Keresés         Kapcsolat   
 
    Visszaélések.hu         Aktuális | Folyamatban lévő ügyek | Nyomozati szakaszban | Bírósági szakban | Jogerős ügyek | Vélemények
2024. július. 15


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 




 
     
 
 "A jól ismert fideszes hűbéri rendszer újabb kiteljesedése"
 
2024-01-16 17:20:04
 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez
 

 

 

 Azzal, hogy a kormány különleges gazdasági övezeteket hozott létre Göd és Dunaújváros térségében, az eredetileg ellenzéki vezetésű önkormányzatok milliárdoktól esnek el, az oda telepített akkumulátorgyárak adóbefizetéseiből elsősorban a környező Fidesz-barát települések és a párthoz köthető különböző szerveződések profitálnak.

„A kormány a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása, a Covid-19 koronavírus-fertőzés okozta tömeges megbetegedéssel járó humánjárvány negatív gazdasági következményeinek csökkentése érdekében” ún. különleges gazdasági övezeteket (kgö) jelölhet ki rendeleti úton – az erről szóló rendelet 2020 áprilisában jelent meg a Magyar Közlönyben. Olyan területekre vonatkozhat ez, amelyeken a kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás zajlik (akár új beruházás, akár bővítés). Az átminősítést követően a kgö-n belül működő vállalkozások immár nem a közigazgatásilag érintett településeknek, hanem a megyei önkormányzatoknak adóznak. A rendelettel egy időben létre is hozták az első kgö-t Gödön.

Eltérítés

A 2019 októberében tartott önkormányzati választásokon Gödön az ellenzéki összefogás szerezte meg a polgármesteri posztot (a momentumos Balogh Csaba) és a képviselői helyek többségét. Gödön eközben hatalmas beruházás volt folyamatban: a dél-koreai Samsung SDI akkumulátorgyár mintegy 120 hektáron tervezett gyárbővítést. A projektet 390 milliárd forint összköltségűre tervezték, amihez a kormány több mint 33 milliárd forint állami támogatást biztosított. Utóbbi mértékét vizsgálta is az Európai Bizottság, amely végül arra jutott, hogy a támogatás megfelel az uniós szabályoknak – más kérdés, hogy az állami hozzájárulás közben feljebb kúszott. Egyébként nehéz követni, mennyi pénzt kapott már a vállalat: az Mfor arról írt, hogy 2021 novemberéig csaknem 141 milliárd forint állami forrást szippantott fel a beruházás, az Átlátszó pedig tavaly decemberben számolt be további 22 milliárdról. A K-Monitor 2022-ben nyil­vánosságra hozott adatai szerint a kormány munkahelyenként 28 millió forintot fizetett az akkumulátorgyárnak (a munkavállalók jelentős része külföldi, gödiek alig dolgoznak a gyárban).

A múlt évre vonatkozó beszámolója alapján a Samsung SDI volt az ország második legnagyobb árbevételű cége a győri Audi mögött. A Telex összesítése szerint a megelőző évi árbevételét több mint megduplázva 1631 milliárd forintot mutatott ki, amivel megelőzte a kecskeméti Mercedest, az esztergomi Suzukit és a hatvani Bosch-gyárat is. Érthető tehát, miért volt fontos a kormánynak, hogy elvegye az ellenzéki Gödtől a gyár adóbefizetéseit, és azt a fideszes közgyűlési többségű Pest megyei önkormányzathoz irányítsa át; e pénzekkel azóta a megyei szerv gazdálkodik, illetve osztja szét térségi települések, valamint jellemzően a Fideszhez bekötött civil szervezetek között (lásd 14 milliárd Samsung-adó című keretes írásunkat). E támogatásokkal nagyon jól járt a kormánypárti Dunakeszi, valamint Fót (főleg egyházak, iskolák kaptak pénzt), miközben a beruházás miatt közvetlenül érintett, ám ellenzéki vezetésű Sződliget és Vác jószerivel egy fityinget sem látott az adóból. (Ehelyett be kell érniük azzal, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. a két település közigazgatási területén valósítja meg a Samsung SDI víziközmű-hálózatát.) A kedvezményezett települések kijelölése többnyire politikailag motivált, és hasonló a helyzet azokkal a civil szervezetekkel, amelyek több tízmilliós támogatást kaptak lényegében kormánypárti propagandakiadványok gondozására, vagy olyan rendezvények megtartására kampányidőszakban, amelyek kiemelt szereplői vagy fővédnökei helyi fideszes politikusok voltak.

