Miután az államfő "titokban" aláírta a médiatörvényt, minden akadály elhárult a közmédia kormányzati átformálása elől. Például a Fidesz-nagygyűlésekről és a jobboldali önkormányzatoknak borsos áron tanácsokat adó cégeiről is ismert Rákay Philip lett az MTV m1 csatornájának intendánsa. Kinevezésével elkezdődött a közmédia átalakításának többlépcsős folyamata, amely az év végére "érik be".
 

Addigra az ígéretek szerint a BBC mintájára egységes rendszer jön létre, melynek gazdasági és tartalmi kérdéseiben gyakorlatilag teljhatalmat kap a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap (Alap). A négy közmédium - az MTV, a Duna Televízió, a Magyar Rádió és az MTI - pedig alávetett szerepbe kerül.

A Magyar Televízió (MTV) m1 csatornájának, vagyis "a nemzeti főadó" intendánsává nevezte ki Medveczky Balázs vezérigazgató a Fidesz-nagygyűlések konferansziéjaként ismert Rákay "Philip" Kálmánt, míg másik intendánsként az m2 új profiljának megteremtése a Ma Reggel című műsor vezetőjeként ismert Süveges Gergő feladata lesz. Ezzel - az üzemi tanács halasztási kérelmét figyelmen kívül hagyva - elkezdődött a közmédia új rendszerének kialakítása. A háromszakaszos folyamatnak az előre megírt forgatókönyv szerint az év végéig kell lezárulnia, hogy 2012 januárjától már a mintának tekintett angol BBC-hez hasonló elveken működő, egységes nemzeti közmédia működjön Magyarországon.

A többlépcsős átalakításnak azonban nem minden eleme világos, számos részletkérdés tisztázatlan. Annyi biztos, hogy a közmédia finanszírozását szolgáló pénz az Alap kezébe kerül. Ennek élére korábban a Fidesz gazdasági háttéremberéhez, Simicska Lajoshoz kötődő Fazekas Csabát nevezte ki a médiatanácsot irányító Szalai Annamária. Az Alaphoz került a közmédiumok munkatársainak többsége is, az egyes intézmények - az MTV, Magyar Rádió és Duna Televízió - ötvennél kevesebb embert tarthattak meg. Egyedül az új közmédia "gyártóbázisaként" működő MTI-ben maradhatott valamivel több munkatárs. A többiek munkáltatója januártól az Alap lett. A Fazekas vezette szervezethez kerültek a négy közmé­dium eszközei, vagyonának jelentős része, így milliárdos ingatlanjaik és archívumaik tulajdonjoga is.

A "központosítás" indokaként - az Alap és a négy médium vezetője által jegyzett - forgatókönyv, vagy "tájékoztató" azt hozza fel, hogy a magyar közmédia jelenleg finanszírozhatatlan és pazarló, kiszolgáltatott és átláthatatlan, ráadásul képtelen biztosítani a szakmai minőséget. Minderre gyógyírt kínál viszont a vezetők szerint az idén év végéig teljes körűen létrejövő, más struktúrában működő új rendszer. Az átalakítás egyik alapelve, hogy az új közmédiumok ne egymás ellenében, hanem egymást kiegészítve működjenek. A másik, hogy a vagyongazdálkodás ésszerűsítése hatékonyabbá teszi a pénzügyi-gazdasági működést. A harmadik alapvető cél, hogy a közmédiumok feleljenek meg a kor kihívásainak.

