Az egy kaptafára készült posztok és videók egy részét komoly összegekből hirdették. A Meta Ad Library nyilvánosan hozzáférhető adatbázisa alapján Déri Stefi videójára1,6-1,7 millió forintot, Szarvas Szilveszteréreösszesen 700-800 ezer forintot, Korondy Tamáséra450-500 ezret, Bohár Dánielére500-600 ezer forintot, Deák Dánielére400-450 ezer forintot, Apáti Bence videójának reklámozására pedig 500-600 ezret költött a Megafon a Facebookon. Február 20-26. között erre a négy megafonos videóra összesen 4,15-4,65 millió forint ment el.
A hirdetések apropója az a valós hír, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) február 20-án valóban 522 millió forintnyi büntetést szabott ki a 2022-es ellenzéki összefogás hat pártjára „tiltott párttámogatás” miatt. Azért büntette meg az ÁSZ a pártokat, mert törvénybe ütközőnek találta, hogy az összellenzéki miniszterelnök-jelölt Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom különböző módokon, például az összefogást reklámozó óriásplakátok kihelyezésével vagy kampányrendezvények szervezésével támogatta a pártok választási kampányát.
A megafonos videók arról azonban nem tesznek említést, hogy az ÁSZ elnöke, Windisch László egy a jelentést bemutató háttérbeszélgetésen azt is elmondta: az ÁSZ két kormánypárti civil szervezet 2022-es kampánytevékenységét is vizsgálta: az egyik a Civil Összefogás Fórum (CÖF), a másik éppen a cikkünkben vizsgált politikai reklámokat finanszírozó Megafon.
Cikkünkben bemutatjuk:
- Mit árult el eddig az ÁSZ a vizsgálat okáról, módszeréről, eredményéről?
- Milyen részleteket hagytak homályban?
- És mennyiben tűnik különbözőnek ez a vizsgálat a Mindenki Magyarországa Mozgalom kampánytevékenységével kapcsolatban lefolytatott ellenőrzéstől?
Az ÁSZ-jelentés
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2024. február 20-án tette közzé a kampánypénzek ellenőrzéséről szóló részjelentését. A közpénz felhasználását ellenőrző állami szerv arra megállapításra jutott, hogy a 2022-es országgyűlési választások előtt tiltott kampányfinanszírozást biztosított a Márki-Zay Péter alapította Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) hat ellenzéki párt (a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, a Momentum Mozgalom, az MSZP, az LMP és Párbeszéd) közös választási kampányára. Az ÁSZ 261 millió forintos büntetést szabott ki az érintett pártokra, illetve bejelentette, hogy a büntetéssel megegyező összeget visszatartja a hat pártot összesen megillető idei állami támogatásból, tehát a büntetés tényleges összege 522 millió forint. Ezt a pénzt a pártoknak egyenlő arányban kell megfizetnie, függetlenül a méretüktől és a nekik járó állami támogatás nagyságától, az ÁSZ szerint ugyanis az MMM kampánypénzeiből is egyenlő mértékben profitáltak.
Vizsgálati módszerek
Az ÁSZ-jelentésben részletes leírást adnak arról, hogyan zajlott az ellenzéki pártokkal szembeni, de az MMM tevékenységét is érintő vizsgálat. Eszerint az MMM kampányidőszakban folytatott tevékenységét egyes nyilvánosságban elhangzott kijelentések, elsősorban Márki-Zay Péter interjúi, nyilatkozatai miatt kezdték vizsgálni, amelyekben az összellenzéki miniszterelnök jelölt arról beszélt, hogy egy külön „MMM-es számla” finanszírozta „a központi kampány működtetését”, támogattak belőle jelölteket, készítettek belőle kiadványokat, óriásplakátokat biztosítottak „gépjárműveket, bömbis autókat” kampányrendezvényekhez, vagy fizettek belőle „robocall” kampányhívásokat.
A sajtóban megjelent nyilatkozatok alapján, hogy ezek valóságtartalmát megvizsgálja, az ÁSZ
- „nyilatkoztatta a hatpárti összefogás pártjait, valamint az MMM-et és más említett szervezeteket is” a közös választási kampány finanszírozásáról és az kampány irányítását végző Kampánytanács tevékenységéről.
- és szerződéseket és bizonylatokat kért be az MMM-től, hogy megállapíthassa, a kampány alatt pontosan mennyi pénzt költhetett a szervezet a hatpárti ellenzéki kampány támogatására.
A számlák, szerződések ellenőrzése során állapította meg az ÁSZ, hogy „az MMM a kampányidőszakban, 2022. február 12. és április 3. között legalább 1 673,52 millió forintot fordított a hatpárti összefogás érdekében folytatott választási kampánytevékenységre”. Ebből az összegből azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az ellenőrzés idején 1 412,26 millió forint elköltésének szabályosságát még vizsgálta, ezért az ÁSZ csak a fennmaradó nagyjából 261,26 millió forintról tudta megállapítani, hogy tiltott kampánytámogatásra fordították.