 

A pénz nagy úr

A megyei önkormányzat az adóhatóság év végi zárása alapján tudna arról tájékoztatást adni, hogy mekkora bevétellel számol jövőre, de a becsült összeg mintegy 5 milliárd forint – gondoljunk bele, mit tudna kezdeni a város ennyi pénzzel. A gödi önkormányzat amúgy próbálkozott a kgö miatti helyzet megváltoztatásával: az Alkotmánybírósághoz fordult alaptörvény-ellenesség megállapítása végett, de a szerv elutasította a település panaszát. Ezzel együtt az AB előírta alkotmányos követelményként azt is, hogy az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítani. Ennek azonban a kormány nem tett eleget addig, amíg ellenzéki polgármestere volt Gödnek. Balogh Csaba 2022 májusában, miután kilépett a Momentumból, független polgármesterként azt nyilatkozta lapunknak, hogy Gödnek kétmilliárdos hiánya van a kgö-nek „köszönhetően”. Vajda Viktória ellenzéki önkormányzati képviselő a Narancsnak azt mondta, Göd a kgö-vel elvesztette közigazgatási területének egyötödét és addigi adóbevételeinek a felét. A város csak azért nem ment csődbe, mert takarékos üzemmódra álltak át, másfelől az önkormányzatnak hárommilliárdos tartaléka volt.

A kgö léte a helyi közéletet is jelentősen befolyásolta. Vajda Viktória szerint már az övezet létrehozását megelőzte az ellenzéki együttműködés válsága. „Az összefogás révén bejutott képviselők közül mi hárman, momentumos képviselők és a párbeszédes képviselőtársunk sokkal harciasabb és erőteljesebb stratégiát kívánt alkalmazni a gyárral és a kormánnyal szemben, mint a DK és az LMP képviselői. Az úgynevezett zöld politikus azt nyilatkozta, hogy »a gyárnak nincs jelentős környezeti terhelése«. Ez pedig válóok volt, és mivel nem volt egységes kiállás, meggyengült a testületi többség”, és így végképp nem volt erős helyi ellenállítás a kgö létrehozásával szemben. Pedig Vajda szerint a 2021-es előválasztás eredményéből látszott, hogy az ő magyarázatukat fogadják el a lakosok, ugyanis a Momentum és a Párbeszéd közös jelöltje magasan nyert a DK jelöltjével szemben.

„Utána egy év alatt a kizsákmányolás célba ért, és elkezdték nézni az emberek, hogy milyen hátrányok érik a várost, amiért ellenzéki vezetésű. Egyszerű a képlet: a pénz hatalmas úr.”

Balogh Csaba az év elején lemondott, a májusi időközi polgármester-választást a kormánypárti hátszéllel induló Kammerer Zoltán nyerte meg, aki nem sokkal a győzelme után, júniusban Szabó Istvánnal, a megyei közgyűlés kormánypárti elnökével arról állapodott meg, hogy Göd 1,5 milliárd forint plusztámogatást kap településfejlesztésre és működésre. Júliusban a megyei közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága további 500 millió forintot szavazott meg a városnak. Sőt a Samsung SDI egy ezer négyzetméteres játszóteret is beígért a városnak, ezt októberben át is adták. Vagyis csak a megfelelő városvezető személyére volt szükség, hogy a kormány és a gyár megnyissa a pénzcsapot. És beindult más is, miután lett pénz: „Kammerer Zoltán fél éve polgármester. Havonta vannak rendezvények, több tízmillió forintért: sörfesztivál, lecsófesztivál, most jön a korcsolyapálya” – sorolja Vajda Viktória.

Lehet, ez sem nyugtat meg mindenkit Gödön, mert rendre vannak felkavaró hírek a gyárról. Januárban a gödi csatornákból többméteres területen hab tört fel, az Átlátszónak hosszas levelezés és adatigénylés árán sikerült kiderítenie, hogy a tűzeseteknél használt speciális oltóanyag a Samsung SDI gyárából került a rendszerbe. Pár hete pedig Václigeten hibásodott meg a gyár csatornahálózata, és emiatt egy kisteherautó alatt beszakadt az aszfalt.

