Keresés         Kapcsolat   
 
    Visszaélések.hu         Aktuális | Folyamatban lévő ügyek | Nyomozati szakaszban | Bírósági szakban | Jogerős ügyek | Vélemények
2024. február. 22


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 




 
     
 
 Közpénzmilliárdok is vannak a Tiborcz István felé áramló vagyon mögött
 
Napi Aktuális 2023-07-28 09:23:19
 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez
 

 „A társaság többségi tulajdonosa 50 százalékot meghaladó részesedéssel Jellinek Dániel.”

A jogszabályi hivatkozások után ez az első érdemi információ a Hungarian Real Estate Financing Zrt. (HREF) bemutatkozó oldalán. A vállalat valóban a hetedik leggazdagabb magyar cégbirodalmának egyik ékköve. Az elmúlt években több tízmilliárd forintnyi profitot csinált abból, hogy jóval a tényleges értékük alatt megszerezte egyes bankok – például az állam által megmentett MKB – nem teljesítő hiteleit, majd elérte, hogy az adósok mégis fizessenek. Ekkor azonban már nem a hitelező banknak, hanem a HREF-nek.
A hatalmas nyereség egy jelentős része azonban annak ellenére sem Jellinek Dánielt gazdagította, hogy a bemutatkozóban is kiemelt állítás igaz, és a cégnek tényleg ő a többségi tulajdonosa. Ez a vállalat és a rossz banki hitelekből származó pénz volt a fő forrása annak a 27 milliárd forintnak, amely az elmúlt években folyt Jellinek Dánieltől a miniszterelnök családjának irányába.
 

 Plázák, szállodák, lakópark – de honnan jött a pénz?

