Keresés         Kapcsolat   
 
    Visszaélések.hu         Aktuális | Folyamatban lévő ügyek | Nyomozati szakaszban | Bírósági szakban | Jogerős ügyek | Vélemények
2023. február. 6


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 




 
     
 
 CEMENTEZETTEK?!
 
Napi Aktuális 2022-02-16 15:31:36
 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez
 

 2010 óta a Fidesz folyamatosan igyekszik bebetonozni hatalmát. Így a választások után, annak eredményétől függetlenül, nehezen elmozdítható közjogi tisztségviselők hada marad pozícióban, akik kizárólag a jelenlegi kormánynak vagy a Fidesz-többségnek köszönhetik mandátumukat.

Könnyen lehet, hogy kormányváltás esetén ezek a személyek a pozíciójukhoz kapcsolt formális és informális eszközeikkel akadályozni fogják az új kormányt. Az államapparátus minden szegletében találunk ilyen tisztviselőket:
 

 törvényhozásban, a végrehajtó hatalomban, az igazságszolgáltatásban és egyéb hivatalokban.Egy évvel a választások után, a jelenlegi kormány által kinevezett magasrangú tisztviselők közül még ott lesz 1 a törvényhozásban, 3 az igazságszolgáltatásban, 6 a végrehajtásban, 21 az egyéb hivatalokban.



Törvényhozás

A törvényhozás a legfőbb hatalmi ág, amely törvényalkotás és alkotmányozás útján a másik két hatalmi ág működési kereteit is meghatározhatja. A törvényhozó hatalom gyakorlója az Országgyűlés, azonban ide kapcsolható még a Költségvetési Tanács, amelynek hozzájárulása nélkül a parlament nem fogadhatja el az ország költségvetését, illetve az Állami Számevőszék, amely a költségvetési támogatások elköltését ellenőrzi a törvényhozó nevében. A 2022-es választásokat követően 2 magas rangú vezető tisztségviselő marad pozícióban.

