Keresés         Kapcsolat   
 
    Visszaélések.hu         Aktuális | Folyamatban lévő ügyek | Nyomozati szakaszban | Bírósági szakban | Jogerős ügyek | Vélemények
2021. február. 25


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 




 
     
 
 Korrupciós kockázatok az alaptörvényben
 
Napi Aktuális 2011-04-12 04:24:22
 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez
 

A Transparency International Magyarország számos korrupciós kockázatra hívta fel a figyelmet az új alkotmányról szóló törvényjavaslatban, amelynek módosító indítványairól ma szavaz az Országgyűlés.

 

A nemzetközi korrupcióellenes szervezet azt is nehezményezte, hogy az új alkotmány a jogalkotási és a társadalmi részvételről szóló törvények teljes mellőzésével született.

 

„A jogalkotásról szóló törvény megkerülésével a Parlament elé került törvényjavaslat társadalmi egyeztetése elmaradt. Mégis, mi fontosnak tartottuk az új alkotmány korrupciós kockázatainak vizsgálatát”- mondta Földes Ádám, a Transparency International (TI) magyarországi tagozatának igazgatója. „A hatályos jogalkotási törvénnyel ellentétes az is, hogy a kapcsolódó sarkalatos törvények tervezetei közül egy sem ismert, és az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről sem lehet semmit tudni” - sorolta az alkotmányozás folyamatával kapcsolatos aggályait a TI vezetője.

 

A korrupcióellenes szervezet állásfoglalásában problémaként jelölte meg, hogy szűkítik az Alkotmánybírósághoz fordulás jogát és fenntartják a testület jogkörének korábbi korlátozását, ami a korrupció legsúlyosabb formáiból származó következmények elhárítását teszi lehetetlenné. Az állampolgároknak a jövőben nem lesz lehetősége arra, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálatát kezdeményezzék, ha azt sejtik, hogy egy jogszabályt úgy fogadtak el, hogy a jogalkotót korrumpálták.

 

A korrupcióelleni küzdelem gátja lehet, ha a bíróságok függetlensége veszélybe kerül. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács jelenleg nem szerepel sem a javaslat normaszövegében, sem az indokolásban és nem ismertek a bírósági szervezetre vonatkozó reformelképzelések sem.

 

Aggályosnak tartja a korrupcióellenes szervezet az adatvédelmi biztos intézményének megszüntetését is. Egyrészt azért, mert a jogkereső állampolgárok, újságírók, civil szervezetek kizárólag egy közigazgatási hatósági eljárás közbeiktatásával, feleslegesen hosszadalmas és bonyolult eljárás után fordulhatnak majd bírósághoz, ahelyett, hogy közvetlenül bírák dönthetnének az ügyükben. Az információszabadság korlátozása a korrupció megelőzésének és üldözésének természetes gátja. Minél nehezebben hozzáférhetők a közérdekű adatok, annál kisebb az esélye annak, hogy a hatalmukkal saját hasznukra visszaélő döntéshozók törvénysértéseire fény derüljön.

 

Az Alaptörvény korábbi szövegváltozatában helyet kapott, hogy a pártok működésének és gazdálkodásának szabályait a tiszta közélet biztosítására tekintettel kell szabályozni, ám a Parlamentnek benyújtott törvényjavaslat ilyen rendelkezést már nem tartalmaz. A TI álláspontja szerint a párt- és kampányfinanszírozás hatékony, átlátható és szigorúan érvényre jutatott szabályozása nélkül a közélet tisztasága nem biztosítható, ezért éppen az elhagyott rendelkezés lehetne különösen fontos a korrupció elleni fellépés szempontjából.


 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez  
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-11-17 Csipak Péter
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-05-03 ITT A CUNAMI!
 
 
 
 
 
 
 
 Utolsó frissítés: 2021-02-09 16:21:33 IMPRESSZUM | ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