Layout 1

 

Füstbement kilátások

Fotó: Német Dániel

Hűbéri rendszer

A kormány 2021 nyarán döntött egy újabb kgö létrehozásáról a Fejér megyei Iváncsa és Rácalmás közigazgatási területén, Adony és Kulcs bevonásával. A felsorolt településeket a rendelet talán nem érintette rosszul – nem úgy Dunaújvárost, ugyanis a megyei jogú városnak szerződése volt arról Iváncsával és Rác­almással, hogy a rácalmási Hankook-gyár, valamint az iváncsai ipari park cégei által fizetett iparűzési adó 50 százaléka a várost illeti meg. Utóbbiban a koreai SK Innovation 681 milliárd forintos gigaberuházással valósít meg új akkumulátorgyárat, illetve a mezőgazda­sági gépekhez alkatrészeket gyártó török Yaris Kabin is fejleszt 6,5 milliárd forintért.

A dél-koreai vállalat 50 milliárd forint állami támogatást kapott. A cég november elején egynapos tesztüzem után hivatalosan is megkezdte a termelést, a gyár 2024 közepétől működhet teljes kapacitással. Tetlák Örs, az LMP országos elnökségének tagja, Érd alpolgármestere a Facebookon hívta fel a figyelmet arra, hogy a hatóság úgy engedélyezte a tesztüzemet, hogy még nem készült el a közúti kapcsolat, az iparvágány és a véderdő sem. Molnár Tibor, Iváncsa fideszes támogatással megválasztott polgármestere pedig arról számolt be október elején, hogy a környezetvédelmi hatóság településen végzett méréseivel egy időben az önkormányzat műszere is „jóval a határérték feletti zajértéket mutatott”.

Megkerestük a Fejér megyei önkormány­zatot, hogy megtudjuk, milyen szisztéma szerint, kiknek és mennyi pénzt osztottak szét, de megkeresésünkre nem érkezett reakció. Egy áprilisi beszámoló szerint a megyei közgyűlés arról döntött, hogy Adonynak, Kulcsnak, Rácalmásnak és Iváncsának összesen 1,5 milliárdot ítél: Kulcs 50 millió forint, Adony 250 millió, Iváncsa 300 millió, Rácalmás pedig 927 millió forint támogatásban részesült. A pénz egy része működési feladatok ellátására, a másik része fejlesztésekre megy.

A Fejér megyei pénzesőből a legnagyobb környékbeli település, Dunaújváros kimaradt. A Rácalmást és Iváncsát magába foglaló különleges gazdasági övezet célja egyértelműen a forráshiányos megyei közgyűlés anyagi megtámogatása volt.

„Míg ugyanis korábban a bevételek Rácalmás, Iváncsa és Dunaújváros között oszlottak el és ezek a települések kezelték, mostantól a pénz a megyéhez érkezik, és ők is osztják tovább. Nemcsak a pénz felett diszponálnak, hanem azt is ők mondják meg, hogy mire költheti el a kedvezményezett. Vagyis ezzel a megyei központ erős kontrollt gyakorol a települések vezetői felett, még a fideszes polgármesterek is tudják: csak annyit és arra kaphatnak, amire a megye ad nekik, így őket is rövid pórázon tudják tartani. Ez gyakorlatilag a jól ismert fideszes hűbéri rendszer újabb kiteljesedése” – írta megkeresésünkre Keresztesi Péter, a dunaújvárosi városháza sajtóirodájának vezetője.

A városban 2019-ben az ellenzéki összefogás győzött, a polgármester a jobbikos Pintér Tamás lett. Keresztesi szerint, ha a város ellenzéki vezetése miatt vonták is meg a pénzt Dunaújvárostól, a kormányoldalon hivatalosan ilyet senki nem mond ki. „De nyilván nincsenek illúzióink, és semmin nem csodálkozunk. Mára már megtanultunk együtt élni ezzel, és a városunk elmúlt négyéves fejlődése a válságos évek ellenére is azt mutatja, hogy minden kormánypárti praktika ellenére Dunaújváros talpon maradt. A korrupció felszámolásával több pénz maradt a kasszában, a takarékos és észszerű gazdálkodással, közvetlen európai uniós pályázatokkal megteremtettük a lehetőségét a stabil városépítő munkának.”

