A bíróság vesztegetés, befolyással való üzérkedés, hivatali visszaélés, bűnpártolás és csalás miatt ítélte el a harminckét éves vádlottat. A táblabíróság a másodfokú eljárás első tárgyalási napján hozta meg végzését.
Az ítélőtábla több ponton módosította az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság 2010 novemberében [1] hozott határozatát, ám a fő büntetésként meghatározott börtönbüntetés idejét helybenhagyta. Egyebek mellett megváltoztatta a csalás minősítését, azt vétségről bűntettre súlyosbította.
Varga Gergely a szabadulása után tíz évig nem dolgozhat jogászként, azaz erre az időre a jogi egyetemi végzettséget megkövetelő foglalkozásoktól a bíróság eltiltotta. A bíróság a házi őrizetben töltött egyéves időszakot a szabadságvesztés idejébe beleszámította, azzal, hogy négynapi házi őrizet egynapi börtönben töltött időnek felel meg.
Ki őrzi az őrzőket?
Az ügyész szerint az ügy kapcsán a legfontosabb kérdés az ügyészek felelőssége, tehát az, hogy "ki őrzi az őrzőket?". Hozzátette: "az őrzőket is az őrzőknek kell őrizniük, mert nincsen más". Véleménye szerint ezért, ha a bíróság nem a lehető legszigorúbban sújtana le a bűnös őrzőkre, akkor az ügyészek elveszítenék a hitelüket a társadalom előtt.
A bíróság a jogerős ítéletében ugyanakkor jelezte, a kiszabott börtönbüntetés ideje enyhe ugyan, de nem kirívóan, ezért hagyta helyben az FB korábbi végzését. A bíróság nem fogadta el enyhítő körülményként, hogy a volt ügyész megbánta tetteit; arra mutattak rá, hogy a vádlott az elsőfokú ítélet meghozatala előtt, az utolsó szó jogán elmondott beszéde közbe ugyan elsírta magát, ám beismerő vallomást nem tett.
Zamecsnik Péter védőügyvéd a határozathozatal után felemásnak mondta az ítéletet, ám sikerként értékelte, hogy nem súlyosbították a büntetést. Nem tudta megmondani, hogy Varga Gergelynek mikor kell börtönbe vonulnia, de szavai szerint a budapesti gyakorlat az, hogy az értesítés kiküldése egy-másfél hónap lehet.
Nem nyilatkozott
Varga Gergely nem kívánt az utolsó szó jogán megszólalni, megrendülten vette tudomásul a bíróság ítéletét. A volt ügyész a tárgyalásról távozóban sem kívánt nyilatkozni az újságíróknak.
Az első és a másodfokon eljáró bíróság is bizonyítottnak találta, hogy Varga Gergely több esetben pénzt kért egyes ügyek vádlottjaitól, illetve hozzátartozóiktól azért, hogy közbenjárására – a velük szemben folyó eljárásokban – enyhébb ítéleteket hozzanak a bíróságok.
Varga 2008 januárjáig volt a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Akkor azért távozott a posztról, mert feljelentették. Ahogy arról egy birtokunkba jutott hangfelvétel alapján beszámoltunk [2], azt állította a Mendoza-ügy bírósági tárgyalása után, hogy ismeri a valódi tetteseket. A belső vizsgálat szerint csak blöffölt, így nem indult ellene eljárás.
2009 nyarán fogták el, amint épp kenőpénzt, hatszázezer forintot vett át. Hivatalából már ekkor kirúgták. A fegyelmi eljárás során az is kiderült, hogy egyik ügyének női vádlottjával szexuális kapcsolatot is létesített.
Index/MTI |
