A Népszabadság és a Népszava is hétfői száma teljes címlapján tiltakozik az új médiaszabályozás ellen. A Népszabadság címoldalán egyetlen mondat olvasható magyarul és az Európai Unió további 22 hivatalos nyelvén: "Magyarországon megszűnt a sajtószabadság". A szerkesztőség ezt azzal indokolta: meggyőződésük, hogy a médiatörvény "valójában a Fidesz-KDNP vezette kormány autoriter törekvéseit szolgálja azzal, hogy megteremti a lehetőségét a velük ellentétes véleményen állók megzabolázásának, megbüntetésének, végső soron akár tönkretételüknek". A Népszava a címlapján angolul és magyarul követeli a sajtó szabadságát.

A NÉPSZAVA MAI CÍMLAPJA!

Meggyőződésünk, hogy a médiatörvény minden hangzatos jelszava ellenére valójában a Fidesz-KDNP vezette kormány autoriter törekvéseit szolgálja azzal, hogy megteremti a lehetőségét a velük ellentétes véleményen állók megzabolázásának, megbüntetésének, végső soron akár a tönkretételüknek. És bár most mindenki fogadkozik, teszi ezt például a médiahatóság egyik tagja, aki arra hívja föl a figyelmet, hogy ők majd jól és méltányosan élnek a bírság lehetőségével, teszi ezt a Fidesz egyik vezető kulturális szakembere, aki arra utalt (bár ki nem mondta), hogy politikai véleményért nem fognak bírságokat kiróni a lapokra, de hogy ha ez mindössze félreértés, akkor minden hazai és Magyarország rendszerváltás utáni történetében eddig nem látott méretű és minőségű nemzetközi tiltakozás ellenére miért nem vették ki a törvényből ezt a passzust?

Így aztán ma a médiahatóság kizárólag fideszes emberei bármilyen indokkal és bármilyen ürüggyel - azért például, mert kiegyensúlyozatlannak tartják ezt a cikket vagy csak nem tetszik nekik, hogy pártjukhoz tartozó vagy az ő védelmüket élvező emberekről írtunk, holott a valóságot - bírságot vethetnek ki a szerkesztőségre, amely aztán ismétlődés esetén elérheti alkalmanként a 25 millió forintot. A lap bírósághoz fordulhat, kérve a büntetés felfüggesztését, majd pereskedhet az igazáért. De milyen alapon dönt majd a bíróság például a büntetés felfüggesztéséről? Nem tudhatjuk. Vagy felfüggeszti, vagy nem. Csupa-csupa megengedhetetlen „vagy": a médiahatóság vagy él ezzel a lehetőségével, vagy nem, vagy olyan bírságot szab ki, amelynek kifizetése rendkívül súlyosan, végzetesen érintheti a szerkesztőséget, vagy nem, a bíróság vagy felfüggeszti a bírságot, vagy nem. Ez garanciának meglehetősen kevés egy olyan országban, ahol eddig mindenféle bírság nélkül is megvolt a lehetősége annak, hogy bírói úton bárki elégtételt kapjon a sajtó által okozott sérelemért. És ehhez még csak külön hatóság sem kellett. Meg médiaombudsman sem, aki most egy személyben a médiahatóság elnökének tartozik majd beszámolóval, és kénye-kedve szerint indíthat eljárásokat bármelyik szerkesztőség ellen: ha éppen olyanja van, akkor bármilyen üzleti dokumentumot bekérethet, ha azt nem adják át, a bírság már 50 millió forint is lehet. Vagy indít eljárást, vagy nem. Vagy kiszab büntetést, vagy nem. Vajon miért biztosít ilyen lehetőséget a médiatörvény, ha nem azért, hogy ezzel élni is lehessen? És ha élni lehet vele, akkor miért ne élnének?

Mindez így együtt fenyegető kardként lebeg a magukra valamit adó sajtótermékek feje fölött.

Mindeközben igenis adnia kell magára annak, aki a ma valóságát akarja láttatni. Hiszen láttat egy világot a kormány, amit jól érzékeltetnek a járomba fogott közmédiumok műsorai: ebben a világban rend van és közbiztonság, ebben a világban megvédik a nyugdíjakat, Schmitt Pál a világ egyik legautonómabb személyisége és ez a médiatörvény „igazi európai szabályozás". Mi azonban inkább azt a világot láttatnánk továbbra is, amelyben élünk. Ehhez makacsul, konokul ragaszkodunk. Még a címlapunk egyetlen információ köré szervezésével is, ha az életbevágó közlést tartalmaz: Magyarországon megszűnt a sajtószabadság. De elpusztítani nem tudják

nol.hu (MTI).........nyomán