Múlt héten részletes cikkben mutattuk be, hogyan juthatott el az ország egyik leggazdagabb emberétől, Jellinek Dánieltől több tízmilliárd forint Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz. A történet röviden összefoglalva:
  • Jellinek Dániel egy ausztrál településről elnevezett vállalata, a Geraldton Zrt. az elmúlt években több tízmilliárd forintot fizetett ki osztalék formájában egy országos szinten kevéssé ismert pécsi vállalkozó cégének úgy, hogy a pénzmozgásokat igyekeztek elrejteni.
  • A pécsi vállalkozó cége azonnal tovább is fizette a Jellinektől érkező pénzt.
  • Bár a milliárdokhoz jutó vállalat egyedüli tulajdonosa papíron az említett pécsi vállalkozó, valójában itt is van egy rejtélyes másik részvényes, aki ráadásul a továbbfizetett pénz szinte egészét megkaphatta.
  • A pécsi vállalkozó Tiborcz István közeli ismerőse.
  • Amikor a pécsi vállalkozó cége osztalékot fizetett, Tiborcz István legfontosabb vállalatában minden alkalommal a kifizetett összegnek egy jól meghatározott része, valamivel több mint 94 százaléka jelent meg osztalékbevételként. Ennek forrását a kormányfő vejének cégénél külön kérdésére sem árulták el.
  • Az ügyben érintett társaságoknak – így a pécsi vállalkozó és Jellinek vállalatainak is – egy olyan iroda könyvelt, amelynek egyik tulajdonosa Tiborcz István cégcsoportjának dolgozott, és amely az Orbán-család számos vállalatának beszámolóit készíti évek óta.
  • A történet azzal zárult le, hogy Tiborcz István birodalma tavaly év végén egy érthetetlenül túlbonyolított ügylet keretében megvette Jellinek Dánieltől a korábbi kifizetőcéget, a Geraldton Zrt.-t.
A Geraldton volt tehát a két milliárdos, Jellinek és Tiborcz cégbirodalmát összekötő talán legfontosabb vállalat, amely hatalmas nyereségéből tízmilliárdokat fizetett ki rejtélyes tulajdonosának, és a lánc végén minden jel szerint a miniszterelnök vejének. Ez a hatalmas nyereség azonban nem a Geraldtonnál keletkezett, hanem a több száz céget számláló Jellinek-birodalom mélyén.
Persze a Geraldton önerőből is komoly profitot érhetett volna el az elmúlt években, a társaságnál ugyanis hatalmas vagyon halmozódott fel. A vállalat* mások mellett olyan ingatlanokat birtokolt részben vagy egészben, mint a Duna Pláza, a Corvin Pláza, négy vidéki bevásárlóközpont (pdf), a Sofitel (pdf), a Gellért Szálló vagy éppen egy fejlesztés alatt álló lakópark. Több pláza esetében ráadásul az üzemeltető is a Geraldton érdekeltségébe tartozott.
Az említett ingatlanok egy része mostanra hivatalosan is Tiborcz Istvánhoz vagy hozzá kötött cégekhez, alapokhoz került, de a pénzáramlások alapján a vagyon haszna már az előző években is őt gazdagította. Vagyis inkább csak gazdagította volna, ezekből a vagyonelemekből ugyanis a Geraldtonnak az ebben az időszakban elért hatalmas nyereségéhez képest csak elenyésző bevétele származott.
A továbbadott profit jelentős része nem ingatlanokból, hanem teljesen más tevékenységből, úgynevezett követeléskezelésből érkezett.
Ezt azonban az érintettek láthatóan nem akarták nagydobra verni. Vélhetően már csak azért sem, mert állami biznisz is volt a háttérben.
Milliárdok a nem fizető hitelekből
Jellinek Dániel ingatlanokból gazdagodott meg. A 2000-es évek elején a piac sokak számára kevésbé vonzó szegmenseibe fektetett be: ipari ingatlanokba, raktárakba, alsóbb kategóriás irodaházakba. Vagyona akkor kezdett el látványosan nőni, amikor a 2008-as gazdasági összeomlás előtt nagyon jó ütemérzékkel vált meg ingatlanoktól, majd a válságban jó áron tudott vásárolni. Ekkor ráadásul már amerikai társtulajdonosokkal: cégbirodalmába ugyanis beszállt egy tengerentúli dollármilliárdos család is, jelentős tőkéhez juttatva a csoportot.
Jellinek Dániel cégcsoportjának székháza
Ehhez a fajta ingatlanbizniszhez elég jól illik a követeléskezelési tevékenység, amit szintén jó érzékkel ismert fel az üzletember. Az üzlet lényege, hogy Jellinek csoportja megvásárolja a bankok olyan hiteleit, amelyeket az adósok nem törlesztenek megfelelően. Ezek – az úgynevezett nem teljesítő hitelek – legtöbbször csak nyűgöt jelentenek a bankoknak: meg kell próbálni behajtani őket, perek lehetnek belőlük, ráadásul még az üzleti eredményeiket is rontják. Azért, hogy ettől megkíméljék magukat, sok esetben hajlandóak a valósnál jóval alacsonyabb értéken, akár annak 30-40 százalékán megválni az ilyen kölcsönöktől.
Mindez viszont azt is jelenti, hogy
ha valaki az így megszerezett hiteleknek csak a felét be tudja hajtani, akkor rengeteg pénzt kereshet rajtuk. Jellinek Dániel cégei pedig épp ezt csinálják.
A kölcsönök mögött az esetek többségében ráadásul ingatlanfedezet van, azaz a követelések megvásárlásával adott esetben kifejezetten olcsón juthat ingatlanhoz a vevő, ez pedig abszolút Jellinek Dániel terepe.
A bankok és a vevő szempontjából is az a kulcskérdés, hogy jól becsüljék meg a hitelek kockázatát, behajthatóságának esélyeit, és ez alapján a követelés eladási árát. Ha valamelyik fél rosszul értékel, akkor rengeteget bukhat a dolgon, miközben a másik fél hatalmasat kaszálhat*.
Jellinek Dániel cégcsoportjának egyik legnagyobb, ilyen tevékenységet végző cége a Hungarian Real Estate Financing Zrt. A vállalat az elmúlt években sok tízmilliárd forintért vásárolt bedőlt hiteleket. Négy éve az Országos Betétbiztosítási Alaptól (OBA) vett 71 milliárd forintért hitelezői követeléseket, de mások mellett ehhez a céghez került az MKB szanálása során elkülönített ingatlanok és követelések egy jelentős része is.
A nagy MKB-üzlet
Utóbbi üzlet azért érdekes, mert azt követően került rá sor, hogy az állam megvette, majd több tízmilliárd forintnyi állami támogatással megmentette az MKB-t. Azaz itt
egy rengeteg közpénzt felemésztő folyamatba került bele Jellinek Dániel cégcsoportja is.
