Keresés         Kapcsolat   
 
    Visszaélések.hu         Aktuális | Folyamatban lévő ügyek | Nyomozati szakaszban | Bírósági szakban | Jogerős ügyek | Vélemények
2022. november. 28


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 




 
     
 
 A kormány 250 milliárdot adott Tiborcz István közelébe befektetésre, most kezdene vele valamit
 
Napi Aktuális 2022-11-09 08:18:35
 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez
 
Bucsky Péter

2022. november 8. 04:34 PÉNZ

A kormány 250 milliárdot adott Tiborcz István közelébe befektetésre, most kezdene vele valamit

 

 Két hónap alatt átveszi Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az állami tőkealapok feletti irányítást, derült ki a Világgazdaság 

cikkéből. Az újonnan létrehozni tervezett Nemzeti Tőkeholding Zrt. a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) és a Magyar Export-Import Bankhoz (Eximbank) kapcsolódó állami hátterű tőkealapokat veszi át a tervek szerint jövő év elején.

Ezen alapok gazdálkodása és működése nem igazán volt átlátható már egy ideje, és nehezen érthető, hogy sokukra egyáltalán mi szükség van. Az MFB és az Eximbank a 2022-es kormányalakítás óta Nagy Mártonhoz 

tartozik, így nem miniszterek közötti átcsoportosításról lehet szó, ezzel az eddig rosszul működő rendszer átalakítására is nyílhat remény.

 

Lóga Máté, Nagy Márton államtitkára szerint

 

nem normális működés, ami most a tőkealapokat jellemzi.

 

Ennek kapcsán számos cikk jelent már meg a G7-en, többek között az Eximbank nem átlátható külföldi partnerekkel üzemeltetett alapjairól, amiben nehezen látni, milyen közérdek miatt fontos az állami finanszírozás.

KAPCSOLÓDÓ CIKKTitokzatos alapokba vándorol a magyar állam több tízmilliárd forintjaValamit nagyon akar a kormányzat az Eximbankon keresztül a nemzetközi befektetési alapok világában, ám a céloknál csak az eddig elért eredmények homályosabbak.

 

Emellett azt is részletesen bemutattuk, hogy az MFB-hez tartozó kockázatitőke-alapokon keresztül milyen csapnivaló eredményt ért el az állam a startupok finanszírozásában.

 

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKAnnyi pénzt öntött az állam a magyar startup ökoszisztémára, hogy az megfulladt160 milliárdot költött a kockázati tőkepiacra a magyar állam, amivel sikeresen szorította ki a külföldi befektetőket. Ezzel sikerült elérnie, hogy Magyarország a régió startup-sereghajtója legyen.

 

Nagy Mártonék azonban nem azt a következtetést vonták le, hogy lassítani kellene a tempót, és piaci befektetőkre bízni a gazdaságfejlesztést, hanem – ahogy a Világgazdaság cikkében olvasható – a 65 állami tőkealaptól még nagyobb fordulatszámot várnak el, még ezermilliárd forintot szeretnének a gazdaságba helyezni.

 

 

 

Az alapok összesítése során a legérdekesebb felfedezés az volt, hogy a Magyar Fejlesztési Banktól 2021-ben 250 milliárd forint került a nyilvánosság számára nehezen átlátható konstrukcióban Tiborcz István és Jellinek Dániel közelébe, illetve kezelésébe. Ez egészen megdöbbentően magas összeg, összevetésként adja magát például, hogy Jellinek Dániel és Tiborcz István vagyona összesen 285 milliárd. (A 250 milliárd azonban nem kerül a tulajdonukba

A 2021-es, a Covid miatti gazdasági nehézségekkel terhelt évben a 250 milliárd forint jelentős összeg volt a központi költségvetés számára, hiszen a teljes éves kiadás 13,6 ezer milliárd forint volt. Ennek 2 százalékát teszik ki a nyilvánosság számára átláthatatlan alapok. A 

100 leggazdagabb vagyona 2022-ben 6223 milliárd forint volt, így ennek is tekintélyes, 4 százaléka a kezelésbe adott vagyon.

 

Háromszázmilliárdos gyorsítás

 

Megpróbáltuk felmérni, hogy mely alapokra gondolhat a gazdasági miniszter, de már ez sem volt könnyű feladat. Már az alapok számában sem sikerült a Nagy Márton által említett 64-et megtalálni, igaz, csak a 2021-es év végi állapotokat lehetett a vállalati beszámolókból kiolvasni.

 

 

Az egyes alapokban igen eltérő az állam részesedése, és nehéz ezeknek a valós értékét meghatározni. Az Eximbank, az MFB és az MFB Invest 2021-es éves beszámolója és az új programok tájékoztatói szerint 2021. december 31-i állapot szerint

 

összesen 79 alapban 635 milliárd forintnyi vagyonnal rendelkezett az állam.