Ami a jelentésekből kimaradt
Windisch László, a szervezet elnöke háttérbeszélgetésen mutatta be a jelentést a sajtónak, amelyről két független médium, a Telex és a 24.hu is is beszámolt. A két cikk szerint itt elhangzott egy új információ is.
Windisch László elmondta, hogy az ÁSZ vizsgálta két kormánypárti civil szervezet, Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Megafon kampánytevékenységét is.
A háttérbeszélgetésről készült sajtóbeszámolók szerint Windisch ezt – kifejezetten a Megafonról beszélve – azzal magyarázta, hogy az influenszerközpont tevékenysége „valójában alkalmas a választó akarat befolyására”, az pedig, „ha egy kampányoló szervezet és az általa támogatott párt között összehangoltság állapítható meg, már tiltott kampányfinanszírozásnak minősül.”
Az ÁSZ azonban a háttérbeszélgetésen elhangzottak szerint arra jutott, hogy a két szervezet nem követett el tiltott kampányfinanszírozást..
De hogyan jutottak erre a következtetésre?
Windisch erről a háttérbeszélgetésen mindössze ennyit mondott:
Mivel a Megafon és CÖF képviselői nem tettek olyan nyilatkozatot a kormánypártok támogatásáról, mint amilyet az MMM nevében Márki-Zay Péter tett a közös ellenzéki kampány segítéséről (ami aztán az ÁSZ vizsgálódásának irányát is meghatározta), a Számvevőszék egy nyilatkozatot kért a két szervezettől, hogy volt-e szervezett együttműködés köztük és a Fidesz-KDNP pártszövetség között.
A két szervezettől azt a választ kapták, hogy nem volt szervezett együttműködés, így a tiltott kampányfinanszírozó szerepüket nem találták bizonyítottnak.
Erről azonban mindössze a Telex és a 24.hu cikkeiből tudunk, a vizsgálódásról ugyanis a Fidesz-KDNP kampányról kiadott ÁSZ-jelentésben egyáltalán nincs említés.
A hivatalos dokumentáció hiányán túl a vizsgálattal kapcsolatban is merülnek fel kérdések.
– Ha az MMM tevékenységével kapcsolatos vizsgálódást az ÁSZ-jelentés szerint Márki-Zay Péter nagy nyilvánosság előtt elhangzott állításai indokolták, akkor a Megafon és a Civil Összefogás Fórum (CÖF) kampánytevékenységével kapcsolatos vizsgálat kezdeményezésének mi volt a kiváltó oka? A független sajtóban az elmúlt években számos olyan információ látott napvilágot, ami a két szóban forgó szervezet fideszes illetve állami kapcsolatairól (itt egy friss gyűjtés ezekől a 444-en). De nem derül ki, hogy a Megafon és a CÖF ezek alapján került-e az ÁSZ látóterébe.
– Miért nem ment tovább annál a Megafon és a CÖF kampánytevékenységével kapcsolatos ÁSZ-vizsgálat, hogy nyilatkozatot kért a két szervezettől a köztük és a Fidesz közötti szervezett együttműködés létéről vagy nemlétéről? Ha mégis ment, csak erről nem tájékoztatták a nyilvánosságot, akkor milyen adatok, információk alapján állapították meg, hogy nem történt tiltott kampányfinanszírozás a két szervezet és a kormánypárt között?
– Vizsgálta-e például az Állami Számvevőszék a Megafon és a CÖF költéseit/pénzforgalmát a 2022-es kampányidőszakban úgy, ahogyan az ellenzéki MMM pénzügyeivel tette?
Ezeket a kérdéseket feltettük az Állami Számvevőszéknek, egyúttal megkérdeztük, helytállóak-e a sajtó beszámolói a kampányköltéseket vizsgáló ÁSZ-jelentést bemutató háttérbeszélgetésről.
Cikkünk megjelenéséig nem érkezett tőlük válasz. Amint ez mégis megtörténik, cikkünket frissítjük.
Frissítés 2024. 03. 06.-án 17 óra 03 perckor. Cikkünk megjelenése után két másik megafonos hirdetésre is rábukkantunk a témában: Bohár Dániel és Deák Dániel ide vonatkozó videóit további 500-600 és 400-450 ezer forintért hirdette a Megafon a Facebookon. Cikkünket ezekkel az adatokkal frissítettük, a teljes elköltött összeget forintról 4,15-4,65 millió forintra módosítottuk.
forrás:lakmusz.hu |