kezdeményezte a forrás védetté nyilvánítását.
Továbbá a helyiek aggódnak, hogy a közeli Madár-forrás vízébe a műfüves sportpályák töltőanyagaként használt granulátum juthat be.
“A focipálya maga valóban nem építési engedélyköteles, azonban a területen elvégzett munkákra nem gondolom, hogy nem kell engedély, miközben több mint 4 ezer tonna kavicsot, és nagyjából 160 tonna gumigranulátumot szórnak szét” – mondja a lakos.
A gumigranulátumok elhasznált autógumik feldarabolásával készülnek, a műfű szálai közé szórják, és ezzel teszik puhábbá a felületet a sportolók számára. Az MLSZ égisze alatt működő pályák esetén csak színezett granulátum jöhet szóba, amelyben minden gumidarabot védőbevonattal vesznek körbe, így a szennyezőanyagok nem oldódnak ki.
Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) javaslata betiltaná a mikroműanyagok alkalmazását a műfüvek esetében. A műfűvel borított sportpályák évente 16 ezer tonna mikroműanyag kibocsátásáért felelősek. A tudomány egyre nagyobb aggodalommal figyeli a mikroműanyag ökoszisztémákra gyakorolt negatív hatását.
„Az egyik környezeti kockázatot a pályába bedolgozott apró méretű gumiőrlemények jelenthetik, amennyiben azok nagy mennyiségben kijutnak a területről. Ez tulajdonképpen kizárólag esztétikai jellegű, mert ez az anyag sem biológiai úton, sem geokémiai úton nem bomlik el. Ugyan az esélye csekély, de megemlíthető, hogy ez az anyag az élő szervezetekbe jutva felhalmozódhat, és tartósan jelen lehet. Közvetlenül a pályáról a gumigranulátumok nem juthatnak sem vertikálisan, sem részben horizontálisan le a talajba, sem a talajvízbe, mert a műszaki rétegrend alján geotextília van elhelyezve, amely ezt teljes mértékben meggátolja”
– olvasható az önkormányzat által rendelt környezetvédelmi szakvéleményben.
Nem sok zöldfelület marad, ha megvalósul a sportkomplexum
A jövőben az önkormányzat és a helyi sportegyesület egy sportkomplexumot szeretne megvalósítani. A további pályázati források bevonásával két strandröplabdapályát, két teniszpályát, egy felnőtt kondiparkot, valamint egy öltöző- és kiszolgáló épületet terveznek építeni.
„A hatályos HÉSZ módosításának programjába javaslom beemelni a legkisebb zöldfelület csökkentésének tervezését” – olvasható a pályázati előterjesztésben.
Kíváncsiak voltunk, hogy ez körülbelül mennyi fa ledózerolásával járna. „Néhány cserje és vad akác kivételével továbbra sincs fa a fejlesztendő területen” – írta kérdésünkre a polgármester.
Az egyik helyi lakos rárakta a sportkomplexum tervezetét a műholdfelvételre, amin látszik, hogy a zöldterület mekkora része tűnik majd el a telekről.
A környezetvédelmi szakvéleményben található összegzés szerint azonban „a beruházásnak a sem a tervezési területre, sem pedig annak környezetére nincs káros hatása.”
Nem sok zöldfelület marad, ha megvalósul a sportkomplexum. Forrás: Google Earth/Forrás utcai sportkomplexum telepítési koncepciója
Zsilák Szilvia atlatszo.hu
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Biatorbágyon épülő új sportpálya telke. (fotó: egy helyi lakos felvétele)
 
 
 
 
 
 
 
 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez  
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-11-17 Csipak Péter
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-05-03 ITT A CUNAMI!
 
 
 
 
 
 
 
 Utolsó frissítés: 2021-02-09 16:21:33 IMPRESSZUM | ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