Balogh Zsuzsanna

Húsvét
Nem szólt semmit, pedig tudta,
Asztalánál ül az árulója.
Annál csak 30 ezüstöt ért az élete,
Aki hamis csókkal sorsát pecsételte.
A római katonák erre a jelre figyeltek,
Némán tűrte ezt is, nem védekezett.
Köntösét elvették, megalázták, verték,
Töviskoszorúját a fejére tették.
A Golgota hegyén keresztek álltak,
Éles szögek mélyen a húsukba vágtak.
Oldalát dárdák hegye szúrta,
Keserű poharát alázattal itta.
Győzött a bűn felett, vérével fizetett,
Értünk ment meghalni, annyira szeretett.
Húsvét ünnepe a remény ünnepe,
Meghalt, hogy mi élhessünk egymással békében!
Az írás beteljesedett,
A szeretet ideje elérkezett!

Forrás: www.poet.hu