Mindezek érdekében úgy tervezik átalakítani a rendszert, hogy az a jövőben két pillérre támaszkodjon. Az egyik pillér maguk a "szerkesztésükben független" közmédiumok "utódai", a másik pedig az Alap. A közmédiumok ezentúl nem gyártanak, csak megrendelnek produkciókat. Az egyes cégeknél maradt alkalmazottak közé tartoznak a tartalom-megrendelő főszerkesztők (producerek), mint a beszállított tartalmak "szakmai megítélői". Minden, médiatartalmat előállító munkatársat viszont az Alap alkalmaz, és veszi át a négy közmédium működtetésének, finanszírozásának feladatát is. Az Alap - és az ott foglalkoztatottak - feladata a "belső gyártású" anyagok elkészítése, a szolgáltatók pedig bár rendelhetnek "külső" produkciókat, ezeket is az Alapnál kell igényelni, ott hagyják jóvá ezeket és az Alap tárgyal, köt szerződést a beszállítókkal is.
A gazdasági és tartalmi kérdésekben gyakorlatilag teljhatalmú Alapot irányító Fazekas munkáját három, az operatív munkát felügyelő vezérigazgató-helyettes segíti. Egyikük a gazdasági feladatokért, a másik a támogatási döntésekért felelős, míg a szolgáltatási vezér-helyettes az alap tartalom-előállítási és beszerzési munkáját irányítja. A koncentráció és a hatékonyság valamint a takarékosság jegyében az Alap Integrált Szolgáltató Központja (ISZK) intézi a közmédiumok azonos adminisztrációs feladatait - pénzügy, számvitel, jogi kérdések, járműflotta-kezelés - is.

Mi marad mégis az egyes társaságok hatáskörében? A közmédiumok vezérigazgatói és szolgáltatási illetve gazdasági helyettesei - a vázolt szűk keretek között - az adott szolgáltató önálló arculatáért és gazdálkodásáért felelnek. Az MTV-hez hasonlóan a Duna Televíziónál is lesz két - a Dunáért illetve az Autonómia csatornáért felelős - intendáns, a Magyar Rádiónál pedig már ismert az a három személy, akik a Kossuth, a Petőfi és a Bartók adót irányítják. Az intendánsok a producerek (megrendelő főszerkesztők) feladatát végzik, de a tartalomról folyamatosan egyeztetniük kell az Alap szolgáltatási vezérigazgató-helyettesével.

A négy közmédium között kitüntetett szerepet kapó MTI feladata is alapvetően megváltozik. Az ott létrejövő Hírcentrum (HC) állítja elő - az Alaptól "kikért" dolgozókkal - a szolgáltatók által megrendelt napi többszöri rádiós- és televíziós híradásokat és hírműsorokat, az MTI ingyenes hírcsomagját, továbbá a speciális, előfizetőknek szóló tartalmakat. Az MTI-n belül létrejövő Új Média egység állítja elő a hirado.hu központi hír- és információs weboldalt, valamint gondozza a szolgáltatók saját honlapjait. Az e feladatokhoz szükséges munkatársakat és eszközöket is az Alap a Gyártási Centrumából (GYC) kell igényelni. Újdonság, ha egy munkatárs által előállított bármilyen tartalmat kétszer is közzétételre alkalmatlannak minősítenek, kezdeményezhető a dolgozó munkaszerződésének felülvizsgálata, esetleg a felbontása is. Új elem a teljesítmény-alapú bérezés bevezetésének szándéka is.

Ice-T csak röhög az egészen

"Imádom! A világ még mindig fél tőlem. hahaha." - ezzel a blogbejegyzéssel reagált Ice-T a magyar médiahatóság eljárására, amely büntetné a Tilos Rádiót az amerikai gengszter-repper "szexista és erőszakra buzdító opusai miatt". A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) törvénysértést valószínűsített a Tiloson szeptemberben sugárzott rap-szám miatt, mert a rádió "nem használta a korhatárra vonatkozó figyelmeztetést". A hatóság tartalomfelügyeleti főosztálya azt elemezte, vajon a kiskorú hallgatók mennyit értettek Ice-T szövegéből, gyakorolhatott-e rájuk káros hatást. Arra jutottak: csak feltételezhető, hogy a korosztályban jelentős számban beszélik és értik az angol szöveget. Válaszában a Tilos Rádió kifogásolta is, hogy a hatóság hipotézisre épít. Felhívták a figyelmet: a kiskorúak körében alacsony az angolul jól beszélők aránya, ráadásul a szleng-kifejezéseket még a magas szinten beszélők sem könnyen értik, pláne nem egyszeri alkalommal, zenei aláfestéssel. A hatóság egyébként a heves ellenérzéseket kiváltó lépését azzal védte: "nincsen szó cenzúráról, ízlésrendőrségről, és a jövőben sem csak negédes táncdalslágereket lehet majd leadni a rádióban". Az NMHH figyelemreméltónak nevezte, hogy Ice-T lassacskán "a magyar sajtószabadság hősévé kezdi kinőni", de szerintük belátható, hogy az előadó "még messze van Kossuth Lajostól". Emlékeztettek arra, hogy Ice-T dalát a Legfelső Bíróság döntése óta hazájában is csak este 10 óra után adhatják le. Ám egy amerikai fellebbviteli bíróság tavaly júliusban hatályon kívül helyezte a döntést, így dalait bármikor le lehet játszani.

