2022.12.06.-án levélben fordultam

Tisztelt Věra Jourová!

1049 Brüsszel

Tisztelt Alelnök Asszony!

Engedje meg, hogy néhány konkrét ügyön keresztül mutassam be önnek a Magyar jogállamiság illetve a magyar ügyészség, magyar bíróságok működését. A mellékletekben szereplő adatok mind közhitelesek, mind legálisan került a birtokomba, de azt szeretném amennyiben érdemesnek tartja arra, hogy foglalkozzon vele. Az engem, illetve a környezetemet ért fenyegetések megfélemlítések rendszeresek ezért kérem a rendkívüli segítségüket.

Magyarországon törvénybe iktatták a lopást a csalást, meghagyták a törvénybe azokat a kiskapukat amelyek az esetek többségében egy úgynevezett másodlagos mentelmi jogot biztosít az alapítványok és a non profit társaságok és azok dolgozói számára. A problémák ezekben az esetekben a magánjogi jogalany, egy állami közfeladatot ellátó államháztartáson kívüli szervezetben 2016.évi CL. törvény (továbbiakban Ákr.). A Btk.2012. évi törvény 459.§-ában rögzített értelmező rendelkezések alapján ezek a szervezetek, sem pedig munkavállalóik nem minősülnek hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személyeknek, így nem követhetnek el sem hivatali visszaélést Btk.305 § sem közfeladattal visszaélést Btk.306.§. Másnéven mentelmi joguk van! A másik konkrét esetben az ügyészség esetében a Büntető eljárásról szóló törvény (Be.) 416§ (1) és (2) az ügyész felfüggesztheti az eljárást felső határ nélküli bűn cselekmények 93 vagy 1 000 bizonyított cselekmény esetében is! De a legnagyobb probléma, hogy egy folyamatban lévő nyomozásban egy bíróság a feljelentő anyagát legálisan megkaphatja, majd a feljelentett személy iratbetekintésében másolatot kap belőle majd ezt kihasználva már felkészülten mehet a rendőrségi kihallgatására. Rengeteg hasonló joghézag kiskaput hagyott a jogalkotó a saját szavazótáborának.

Tisztelettel és köszönettel várom megtisztelő válaszát.

Burzuk Sándor