Keresés         Kapcsolat   
 
    Visszaélések.hu         Aktuális | Folyamatban lévő ügyek | Nyomozati szakaszban | Bírósági szakban | Jogerős ügyek | Vélemények
2024. március. 29


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 




 
     
 
 Transparency: adóhatósággal ellenőriztetnék a képviselői vagyonnyilatkozatokat
 
Napi Aktuális 2013-02-09 16:14:39
 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez
 

Nagyobb átláthatóságot és tényleges ellenőrzést szorgalmaz a Transparency International (TI) a politikusi és a köztisztviselői vagyonnyilatkozatok kapcsán. Ligeti Miklós, a szervezet jogi vezetője azt mondta: a hatályos gyakorlat értelmében nincs arra semmilyen garancia, hogy a parlamenti képviselők valós adatokat írnak a kötelezően benyújtott vagyonbevallásukba, hiszen azt tulajdonképpen senki sem ellenőrzi kellő hatékonysággal. Ráadásul, mutatott rá a jogi szakember, ha a sajtó nyilvánossága mégis valamilyen visszásságot tár fel a nyilatkozatok tartalma kapcsán, annak a legritkább esetben van csak következménye. Akkor most:

 

 

 
Ezt így hogy?
Az átláthatóság jegyében a parlamenti képviselőknek minden év elején le kell adniuk az előző évre vonatkozó személyes vagyonleltárukat, illetve a velük egy háztartásban élők hasonló nyilatkozatát – utóbbiak a nyilvánosság számára nem hozzáférhetőek. Arra már korábban is volt példa, hogy egyesek nem vették túlzottan komolyan a bevallást: Gyenesei István egykori önkormányzati miniszter például rendszeresen az „egyedi alkotások” közé sorolta saját gyermekeit, a barátait pedig a "gyűjtemény" kategóriában jelölte meg. Tavaly Orbán Viktor miniszterelnök kényszerült kiegészíteni vagyonbevallását, miután a hiteltartozásáról szóló rubrikába évek óta csak annyit írt: „a 2002-ben feleségemmel közösen felvett húszmillió forint jelzáloghitel fennmaradó tartozása”. Lapunk több alkalommal is pontosításra, a konkrét összeg megjelölésére kérte a kormányfőt, aki azonban mindezt csak azután volt hajlandó megtenni, hogy az ügyben illetékes mandátumvizsgáló bizottság kereszténydemokrata elnökénél felülvizsgálatot kezdeményeztünk. A magyar rendszert illetően szintén problémás, hogy a képviselők korábbi bevallásai nem hozzáférhetőek a parlamenti információs rendszerben, így pedig nincs összehasonlítási alap a politikusok vagyonosodását illetően. Igaz, idén először nemcsak a 2012-es, de a korábbi, 2011-es nyilatkozatokat is fennhagyták az országgyűlési honlapon.
A működőképes külföldi példák közül említést érdemel a londoni parlament képviselőinek 1974 óta vezetett vagyonregisztere, amely természetesen mára az interneten is elérhető, kereshető adatbázist tartalmaz. Célja az, hogy a képviselők minden pénzbeli vagy más érdekeltségéről számot adjon, hiszen az ilyen és hasonló gazdagodás akár az adott politikus tevékenységére (felszólalásaira, szavazásaira, stb.) is hatással lehet. Ezért fontos, hogy a választók tisztában legyenek azzal, az őket képviselők tettei vagy éppen mulasztásai mögött milyen anyagi megfontolások húzódnak vagy húzódhatnak meg. Az angliai vagyonbevallásokat a képviselőház erre rendelt bizottsága kezeli a vonatkozó szabályzatnak megfelelően. Ezzel szemben az USA-ban egy pártoktól és a gazdaság szereplőitől független civilszervezet, a Center for Responsive Politics kezeli a Kongresszus tagjainak vagyonnyilatkozatait. A képviselőknek, szenátoroknak és a vezető köztisztviselőknek minden év május 15-ig bevallásban kell nyilatkozniuk a megelőző naptári évben szerzett jövedelmeikről, vagyoni helyzetükről, adósságaikról, sőt a kapott ajándékokról is. A civil szervezet ezekből az adatokból kereshető és többféle szempont alapján leválogatható internetes adatbázist készít. Vannak persze jóval szélsőségesebb példák is, a Skót Parlamentben az üvegzseb-szabály egy sajátos gyakorlatát vezették be: az utóbbi években külön dokumentumban, közel hétszáz oldalon teszik közzé a képviselők juttatásainak és költségeinek összesítését. Személyekre lebontva közlik, hogy adott politikus mennyi támogatást kapott lakhatásra, mennyit költött parkolásra, újságra, villanyra, de még mobiltelefon-számlájának összege is megismerhetővé válik a lakosság előtt. Sőt, a leleményesebbek azt is kideríthetik, hogy a saját körzetük képviselője előző évben mennyit költött az adófizetők pénzéből például teafilterre, aprósüteményre, vagy épp toalettpapírra.
