Keresés         Kapcsolat   
 
    Visszaélések.hu         Aktuális | Folyamatban lévő ügyek | Nyomozati szakaszban | Bírósági szakban | Jogerős ügyek | Vélemények
2019. augusztus. 21


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 




 
     
 
 Berettyóújfalu 2011 a Változás éve avagy az átváltozás éve?
 
Napi Aktuális 2011-06-02 14:06:49
 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez
 

Berettyóújfalu az újkőkortól napjainkig címmel ma 17 órakor a Bihari Múzeumban tartják, azt a könyvbemutatót, ami a város történetének összefoglalása.

A könyv körülbelüli bekerülési költsége megközelíti, de meg is haladhatja a 10 000 000 ft-ot. A könyv összeállításnak feladatát a Hajdú-Bihar Megyei Múzeum kapta meg, információink szerint olyan feltételek mellett, hogy ennek költsége be lett építve az Önkormányzat ÉAOP-2009-5.1.1/D jelű pályázatába.
Nos, hogy ez sok pénz vagy kevés azt döntsék el önök, egy biztos nekünk sok a szerzőknek kevés, hiszen a könyv szerzői még nem kapták meg a fizetségüket (áprilisi számla) a Megyei Múzeumtól, mivel az Önkormányzat nem utalt nekik semmit. Elképzelhető, hogy már nincs is meg az erre szánt pénz?
Lássuk tehát mire is pályázott az Önkormányzat még a Szeifert Ferenc polgármester idejében:

 

 

Projekt címe: Berettyóújfalu az egészséges város (biztosan ilyen biztosan ilyen lesz?).
ÉAOP-2009-5.1.1/D-2f-2009-0005
Elnyert összeg: 708.858.046 Ft.

Mire is nyerte a város ezt a pénzt?

A megyeháza felújítása és bővítése, valamint a parkolója.
A megyeházától a Szent István térig térburkolat és díszvilágítás.
Szép tervek, de mitől is az átváltozás éve ez? Attól, hogy a kivitelezési munkákat mint azt már hosszú évek során megszokhattuk a nyertes Rácz Úr cége végezte.

 

Szent István tér teljes térburkolata és díszvilágítása.
Mozi felújítása.
A tűzoltóság régi épületének felújítása.

Szép tervek, de mitől is az átváltozás éve ez? Attól, hogy a kivitelezési munkákat, mint azt már hosszú évek során megszokhattuk a nyertes Mezei Úr cége végezte.
Mit is mondanak a törvényeink erről?

Hiányzó fugázások egyenetlen burkolat

A nyakam kitekeredik, hogyan is olvassam?

Kis haszonnal eladtuk, nagy haszonnal visszavettük? Kinek is lett belőle nagy haszna?

 

Legfontosabb szempont viszont, hogy be is tartottuk illetve tartjuk-e azokat?

Tekintettel az alábbi törvényekre, rendelkezésekre felszólítjuk a Berettyóújfalui Önkormányzatot, hogy:
Az Alkotmány 61. §-ának (1) bekezdése értelmében "a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, valamint arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetve terjessze."
Közérdekű adatnak minősül "az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől". Ezen kívül bárki megismerheti az ún. közérdekből nyilvános adatokat is, vagyis az olyan - a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó - adatokat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.
A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog érvényesítését a közfeladatot ellátó szerveknek kötelességük elősegíteni. Ennek egyik formája, hogy az állami, önkormányzati szervek a honlapjukon rendszeresen közzéteszik a legfontosabb információikat. Egyes közérdekű adatok közzétételére jogszabályok is kötelezik a közfeladatot ellátó szerveket, így a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét is.
15-napon belül tegye lehetővé a visszaélések.hu korrupcióellenes hírportál főszerkesztőjének(Burzuk Sándor) a pályázattal kapcsolatos összes iratanyagba való betekintést melynek időpontjáról a foszerkeszto@visszaelesek.hu e-mail címen értesítést megküldeni szíveskedjen!

