Magáncég nevében tárgyaló miniszterelnök: újszerű, hogy az állam nemcsak tízmilliárdos forrásokat juttat egy magáncéghez, hanem maga Orbán Viktor egyengeti az útját, sőt, tárgyal a nevében.

• Orbán – aki rendszeresen hangoztatja, hogy nem foglalkozik üzleti ügyekkel – a Direkt36 forrásai szerint 2021-ben Londonban hosszasan győzködte egy befektetési alap képviselőit, hogy adjanak el egy céget a közpénzekből kitömött 4iG-nek. A találkozó fordulópontot hozott, a felvásárlás még abban az évben le is zárult.
• Orbán már Angela Merkellel is tárgyalhatott a 4iG érdekében a cikk alapján, ugyanis kettejük 2019-es alkuja ágyazhatott meg annak, hogy a Rheinmetall a 4iG befektetője legyen, cserébe azért, hogy megjelenhessen Magyarországon a legnagyobb német fegyvercég.

• Korábban bemutattuk, hogy a hetedik leggazdagabb magyartól, Jellinek Dánieltől 27 milliárd forint áramlott Tiborcz István felé. Jellinek azóta sem adott erre magyarázatot. A Válasz Online most pedig azt írta meg, hogy a szintén a száz leggazdagabb magyar közé tartozó Balázs Attila környékéről – akinek cégei jelentős állami megrendeléseket kapnak – 11 milliárd forint folyt Tiborcz ismerőséhez.
• Ahogy most a Direkt36 megírta, az ugyancsak a leggazdagabb magyarok közé sorolt Jászai Gellért, a 4iG elnöke ugyan azt állítja magáról, hogy ő a cég többségi tulajdonosa, az eddig az ő érdekeltségébe sorolt és jelenleg a 4iG közel 40 százalékos tulajdonosaként számontartott magántőkealapba az állam tette be a pénz túlnyomó részét, összesen 72 milliárdot.

• A forrás szerint az a logika vezérli Orbánt és környezetét, hogy a távközlési piacon való terjeszkedés lehetőséget ad nekik is a nagy tömegű információgyűjtésre. Másrészt azt gondolják, hogy „ha mi kontrolláljuk az információs hálózatokat, akkor azt nem tudják mások ellenünk használni”.
• A közvetlen és közvetett állami szerepvállalás miatt egyre koncentráltabb a távközlési piac Magyarországon. A Digit bő egy éve vásárolta meg a 4iG, a Vodafone idén került a 4iG és az állam tulajdonába, a Yettelben szintén idén szerzett 25 százalékos tulajdonrészt az állam.

• Ennek eredménye egy hatalmas, ágazatokon átívelő vállalatbirodalom ingatlan, pénzpiaci, szállítmányozási, vasbetongyártó, napelemparkos, hulladékgazdálkodási, informatikai, szépségipari érdekeltségekkel.

• Ez az osztalékelsőbbségi részvények alkalmazása, ugyanis az ilyen papírok tulajdonosai úgy tehetik el a profit nagy részét, hogy közben a vállalatnak csak egy alig látható hányadát birtokolják. A kisrészvényesek akár a profit 95-99 százalékát is megkaphatják, amivel elkerülhetik a feltüntetést a nyilvános adatbázisokban.