A Transparency International kérdésemre válaszolva arra mutatott rá, hogy a vagyonnyilatkozatok jelenlegi rendszere nem képes megakadályozni a közhatalmat gyakorlók korrupcióját. A civilszervezet kiemelte, hogy a vagyonnyilatkozat az egyedüli eszköz, amiből a polgárok meggyőződhetnek arról, hogy a közpénzekről döntő, illetve a közhatalmat gyakorló közszolgák, politikusok nem gazdagodtak-e megmagyarázhatatlan módon. „Ezért lényeges, hogy a vagyonnyilatkozatok a közszolgálat egészében egységes formátumúak és könnyen hozzáférhetőek legyenek. Létre kell hozni a vagyonnyilatkozatok átfogó adatbázisát, amelyben az adatok kereshető és leválogatható formában érhetőek el” - állítja a Transparency. A TI külön hangsúlyozta a vagyonnyilatkozatok érdemi ellenőrzésének a fontosságát, szerintük a téves, valótlan adatok kiszűrése, a szándékos elhallgatások szankcionálása érdekében a vagyonnyilatkozatokat Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhatóságnak (NAV) kellene kezelnie. „A NAV vesse össze a vagyonnyilatkozatokat az adóbevallásokkal, végezzen célzott, például vagyonosodási vizsgálatokat és ilyen módon szűrje ki a gyanús eseteket” - fogalmazott Ligeti Miklós. A jogi igazgató hozzátette, hogy a TI álláspontja szerint a vagyonnyilatkozatok körében is be kellene vezetni a fordított bizonyítást. Ha a NAV a vagyonbevallásban valótlan állításra bukkan, vagy az illető elfelejt megjelölni valamit, úgy a nyilatkozatot tevőnek kelljen bizonyítania a hatóság által felfedett vagyon törvényes eredetét. „Érdekes eltérések lehetnek például abban, hogy egy politikus mondjuk három szántó eladása után fizetett adót, a képviselői vagyonbevallásában viszont ez a mozgás nem szerepel. Fordítva is izgalmas eredményre juthat a hatóság, amikor az adóbevallásban nincsen nyoma annak a jövedelemnek, amelyről az illető a vagyonleltárban nyilatkozott. Az esetleges eltéréseket fel kell tárni és rá kell bírni a képviselőket, hogy a vagyonbevallás rendszerének valódi értelme is legyen, ne csak az, hogy a sajtó pár napig azon csámcsog, hogy az egyik képviselő kispolskit vett, a másik egyetlen vagyontárgya pedig egy húsz éves utánfutó” - fogalmazott Ligeti Miklós.
A TI szerint az is nagyon fontos, hogy a vagyonnyilatkozati rendszer ne legyen kijátszható. Nem elegendő, ha a képviselők a velük közös háztartásban élő hozzátartozóik vagyonáról is számot adnak. A politikusi, köztisztviselői vagyonok elrejtésének megakadályozása érdekében legalább az érintettek közeli hozzátartozóinak (az együttlakásra tekintet nélkül) és az érintettekkel közös háztartásban élő személyeknek (még ha nem is közeli hozzátartozók) a vagyonát, jövedelmét is vizsgálni kell. Ez felelne meg az OECD vonatkozó ajánlásának is. A korrupció ellen küzdő civil szervezet a hazai vagyonbevallási rendszer visszásságainak felszámolása érdekében a vonatkozó törvényi szabályok módosítására irányuló javaslat kidolgozását fontolgatja. Ez a fent vázolt vagyonbevallási szabályok megalkotására irányulna – tette egyértelművé a Transparency International jogi igazgatója.
Hát így...
Szalay Tamás Lajos
forrás:NOL.hu
 
 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez  
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
2010-11-17 Csipak Péter
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-05-03 ITT A CUNAMI!
 
 
 
 
 
 
 
 Utolsó frissítés: 2024-03-11 14:36:58 IMPRESSZUM | ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