A közbeszerzési eljárás előkészítése alatt a Kbt. az alábbi tevékenységet érti:
“Az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, az eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése.”
1. A helyzet és piacfelmérés
A helyzet és piacfelmérést az ajánlatkérő maga végzi, vagy bevonhat erre a célra külső céget/szervezetet is. A piacfelmérésben részt vevő szervezet ugyanakkor a Kbt. 10. §.-a értelmében ajánlattevőként az eljárásban nem vehet részt.
2. Az eljárást megindító hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése
Az ajánlatkérő által kötelezően elkészítendő, az eljárás megindításához szükséges dokumentumokról itt olvashat részletesebben.
3. A Bírálóbizottság
A közbeszerzési eljárás előkészítése, illetve a felhívás és a dokumentáció elkészítése érdekében az ajánlatkérő köteles legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles felállítani, amely az ajánlatok beérkezését követően írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottság tagjainak rendelkezniük kell a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel.

Az eljárás megindítása (felhívás közzététele/megküldése, dokumentáció rendelkezésre bocsátása)
1. Felhívások közzététele/megküldése
A) Hirdetmények közzététele
Az ajánlatkérőnek – eljárásrendtől és eljárási fajától függően – az eljárást az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetménnyel kell megindítania.
A hirdetményt közösségi eljárásrend esetén az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (TED-adatbank), illetve a Közbeszerzési Értesítőben kell megjelentetni. Az ajánlatkérőne a hirdetményt elektronikus úton a Közbeszerzések Tanácsán keresztül kell megküldenie az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának.
Nemzeti eljárásrend esetén szintén a Közbeszerzések Tanácsán keresztül kell közzétenni a hirdetményt, amely azonban csak a Közbeszerzési Értesítőben jelenik meg.
Hirdetményellenőrzés
Az ajánlatkérő kérheti, hogy a Közbeszerzések Tanácsa az általa megküldött hirdetményt a feladás előtt megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak.
A hirdetmény ellenőrzése kötelező, ha a közbeszerzést részben vagy egészben európai uniós támogatásból valósítják meg, és a hirdetményt nem hivatalos közbeszerzési tanácsadó küldi meg az ajánlatkérő nevében közzététel céljából.
B) Ajánlattételi felhívás megküldése
Amennyiben az eljárás hirdetmény nélkül indul, az ajánlattételi felhívást az ajánlattevőknek közvetlenül kell eljuttatni postai úton, telefaxon vagy elektronikus úton.
2. A dokumentáció rendelkezésre bocsátása
Az ajánlatkérőnek –eljárásrendtől és eljárási fajától függően – az eljárást az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetménnyel kell megindítania.
A hirdetményt az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (a továbbiakban: TED-adatbank), illetve a Közbeszerzési Értesítőben kell megjelentetni. Az ajánlatkérőnek a közösségi eljárásrendben a hirdetményt elektronikus úton a Közbeszerzések Tanácsán keresztül kell megküldenie az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának.
Hirdetményellenőrzés
Az ajánlatkérő kérheti, hogy a Közbeszerzések Tanácsa az általa megküldött hirdetményt a feladás előtt megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak.
A hirdetmény ellenőrzése kötelező, ha a közbeszerzést részben vagy egészben európai uniós támogatásból valósítják meg, és a hirdetményt nem hivatalos közbeszerzési tanácsadó küldi meg az ajánlatkérő nevében közzététel céljából.
Nemzeti eljárásrend esetén szintén a Közbeszerzések Tanácsán keresztül kell közzétenni a hirdetményt, amely azonban csak a Közbeszerzési Értesítőben jelenik meg.
Dokumentáció rendelkezésre bocsátása
A dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és esetleges díját az Ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban kell meghatároznia.
A dokumentációnak az ajánlati felhívás megjelenésének időpontjától kezdve kell rendelkezésre állnia.
Kiegészítő tájékoztatás
Az ajánlattevő az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal.
A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal kell megadni, és minden ajánlattevőnek azonos tartalommal megküldeni.
A fenti határidők eljárási fajtánként eltérhetnek.
Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabbíthatja, ha a kiegészítő tájékoztatást nem tudja a határidőn belül megadni. Az ajánlattételi határidő meghosszabbításáról valamennyi ajánlattevőt haladéktalanul, írásban és egyidejűleg értesíteni kell.
Fontos, hogy a tájékoztatás nem eredményezheti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását.
Ajánlatok bontása és bírálata
1. Az ajánlatok bontása
Az ajánlatot írásban és zártan, az ajánlati felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig.
Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül.
Az ajánlatok felbontásánál az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, illetőleg személyek lehetnek jelen.
A bontás során az Ajánlatkérő megvizsgálja a beérkezett ajánlatok csomagolásának sértetlenségét, illetve az ajánlat összefűzésének megfelelőségét (az ajánlat formai követelményeiről itt olvashat). Az ajánlatok felbontását követően ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét, valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempontok alapján értékelésre kerülnek.