  • 2010
  • 2014
  • 2018
  • 2022
  • 2026
  • 2030
  • 2034
Választások 2022 áprilisában
Állami Számvevőszék
Feladata a közpénzek elköltésének ellenőrzés, pártok gazdálkodásának törvényességi ellenőrzése. Ebben a körben a pártok számára fizetési kötelezettséget állapíthat meg.
Domokos László (elnök)
Költségvetési Tanács
Az Országgyűlés törvényhozási munkáját segítő testület. A költségvetési törvény elfogadásához a Tanács hozzájárulása szükséges, amit megtagadhat, ha meglátása szerint a költségvetési javaslat nem felel meg az államadósság-fék szabálynak. A már elfogadott költségvetés módosítását is megvétózhatja, és jelenősen korlátozhatja a kormány és a parlament pénzügyi mozgásterét.
Dr. Kovács Árpád (elnök)
Igazságszolgáltatás
Bár politikától független hatalmi ág, mégis jelentős befolyása van arra. Egyrészt a büntető igazságszolgáltatás körében üldözi a politikai korrupciót, másrészt a közigazgatási bíráskodáson keresztül felülvizsgálhatja és megsemmisítheti a végrehajtó hatalom alá rendelt közigazgatási szervek döntéseit. A választás után 3 vezető tisztségviselő marad pozícióban.
  • 2010
  • 2014
  • 2018
  • 2022
  • 2026
  • 2030
  • 2034
Választások 2022 áprilisában
Kúria
A bírósági szervezetrendszer legmagasabb fóruma, feladatai közé tartozik a jogegységesítés, aminek keretében 2020-tól korlátozott precedens rendszer működik. Eszerint a Kúria ítéleteitől az alsóbb szintű bíróságok csak kifejezett indokolással térhetnek el. Elnökének a bíróságok feletti tekintélye mellett kiemelkedő szerepe van az ügyelosztásban, a tanácsok összetételében és a Kúrián belüli bírói előmenetelben.
dr. Varga Zs. András (elnök)
Legfőbb Ügyészség
Az ügyészi szervezetrendszer csúcsa, az állami vádmonopólium letéteményese. A Legfőbb Ügyésznek az ügyészi vádemelésre és vádképviseletre döntő befolyása van. Ha az ügyészség nem emel vádat, a bíróság sem járhat el.
dr. Polt Péter (Legfőbb Ügyész)
Országos Bírósági Hivatal
A bíróságok központi igazgató szerve. Elnökének alapvető hatása van a bírósági szervezetre a bírói pályázatok, kinevezés, teljesítményértékelés, előmenetel körében őt megillető jogkörök és egyéb eszközök útján.
Dr. Senyei György Barna (elnök)
Végrehajtás
A végrehajtó hatalom csúcsszerve a kormány, azonban az utóbbi években számos, hagyományosan a kormány és a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozó feladatot szerveztek ki a mindenkori kormánytól jogilag független szervekhez. Ezen szervek vezetőit a kormány hivatalos úton nem utasíthatja, és csak nagyon korlátozott esetekben mozdíthatja el. A 2022-es választás után 6 vezető tisztségviselő marad hivatalban.
  • 2010
  • 2014
  • 2018
  • 2022
  • 2026
  • 2030
  • 2034
Választások 2022 áprilisában
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Az adatvédelmi és információszabadsággal kapcsolatos jogok és kötelezettségek betartását ellenőrzi. Adatvédelmi hatósági eljárást indíthat magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben egyaránt, valamint ráhatása van a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos joggyakorlat kialakítására.
dr. Péterfalvi Attila (elnök)
Országos Atomenergia Hivatal
Nukleáris létesítmények, a radioaktív hulladéktárolók, valamint a radioaktív anyagok biztonságával és védettségével kapcsolatos hatósági felügyeletet lát el. Hatáskörébe tartozik többek között Paks II. engedélyezése is. 2022. január 1-től önálló szabályozó szervként fog működni.
Kádár Andrea Beatrix (főigazgató, 2022-től elnök)
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Önálló szabályozó szervként alapvető befolyása van a stratégiai jelentőségű és meghatározó gazdasági súlyú energiaszektorban, például engedélyek kiadásával vagy piacbefolyásolással.
Horváth Péter János (elnök)
Médiatanács
Feladatai közé tartozik a médiapiaci fúziók engedélyezése, frekvenciaelosztás és médiapluralizmus elősegítése. Vagy éppen hátráltatása: a kormányzati kampányreklámok társadalmi célú reklámmá minősítése utóbbi irányba tett erőteljes lépés.
Dr. Koltay András (elnök)
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Médiafelügyeleti hatóságként a médiapiacot jelentősen befolyásoló hatalmi tényező frekvenciapályázatok lebonyolításán és a szektorra vonatkozó szabályozás megalkotásán keresztül. Önálló szerve a Médiatanács.