 

Ez feltehetően nem a teljes kép, hiszen számos kereszttulajdonlás van, más állami vállalatokon keresztül is részesedése van az államnak. Mind darabszámban, mind állami vagyonban a legnagyobb részesedést az egykori Jeremie és egyéb kockázatitőke-alapok kapták 2020-ig. Ezek valós, piaci értéke azonban előfordulhat, hogy annál is alacsonyabb, mint amiket a könyvekből ki lehet olvasni. Alig van ugyanis érdemi piaci értékű startup azok között, amelyekbe ezek az alapok fektettek. Kérdéses, hogy lesz-e vevő ezekre, különösen a könyvekben nyilvántartott áron.

 

Hiába megy rosszul az állami hátterű tőkealapoknak, egyre több pénz ömlik ezekbe. Számításaink szerint

 

2021-ben 294 milliárddal nőtt az állami tőke az alapokban, ami 90 százalékos növekedés.

 

Titkolt eredmények

 

Szívesen adnánk pontosabb adatokat is, de úgy tűnik, az MFB évek óta ügyel arra, hogy lehetőleg semmilyen információt ne adjon ki az általa kezelt, állami (rész)tulajdonú tőkealapokról.

 

Számos közérdekű adatkéréssel fordultunk az elmúlt években a bankhoz, ezekre vagy nem válaszoltak, vagy ürügyet kerestek az adatközlés megtagadására. Legutóbb idén január 12-én kerestük őket, a koronavírusra hivatkozva 45 nappal meghosszabbították a válaszadási határidőt, majd nem válaszoltak.

Jó eséllyel van is mit takargatnia az MFB-nek, hiszen a Jeremie-alapok 130 milliárd forintnyi egykori 

befektetése 2009-től kezdve ma a kimutatások szerint 190 milliárdot ér, ez alulmúlja az inflációt vagy az állampapírhozamok kamatát. Az alapok működésére, a pályázati rendszerre is százmilliók, ha nem milliárdok mentek el, így túlzás nélkül állítható, hogy

 

rossz kockázatitőke-befektető a magyar állam, különösen az MFB.

 

Tiborcz István, Jellinek Dániel és a krízisalapok 150 milliárdja

Az MFB beszámolójából számos kisebb 

tőkelapról nem is derül ki semmi, például a Startup Mentő Tőkeprogramról nem sikerült kideríteni, hogy mi a tőkealap hivatalos neve, mekkora összegű alapról van szó, és egyáltalán ki kezeli.

Látványosabb azonban a Krízis Tőkeprogram, amiről az állami bank honlapján kattintgatva nem szerepel, hogy ki és milyen feltételekkel kezeli azokat, milyen eljárás keretében és milyen feltételekkel kapott lehetőséget erre. Az MFB éves jelentésében a Krízis Tőkeprogramokról nem tűnik fel pénzügyi információ, csak az alapkezelők neve hasonló összegekkel. Így elég nehéz a kapcsolatot a kettő között észrevenni. A Telex tavalyi 

írásában figyelt fel a fura pályázatra, aminek nem árulták el a nyerteseit.

 

A Krízis Tőkeprogram lényege, hogy a pályázaton nyertes alapkezelőknek ad az állam alaponként 25-50 milliárd forintot, amit legkésőbb 2026-ig kell befektetni, majd az alapot 2034-ig kell működtetni. Eddig kellene a befektetéseket eladni, és a nyereségen osztozik majd az állam és az alapkezelő. Az alapkezelő emellett alapkezelési díjat is kap.

 

Azt nem árulták el, hogy ki nyert, de azt se tudhatjuk, hogy mekkora összegért kezeli az adófizetők 150 milliárdját. Még az sem egyértelmű, hogy mekkora saját tőkét kell hozzátenni a befektetésekhez, a pályázati kiírásokból 30 százalék olvasható ki azoknál a programoknál, ahol egyáltalán feltöltötték a kiírást.

 

Az MFB beszámolóiból és a honlapon közzétett anyagokból azt lehet kikövetkeztetni, hogy

 

2021-ben a Krízis Tőkeprogramok, valamint a Turisztikai Tőkeprogram keretében összesen hat magántőkealapnak 250 milliárd forint állami forrást biztosítottak.

 

Az Equilor-kapocs

A létrehozott új alapok közül az 50 milliárdos Equilor II. Magántőkelap a legérdekesebb. Ez nem szerepel a felügyeletet ellátó MNB nyilvántartásában, ami állami pénzből működő alapként igen furcsa. Ráadásul a közzétételre kötelezettek listájában sem tűnik fel ilyen alap. A név és a székhely azonban azonos az Equilor Befektetési Zrt.-vel, mindkettő a Pasaréti út 122-126. tömbben található. Ebben a vállalatban Tiborcz István, Orbán Ráhel férje – a Gránit Bankon keresztül – idén augusztusban részesedést szerzett*, de már korábban is több szálon hozzá kötötte a hazai sajtó. A Válasz Online például több cikkben is 

írt Tiborcz István és az Equilor üzleti kapcsolatáról, amit a közös irodaház mellett Tiborcz és az Equilor-vezér Szécsényi Bálint személyes jó viszonya is segít.

