Minden jogi feltétel adott a Sukoró-ügy hátterét feltáró parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásához, de a politikai akarat hiányzik a Fidesz-KDNP részéről. Az "elszámoltatás" jelszavát harsogó kormánypártok a jogi és politikai felelősségrevonás zászlóshajójának tartott ügyben a hangzatos nyilatkozatokon kívül nem tesznek a teljeskörű tisztánlátás érdekében. A hangsúly a teljeskörű jelzőn van, hiszen Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt az elmúlt években minden eszközzel igyekeztek a Fidesz prominens politikusai, illetve a kormányzat különböző rendű-rangú elszámoltatói bűnösnek kikiáltani az ügyben - sikertelenül.
Ez lehet az oka az LMP-s Schiffer András szerint annak, hogy a kétharmados többségnek láthatóan nem fontos a vizsgálóbizottság. Kérdésünkre megjegyezte: nem köti határidő az Országgyűlést, hogy mikor tűzi napirendjére a kérdést, így a ciklus végéig, a parlament feloszlásáig is húzhatják-halaszthatják az ügyet, majd széttárják a kezüket, hiszen akkor a javaslat is "megsemmisül". Schiffer 2010 őszén nyújtotta be - a kellő számú támogató aláírást mellékelve - javaslatát "A sukorói Kings City beruházással kapcsolatos közigazgatási kudarcokat feltáró vizsgálóbizottság" létrehozására. November 29-én ki is jelölték az illetékes alkotmányügyi bizottságot, hogy tárgyalja az általános vitára alkalmasságot.
Azóta az immár harmadik elnökét "fogyasztó" szakbizottság - előbb Balsai Istvánt, majd utódját, Salamon Lászlót is alkotmánybírónak választották 172 ülést tartott, de még mindig nem tárgyalta a ciklus elején benyújtott javaslatot. A 172 ülésből a legutóbbi 28 idején már Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester vezette a testületet, ezért hozzá fordultunk kérdésünkkel: mi az oka a késlekedésnek. Annyit válaszolt: "az alkotmányügyi bizottság eddigi gyakorlata alapján, amennyiben az indítványt az Országgyűlés napirendjére tűzi erre eddig nem került sor , a bizottság az általános vitára alkalmasságot meg fogja tárgyalni". Kérdés viszont, hogy a parlament egyáltalán dönt-e a napirendre vételről, amíg a szakbizottság ezt meg nem tárgyalja. Az általános vita előkészítésére amúgy nem állapít meg határidőt a házszabály.
Tanúskodik Gyurcsány
Tanúként hallgatja meg a bíróság a Sukoró-perben augusztus 22-én Gyurcsány Ferencet. A volt kormányfő vallomástételét megelőző napon a Sukoróra kaszinóvárost tervező egyik befektetőt, Joav Blumot hallgatják meg a Szolnoki Törvényszéken, ahová az ügyet Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke - Szájer József fideszes EP-képviselő felesége - túlterheltségre hivatkozva Budapestről áthelyezte. Gyurcsánnyal egy napon kerül sorra Veres János volt pénzügyminiszter, majd másnap Oszkó Péter.Ezt használhatja ki a Fidesz-KDNP. Ha pedig mégis tárgyalná a kérdést a Ház, hivatkozhatnak a kormánypártok arra a törvényi kitételre, miszerint "nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügy megvizsgálására, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya". Igaz, a Schiffer-javaslat nem a Sukoró-ügy mellékszálaként jelenleg folyó büntetőeljárásban érintett, meg sem valósult telekcserét vizsgálná, hanem szélesebb körben a "közigazgatási kudarcokat". Az már politikailag nehezebben magyarázható, miért kellett addig halogatni a vizsgálóbizottság napirendere vételét, hogy azzal "bevárják" az idén januárban elkezdődött büntetőeljárást.
A perben egyébként az ügyészség hűtlen kezelés kísérletével - mivel a telekcsere-szerződést időközben polgári perben a bíróság érvénytelenítette - vádolja Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatóját. Vádlott lett Császy Zsolt, a cég volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea volt pénzügyminisztériumi szakállamtitkár, valamint az értékbecslő és egy ügyvéd is. A hivatali visszaéléssel meggyanúsított Gyurcsány Ferencből azonban nem lett vádlott, csak tanú. Orbán Viktort viszont még tanúként sem hallgatják ki, pedig tanúk és a nyomozati iratok is utaltak arra, hogy a beruházás ötlete és tervei eljutottak a Fidesz vezetéséhez is. A Népszava számolt be arról, hogy az egyik befektető nemcsak Gyurcsánnyal találkozott a kaszinóberuházás miatt, hanem az ellenzék akkori vezetőjeként Orbánnal is: Martonyi János szadai villájában 2010. januárjában. Ezt először letagadták, de később elismerték a Fideszben. Márpedig a Schiffer-féle vizsgálóbizottságnak választ kellene kapnia Orbán szerepére is.
Drága kriminalizálás
Egyébként idén koncesszióba adni tervezett tíz vidéki kaszinó összesen sem hoz tíz év alatt annyi pénzt az állnak, mint amennyit veszített a sukorói Kings City meghiúsulásával. A mintegy 1,1 milliárd eurós befektetéssel tervezett kaszinóváros és szabadidős központ mostanra felépült volna, működnének a nyerőgépek, rulett- és kártyaasztalok. Mind-mind termelnék a nyereséget a befektetőknek - és persze az államnak. Nem is keveset: a 20 évre szóló koncessziós szerződés első tíz évében összesen 50,5 milliárd forinthoz jutott volna az állam az üzemeltetéshez közvetlenül kapcsolódó adójellegű bevételekből. Ezen túl a központi költségvetést gazdagíthatták volna a 3500 munkavállaló bére utáni adók- és járulékok is, ami tíz év alatt elérhette volna 60 milliárd forintot. Ráadásul az államnak jelentős kártérítési igénnyel is szembe kell néznie. Az ügy politikai hozadéka pedig "csak" annyi volt, hogy kezdetben sikerrel kriminalizálták Gyurcsány Ferencet.
Lengyel Tibor /
|