Dr. Koltay András (elnök)
Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága
Feladata a szerencsejáték és dohányipari, a bírósági végrehajtás valamint a felszámolói koncessziók, engedélyek kezelése és ellenőrzése. Mindez rendkívül nagy gazdasági súlyt ad a hatóságnak.
Biró Marcell (elnök)
Egyéb hivatalok
A magyar alkotmányos rendszerben számos olyan közjogi tisztségviselő és szerv van, amelyek nem sorolhatók be tisztán egyik hatalmi ág alá sem, azonban jelentős szerepük van az állam működőképességének fenntartásában, vagy éppen fékként és ellensúlyként szolgálnak a többi hatalmi ággal szemben. Ha ezen szervek hivatali hatalmukat obstruktív módon gyakorolják, az nemcsak a kormány mozgásterét szűkíti, hanem alapvetően veszélyeztetheti az állam működését. A választásokat követően 21 tisztviselő marad pozícióban.
  • 2010
  • 2014
  • 2018
  • 2022
  • 2026
  • 2030
  • 2034
Választások 2022 áprilisában
Alapvető jogok biztosa
Információkérési és belépési joga van a közintézményekbe, alapjogvédelmi feladatkörében pedig tényfeltáró munkát végez. Elsősorban a nyilvánosság erejével hathat a közéletre, azonban 2021. január 1. óta hozzá tartoznak a megszüntetett Egyenlő Bánásmód Hatósága hatáskörébe tartozott diszkriminációs ügyek is.
dr. Kozma Ákos (Ombudsman)
Alkotmánybíróság
Az Alaptörvény legfőbb őre és autentikus értelmezője. Elsősorban a frissen megalkotott jogszabályok (az ún. előzetes normakontroll) és a már hatályban lévő jogszabályok megsemmisítésére (utólagos normakontroll) vonatkozó jogkörén, valamint az alkotmányjogi panasz intézményén keresztül van alapvető jelentősége, de szerepe van például a Köztársasági Elnök pozíciójától való megfosztási eljárásban is.
dr. Pokol Béla (tag)
dr. Szalay Péter (tag)
dr. Szívós Mária (tag)
dr. Dienes-Ohm Egon (tag)
dr. Salamon László (tag)
dr. Juhász Imre (tag)
dr. Sulyok Tamás (elnök)
dr. Czine Ágnes (tag)
dr. Schanda Balázs (tag)
dr. Horváth Attila (tag)
dr. Hörcherné dr. Harosi Ildikó (tag)
dr. Szabó Marcel (tag)
dr. Handó Tünde (tag)
dr. Juhász Miklós (tag)
dr. Márki Zoltán (tag)
Köztársasági Elnök
Alapvetően protokolláris szerepe van, azonban potenciálisan többféleképpen akadályozhatja az állam működését. Így például nem írja alá a már elfogadott törvényeket vagy obstruktív módon gyakorolja a miniszterek, bírák, rektorok, professzorok, a Kúria elnöke, a Legfőbb Ügyész és számos más hivatalnok kinevezésére vonatkozó jogát.
dr. Áder János mandátuma legkésőbb 2022. május 10-én lejár, utódját is a jelenlegi parlament választja 5 évre
Magyar Nemzeti Bank és Monetáris Tanács
Jegybankként alapvető ráhatása van a gazdasági életre az alapkamat meghatározásán, felügyeleti hatósági jogkörein és piaci intervenciók útján. Saját nyereségét nem köteles befizetni a költségvetésbe, abból alapítványokat működtethet és állami kontroll nélkül költekezhet.
dr. Matolcsy György (elnök)
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)
A közszolgálati műsorgyártással jelentős kulturális befolyással és információs hatalommal rendelkezik. A műsorokat a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. részére gyártja. Kezelője a Médiatanács.
Papp Dániel (vezérigazgató), megbizatása határozatlan időre szól
Nemzeti Választási Bizottság (NVB)
Az NVB dönt többek között népszavazásra szánt kérdések hitelesítéséről és felülvizsgálhatja a választásokkal kapcsolatos döntéseket, eredményeket, valamint elbírálja a választási eljárással kapcsolatos panaszokat. Az NVB jogalkalmazó szerepét (választások eredményének megállapítása, kifogások elbírálása) némileg tompítja a Kúria felülvizsgálati jogköre.
dr. Téglási András (elnök)
Nemzeti Választási Iroda (NVI)
Az NVI autonóm szervként felel a választások technikai lebonyolításáért és a választások tisztaságáért.
dr. Nagy Attila Mihály (elnök)
 
 
Forrás:cementezettek.helsinki.hu

 

 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez  
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-11-17 Csipak Péter
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-05-03 ITT A CUNAMI!
 
 
 
 
 
 
 
 Utolsó frissítés: 2023-02-03 17:35:54 IMPRESSZUM | ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