 

Megkeresésünkre Tiborcz István BDPST Groupja csak azokat a már ismert információkat küldte el, miszerint a BDPST Group egy 2022 augusztusában bejelentett tranzakció eredményeként, a Gránit Bank legnagyobb részvényeseként, közvetett befolyást szerzett az Equilor Befektetési Zrt.-ben. Az említett tranzakció ugyanakkor nem terjedt ki az Equilor Alapkezelőre és az általa kezelt alapokra, azokat semmilyen formában nem érinti – tették hozzá.

 

Nem tudni, kivel közösködünk

 

Az összesen hat magántőkealapban 20-50 százalék közötti szavazati aránya van az MFB-nek, magyarán az államnak nem lehet döntő beleszólása, hogy mit is kezdenek az igen tekintélyes összegű forrásokkal. Mivel a befektetéseknek a nagyobb részét az állam adja, ez is nehezen érthető.

 

Mivel az MFB a közpénzt magántőkealapokra bízta, azt se tudhatjuk hivatalosan, hogy kivel közösködünk tulajdonos állampolgárként ezekben az alapokban, mivel az alapoknak a kezelőit lehet csak megismerni.

 

A táblázatban a nem equiloros kör Jellinek Dániel érdekeltségeit takarja. Mint látszik, a Diófa alapkezelő – amely Jellinek cége volt – kezelte korábban a Főnix és Gordiusz Magántőkealapot. Jellinek számos alkalommal kiemelte, hogy a NER-től független, piaci szereplőként tartja magát. Cégének honlapján a HVG-nek 2020-ban adott 

interjút Semmi mutyi címmel lehet olvasni. Ebben az első  kérdés úgy hangzott, hogy „Hogyan fér meg e kis piacon olyan csókos konkurensekkel, mint Mészáros Lőrinc, Schmidt Mária vagy Tiborcz István?”.  Ekkor még olyan válaszokat adott, hogy ő nem üzletel a NER-rel.

Ugyanakkor amikor tavaly a Mollal közösen szerette volna a ferihegyi repteret megvásárolni, sokakban felmerült, hogy ez mennyire lehet a politikától független kezdeményezés. Azóta pedig a miniszterelnök vejével is üzletelt, Jellinek Dánieltől idén áprilisban 

vásárolta meg Tiborcz István a Diófa alapkezelőt. Avagy a BDPST megfogalmazásában, a BDPST Capital Zrt. üzletrész-adásvételi szerződést írt alá a Diófa Alapkezelőt tulajdonló Tarragona Holding Zrt. megvásárlásáról. A Diófa Alapkezelőt ugyanakkor a tranzakciót követően is autonóm szakmai menedzsment irányítja, „a Diófa Alapkezelő által kezelt alapokkal kapcsolatban csak ők tudnak információt adni”.

Ma már a Főnix és a Gordiusz kezelőjeként Jellinek cége, az Indotek-Investments Alapkezelő Zártkörűen Működő Rt. jelenik meg az MNB 

adatbázisában.

 

Kérdésünkre elmondták az Indotek csoportnál, hogy

 

Jellinek Dániel többször is jelezte, széles nyilvánosság előtt is, hogy teljes mértékig független gazdasági szereplőnek tartja magát, nem kapcsolódik semmilyen politikai csoporthoz. Vállalkozását szigorúan transzparensen, üzleti alapon működteti, üzleti partnereit nem azok bőrszíne, vallása, neme, családi kapcsolatai vagy politikai nézetei alapján válogatva.

 

Azt azonban, hogy mekkora összegű alapot kezel Jellinek Dániel az MFB, így az adófizetők pénzéből, nem árulják el. A válasz szerint az Indotek-csoport

 

számos befektetési alapot kezel, ezek között van olyan, ahol az MFB is befektető. A befektetési alapok adatairól jogszabály alapján nem adhatunk felvilágosítást. Ez nemcsak a kérdésben szereplő MFB Krízis tőkeprogramra, hanem minden kezelt alapra vonatkozik.

 

Arról sem nyilatkoztak, hogy a Tiborcz Istvánnak eladott Diófa alapkezelő mely alapokat vitt, és melyeket tartott meg. A cégnél az kérték, hogy válaszaikat teljes körűen közöljük, így azt a csillag gombra kattintva lehet elolvasni a kérdésekkel együtt.* Az mindenesetre jól látszik, hogy a hat magántőkelapba csatornázott 250 milliárd forint közpénzt olyan üzletemberek vállalkozásai kezelik, akik üzleti kapcsolatban állnak Tiborcz Istvánnal.

KAPCSOLÓDÓ CIKKA Mészáros-féle alapokat gazdagítja a magyar cégek profitjának 6 százalékaA magyar gazdaság tekintélyes szelete került a túlnyomórészt NER-es magántőkealapokhoz. A nyereség döntő része Mészáros Lőrinc közelében köt ki.

 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez  
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-11-17 Csipak Péter
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-05-03 ITT A CUNAMI!
 
 
 
 
 
 
 
 Utolsó frissítés: 2022-11-24 16:38:57 IMPRESSZUM | ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