Az említett szerződést az iparűzési adó (ipa) megosztásáról az előző, fideszes városvezetés írta alá Rácalmással és Iváncsával. Az ipa fele került volna Dunaújvároshoz, mert, mint a szerződés fogalmaz, „Dunaújváros segítsége és szerepvállalása nélkül a bevételt eredményező beruházások nem jöhetnének, illetve nem jöhettek volna létre”. Keresztesi szerint nehéz pontosan számszerűsíteni a kieső bevételt, de nagyjából 4 milliárd forinttól estek el eddig, és ez az összeg folyamatosan nő, nagyjából évi 1,5–3 milliárddal. „Az iváncsai akkumulátorgyár most áll üzembe, tehát mostantól fizet adót, amelynek a mértéke függ majd a termeléstől, ami évek alatt futhat fel. A visszaosztást illetően nem árulok el nagy titkot, hogy – hasonlóan más ellenzéki településekhez – a fideszes vezetésű megyei önkormányzat esetünkben sem tud pártatlan lenni a támogatások, kompenzációk odaítélésében sem” – fogalmazott Keresztesi. A környéken, Gödhöz hasonlóan, egyre látványosabban működnek álcivil szervezetek, amelyek egyértelműen a helyi Fidesz embereiből állnak, és a párt üzeneteit közvetítik. És ugyancsak hasonlóan Gödhöz, Dunaújváros is futott egy kört az Alkotmánybíróságnál a kgö következtében kialakult helyzet miatt, de az AB márciusban arra jutott, hogy a Fejér megyei kgö létrejötte sem alkotmányellenes.

Viszont itt indultak további jogi eljárások is: az elmaradt pénzek miatt Dunaújváros be­perelte Iváncsát és Rácalmást. Az előbbi folyamatban van, a másik perben a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla tavaly novemberben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és arra kötelezte Rácalmást, hogy durván 500 millió forintot fizessen meg Dunaújvárosnak. A Kúria friss ítélete azonban azzal zárta le az ügyet, hogy a másodfokú ítéletet megsemmisítette és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyta helyben. „A Kúria mostani döntése ellenére sem engedjük elvenni Dunaújváros pénzét és tovább harcolunk, kimerítve valamennyi jogorvoslati lehetőséget. Csak érdekességként említeném meg itt, hogy a helyi Fidesz-vezetés és Mészáros Lajos országgyűlési képviselő ahelyett, hogy kiállt volna Dunaújváros mellett, inkább örömünnepet ült a Kúria Dunaújváros számára kedvezőtlen döntését követően. Finoman fogalmazva rendkívül visszatetszőnek találom, hogy egy politikai párt helyi emberei és egy helyi politikus a saját városa ellen dolgozik, és nem érte” – kommentálta a történéseket Keresztesi.

Megkerestük az építésügyi, a külgazdasági, a gazdaságfejlesztési minisztériumot, valamint a Miniszterelnökséget is a fentiekkel kapcsolatban, de egyik helyről sem kaptunk választ kérdéseinkre.

forrás:magyarnarancs.hu

 

14 milliárd Samsung-adó

14 072 811 950 forint – lapunk érdeklődésére a Pest megyei önkormányzat arról tájékoztatott, hogy 2020 októbere és 2023 szeptembere között összesen ennyi adóbevétel folyt be a Samsung SDI-től. 2021-től idáig a megyei önkormányzat 7,3 milliárddal támogatott településeket, civil és egyéb szervezeteket. Mint írták, „az övezeti fejlesztési alapokból a Göd városában megvalósuló fejlesztések kapták a legnagyobb támogatást: Göd város fejlesztésére és működési támogatásokra” 3,84 milliárd forint jutott.

Tény, hogy több kiemelt beruházás is megvalósult a pénzből a térségben, így például a 21107 jelű országos közút Duna úti szakaszának komplex felújítása Gödön, a város belterületi útjainak és járdáinak építése, felújítása, az ELTE Füvészkert felújítása, a Radnóti Gimnázium tornacsarnokának felújítása Dunakeszin.

Vajda Viktória momentumos önkormányzati képviselő némileg árnyalja a képet. Göd területére tényleg viszonylag nagy összegek érkeztek a kgö adóiból, de ameddig ellenzéki városvezetés volt, addig jellemzően nem az önkormányzatnak címzett tételek voltak ezek, hanem különböző civil és álcivil szervezetek, vagy épp magániskola kaptak több százmillió forintot. „A legnagyobb tétel a jelenleg is zajló egymilliárd forintos beruházás – ez az állami közútkezelővel közös projektje a megyének. Ugyan egy belterületi, de a Magyar Közút Zrt. kezelésében lévő utat újítanak fel, a városi vélekedés és egyes hangok szerint kizárólag azért, hogy a Samsung SDI teherautóinak legyen egy megfelelő útalternatíva, amennyiben az M2-esen akadályoztatva lennének. Az önkormányzat ezzel szemben kisebb összegeket kapott csak, jellemzően zöld felület karbantartására, valamint egy útszakasz felújítására néhány tízmillió forintot.”

 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez  
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
2010-11-17 Csipak Péter
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-05-03 ITT A CUNAMI!
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 Utolsó frissítés: 2024-06-11 08:03:03 IMPRESSZUM | ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