Az MKB-sztori még a 2008-as válság idején indult. Az ekkor német tulajdonban lévő bank kifejezetten nehéz helyzetbe került, mivel rengeteg olyan projekt bedőlt, amelyhez a korábbi években ők nyújtottak hitelt. A baj akkora volt, hogy – amint az Index fogalmazott egy korábbi cikkében – „az MKB ebben az időben, ha kinyitott, 500 millió forintos bukást termelt” naponta. A németek nagyon meg akartak szabadulni a banktól, amely hosszú tárgyalásokat követően 2014-ben került az államhoz.
Az állam ezt követően szanálta (azaz átszervezéssel működőképessé tette) a hitelintézetet. Ennek a folyamatnak az egyik fontos lépése volt, hogy ezektől a bedőlt hitelektől megszabadították az MKB-t. Rengeteg pénzről volt szó, hiszen a rossz hitelportfólió teljes értéke elérte a 214 milliárd forintot. Az állományt végül a frissen létrehozott MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. vette meg, amely ugyan csak 96 milliárdot fizetett a hitelekért, de azok a behajthatóság kockázata miatt még ennyit sem értek. Az ár 32 milliárd forinttal haladta meg a tényleges piaci értéket. Ez volt az az összeg, amivel az állam – az Európai Bizottság jóváhagyásával – megtámogatta az MKB megmentését (pdf).
Az MKB Bank egykori központi székházának főbejárata. Fotó: MTVA/Jászai Csaba
A rossz hitelek nélküli MKB-t ezután már viszonylag gyorsan értékesítették. A bank kerülőutakon végül kormányközeli milliárdosok, köztük Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, majd összeolvadt a Budapest Bankkal és a Takarék Csoporttal, létrehozva a Magyar Bankholdingot, illetve új nevén MBH Bankot.
Az állami támogatással megvásárolt rossz hiteleken azonban már nehezebb volt túladni, még ha nem is annyira, mint azt előzetesen várták. Az MSZVK azzal számolt, hogy 8-10 év alatt szabadulhat meg a teljes állománytól, azonban Jellinek Dániel csoportjának hála ez már 2018-ban sikerült. Az üzletember érdekeltségei már a korábbi években is vásároltak az MKB hagyatékából, így került a csoporthoz például a Sopron Pláza 2017-ben. Egy évvel később azonban egy nyílt pályázaton a teljes maradék állományt megvették, igaz, azt már nem árulták el a felek, hogy pontosan mit és mennyiért adott el az MSZVK Jellinekéknek.
Átengedett tízmilliárdok
Több forrásunk is ehhez az ügylethez kötötte Jellinek Dániel és a NER közötti kapcsolat megerősödését. Mindenesetre a milliárdos cégcsoportja az ügylettel több tízmilliárd forintnyi, jellemzően ingatlannal fedezett követeléshez jutott, és a portfólióját a következő években – például a már említett OBA-biznisszel – tovább bővítette.
Ezek nagy része pedig a Hungarian Real Estate Financing Zrt.-hez került. Az elmúlt hetekben is tucatnyi olyan ingatlant árvereztek felszámolási eljárások keretében, amikhez még az MKB-portfólió révén jutott hozzá a HREF.
A vállalatnak a csúcson, 2021-ben közel 70 milliárd forintnyi követelése volt ügyfeleivel szemben, és ezeket tényleg nagyon hatékonyan hajtotta be. A társaság az előző öt évben több mint 55 milliárd forint nyereséget hozott össze, amiből bő 46 milliárdot osztalékként ki is fizetett*. Ez még az ország tíz leggazdagabb embere között számon tartott Jellinek Dániel mércéjével mérve sem kevés. A profit több, mint amennyire teljes vagyonát 2018-ban taksálták, és a jelenlegi becsült vagyonának is negyedétötödét teszi ki. Azaz csak tette volna, ha a pénz teljes egészében hozzá kerül. De nem ez történt.
A HREF ugyanazzal a módszerrel terelte el a kifizetett nyereség jelentős részét, ahogy a pénz később a Jellinek-birodalmat is elhagyta Tiborcz István irányába: osztalékelsőbbségi részvényekkel. Ahogy korábbi cikkünkben is bemutattuk, ezek olyan részvények, amelyek tulajdonosai a többi részvényesnél előbb, és/vagy nagyobb kifizetésre jogosultak a cég profitjából. A HREF-ben 2018 óta vannak ilyen papírok, és az osztalék kétharmada jut annak, aki birtokolja ezeket.
Így hiába van a HREF honlapján szereplő információknak megfelelően 96 százalékos részesedése Jellinek Dánielnek* a vállalatban, a hatalmas profit nagy része nem hozzá került. Hanem még egy vállalaton átfolyatva a Geraldtonhoz (részletek és további érdekes adalékok a csillagra kattintva olvashatóak)*.
Összefoglalva tehát:
  • Jellinek Dániel cégcsoportja rengeteg bedőlt hitelt szerzett az elmúlt években, mások mellett a több tízmilliárdos állami segítséggel megmentett MKB Banktól is.
  • A jellemzően ingatlanfedezetű hiteleken hatalmas, szintén több tízmilliárd forintos nyereséget ért el az ezek kezelésével foglalkozó Jellinek-cég.
  • A vállalat azonban hiába van a Jellinek Dániel többségi tulajdonában, a hatalmas profitot osztalékelsőbbségi részvényekkel eltérítették.
  • A nyereség jelentős része így a korábbi cikkünkben bemutatott Geraldton Zrt.-hez került, majd ezen a cégen keresztül elhagyta Jellinek Dániel cégbirodalmát, és a jelek szerint végül a miniszterelnök vejénél landolt.
Jellinek Dánielnek a Hungarian Real Estate Financing Zrt.-vel kapcsolatos kérdéseinket is feltettük, amikor személyesen találkoztunk vele. Az üzletember ezek egy részére akkor válaszolt is, de később ügyvédjén keresztül levélben jelezte, hogy válaszait nem használhatjuk fel a cikkhez, és egyben figyelmeztetett a lehetséges jogi következményekre is. Így hiába kérdeztük rá egyebek mellett a cégcsoportban több helyen feltűnő osztalékelsőbbségi részvényekre, a HREF ügyleteire és arra is, hogy végső soron miért engedte át másnak a vállalatnál keletkező nyereség egy jelentős hányadát.
forrás: g7.hu Jandó Zoltán
 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez  
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-11-17 Csipak Péter
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-05-03 ITT A CUNAMI!
 
 
 
 
 
 
 
 Utolsó frissítés: 2024-02-20 09:51:48 IMPRESSZUM | ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