Az újságíró élete az információ megszerzése. Azok a rendelkezések azonban, amelyek az információ megszerzését hivatottak szabályozni, sokszor magyarázatra, illetve jogi értelmezésre szorulnak. Ha pedig valamilyen jogsértés történik, előkerül a sajtóper intézménye.
A köznyelv minden sajtóközleménnyel összefüggésben indult eljárást sajtópernek nevez. „Ez azonban tévedés. El kell választani egymástól az általános személyiségi jogi pereket és a sajtó-helyreigazítási pereket, hiszen eljárásukban is különböznek" - jelentette ki a Jogi Fórum (www.jogiforum.hu) Sajtóperek gyakorlata című szerdai konferenciáján Pataki Árpád, a Fővárosi Bíróságnak a témára szakosodott bírája.
Az előbbi a Polgári Törvénykönyv 75. §-ában említett legtipikusabb esetekben - úgymint jó hírnév, emberi méltóság megsértése - indítható. Ebbe a körbe tartozik például, ha valakit emberhez méltatlan módon ábrázolnak.
Sajtó-helyreigazítási perről pedig akkor beszélünk, amikor - a Ptk. 79.§-ában megfogalmazott esetben - valótlan tény közlése, valós tény hamis színben tüntetése történik. Ez különleges eljárásban zajlik, és a törvény szerint szűkebb határidőn belül ér véget. Számos pertípust megkülönböztetünk az alapján, hogy milyen volt a sajtóközlemény. A bíró azonban több példa említésével hangsúlyozta: a vélemény önmagában nem ad alapot sajtó-helyreigazításra, mindaddig, amíg nem sért jogot.
„A hírek szereplője gyakran közszereplők, ám a magyar jogi szabályok között nincs meghatározva, ki is tekinthető annak" - világított rá Szőke Gergely László, a Pécsi Tudományegyetem oktatója. A magyar joggyakorlat ezért az alkotmánybírósági határozatokra, a hazai és strasbourgi bírói gyakorlatra támaszkodva dönt egy-egy vitás kérdésben.
„Pedig nem mindegy, mit írhatunk le a közszereplőről, milyen kép-, hang, videofelvételek kerülhetnek nyilvánosságra. Hiszen arra mindenki igényt tar, hogy az igazat írják róla" - szögezte le Pataki Árpád. A közszereplőnek ugyanakkor az általános gyakorlat szerint tűrnie kell a felfokozott érzelmeken alapuló értékítéletet, de az arányosság elve itt is követelmény. Magyarul az ítélet nem lehet bántó, túlzó, lekicsinylő, hiszen akkor már sértené az emberi méltóságot, becsületet.
A sajtó világának fejlődése, az internet egyre szélesebb körben történő terjedése hatással van a jogi gyakorlatra, az ítéletekre is. Hiszen - ahogy Bodolai László ügyvéd megfogalmazta - az internet megjelenése óta „bárkiből lehet újságíró". Ez pedig sokszor nem eléggé pontos, híresztelésen alapuló információk közzétételét eredményezi. Persze a hírügynökségektől átvett hírek is tartalmazhatnak valótlanságot, nem beszélve az informátorok bizalmas közléseiről.
Az erős hírverseny pedig nagy nyomás alatt tartja az újságírót. Ezért joggyakorlat, miközben a közszereplő magánszférájának védelmét mondja ki például az utcán, addig határesetként kezeli a magánszférába tartozó, de a közszereplő megítélésében fontos szerepet játszó tényeket. Annak elbírálása viszont, hogy ez mikor jogsértő, és mikor nem, csakis eseti lehet - értettek egyet az előadók.
Az újságíró számára azonban mindenképpen megfontolandó az a tétel, hogy a közügy nem azonos a közönség kíváncsiságával. Ezen a vékony mezsgyén egyensúlyozni bravúros és nehéz feladat. Ezért került szóba az a jogszabályi alapelv, mely szerint egy sajtóbeli közleményt a maga egészében kell vizsgálni. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy ha a cikk egésze korrekt és pontos információkat tartalmaz is, ám a cím vagy a bevezető szövegében alaptalan feltételezést tartalmaz, akkor az perelhetővé válik.
A másik égető kérdés a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala, vagyis az információk megszerzése, elkérése az állami szervektől. A gyakorlat itt is a nyilvánosságpárti megközelítésre hajlik, miszerint a polgároknak joguk van megtudni például egyes közintézményi vezetők fizetésének összegét. Az adatokat kikérő újságíró azonban sokszor elutasításba vagy hallgatásba ütközik. Az adott intézményt pedig, mivel törvényi kötelezettségének nem tett eleget, perrel lehet rákényszeríteni arra, hogy megismerhessük a kért adatot.
Pető Petra HetiVálasz.hu |