A bontáson ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
2. Az ajánlatok elbírálása
Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.
A) Az ajánlattevők alkalmasságának megállapítása
Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint esetlegesen igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizheti az ajánlatkérő.
Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.
Mikor érvénytelen az ajánlat?
Mely ajánlattevőket köteles kizárni az Ajánlatkérő az eljárásból?
Ha az ajánlat érvénytelen, az ajánlatkérőnek nem kell a bírálati szempont szerint az ajánlatot értékelnie.
B) Felvilágosítás kérése
Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében.
Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.
Ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell.
C) A nyertes ajánlat kiválasztása
Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelel, valamint az meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.
Hogyan kell a bírálati szempontrendszer szerint értékelni az ajánlatot?
Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy – a nyertes visszalépése esetén – az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel.
A bírálóbizottság tagjainak egyenként szakvéleményt kell készíteniük, szakértelmük szerint elbírálva az ajánlatokat. Ezen egyéni bírálatok alapján készül el a bíráló bizottság közös javaslata a döntéshozó számára, aki ezen javaslat alapján dönt az eljárás eredményéről.
Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt napon belül.
Hiánypótlás
Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, amennyiben az ajánlat valamely okból nem felel meg az ajánlatkérő és a jogszabályok által megszabott feltételeknek.
A törvény ugyanakkor csak bizonyos körben engedi meg a hiánypótlás lehetőségét. A hiánypótlás során az ajánlat kizárólag úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani:
a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a bírálati (rész)szempontokat módosítaná
b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni
c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát;
d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor is érvénytelen.
A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat.
Az ajánlattevő által benyújtott hiánypótlás formai követelményeire az ajánlatra vonatkozó előírások az irányadóak.
Eredményhirdetés és szerződéskötés
1. Eredményhirdetés
Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról, melyet az Európai Bizottság, illetőleg a Közbeszerzések Tanácsa kérésére meg kell küldeni. Az Európai Bizottság részére az összegezést a Közbeszerzések Tanácsán keresztül kell megküldeni.
Az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell az ajánlatkérőnek elbírálnia és azt követően az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét szóban vagy elektronikusan kihirdetnie Az eljárás eredményét legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc – építési beruházás esetében hatvan – napon belül, az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban kell kihirdetni.
Az eredményhirdetésen jelen lehetnek az ajánlattevők, továbbá – a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében – a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, illetőleg személyek.
Az eredményhirdetés során az ajánlatkérő köteles ismertetni az írásbeli összegezésben foglalt adatokat. Az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelen levő ajánlattevőknek át kell adni, a távol levő ajánlattevőknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul telefaxon vagy elektronikus úton meg kell küldeni.
2. A szerződés megkötése
Eredményes közbeszerzési eljárás alapján az ajánlatkérő köteles szerződést kötni a nyertes ajánlattevővel a dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet, valamint az ajánlat tartalmának megfelelően.
Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.
Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel egyenként külön szerződést kötni. E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetőleg az ajánlati felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is.
A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlati felhívásban kell megadni azzal, hogy az nem határozható meg az írásbeli összegezés eredményhirdetésen történő átadását vagy megküldését követő naptól számított tizedik napnál korábbi és harmincadik – építési beruházás esetén hatvanadik – napnál későbbi időpontban.
Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzések Tanácsa honlapján a megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni. A szerződésnek a honlapon a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie.

 

Rövidesen kiderül tehát, minden szabályosan történt vagy sem!

 

www.visszaélések.hu

 

 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez  
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-11-17 Csipak Péter
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-05-03 ITT A CUNAMI!
 
 
 
 
 
 
 
 Utolsó frissítés: 2019-03-20 09:16:10 IMPRESSZUM | ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