Kérik Orbán szabóját és fodrászát is

Az MSZP és a Jobbik mellett az LMP is bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a médiatörvény miatt. Az ökopárt és a szocialisták is emlékeztettek, hiába kérték a köztársasági elnököt, hogy a sajtó szabadságának és Magyarország nemzetközi tekintélyének megőrzése érdekében ne írja alá a jogszabályt, hanem kérjen előzetes normakontrollt az Ab-től. Az MSZP egyébként Rákay kinevezésére úgy reagált: személyében Orbán Viktor lemezlovasa veheti át a köztévé irányítását. Lendvai Ildikó arra kérte a Fideszt, nevezze meg "Orbán Viktor szabóját, fodrászát, cipészét is, hogy megtudhassuk: testőre és műsorközlője után még kinek a személyes szolgálatait kívánja magas közfunkcióval jutalmazni".

Nem reagált a médiahatóság

Nem reagáltak a médiahatóság illetékesei lapunk publicisztikai rovatvezetőjének levelére, melyben Andrassew Iván azt kérte, a hatóság adjon választ: a Népszava mai lapszámában megjelenő írások miatt számíthatunk-e büntetésre. Andrassew szerkesztői munkájához "a jogállamban megengedhetetlen jogbizonytalanság miatt" sajtóőrszem - régi kifejezéssel: cenzor - kijelölését kérte. Mint írta: "bízva abban, hogy megértik a médiatörvény szelleméből Önökre háruló felelősséget, és azt, hogy teljes jogbizonytalanságban, brutális fenyegetettségben lehetetlen újságot írni, bátorkodom elküldeni a január harmadikára megjelenésre tervezett írásokat." Levelét azzal zárta, hogy ha vasárnap lapzártáig nem kap választ, úgy tekinti: az írások nem sértik a törvényt, és egy esetleges jogvitában erre fog hivatkozni a bíróság előtt. Választ nem kapott.

"Bűz árad" hazánkból

Bűz árad abból az új társadalomból, amelyet Orbán és patriótái a Duna mellett építenek - írta az Observer Magyarországgal foglalkozó cikke. A szerző, Nick Cohen szerint az EU technokratái megegyeztek Orbán Viktorral, hagyják, hogy a kormányfő "eljátssza a nagyfiút a nemzetközi porondon, amíg a háttérben Brüsszel irányítja a dolgokat". "Brüsszel még azt is megígérte Orbánnak és a Fidesznek, hogy nem nagyon firtatják majd, hogyan kormányozzák Magyarországot". "Mindkét fél úgy fog tenni, mintha az ország tisztességes demokrácia lenne és senki sem fog a csúnya kis államról beszélni, amely Európában növekszik" - olvasható Cohen "Ki állítja meg a gyűlöletet Magyarországon?" című cikkében. A cikk úgy zárult, hogy a magyar példából az látszik, az unió inkább kerüli a konfrontációt az ilyen ügyekben.
Óvnunk és tisztelnünk kell a közös értékeinket, az Európai Uniónak pedig a tagok számára irányelveket kell meghatároznia - áll abban az olvasói levélben, amelyet a Schiff András publikált a The Washington Postban. A magyar származású zongoraművész a lap december 26-i, Magyarország putyinizálódása című cikkére reagált. Schiff szerint az országban zajló események aggasztóak, ezek sorában egy láncszem a médiatörvény elfogadása is. Schiff azt a kérdést is felvetette, hogy vajon Magyarország készen áll-e, és érdemes-e az uniós elnökségre. Úgy élte, az országon rajta kell tartani a szemét az Uniónak és az USA-nak.

A Le Monde a napokban az uniós elnökség kapcsán arról írt, hogy Budapest mind hevesebb bírálatok tárgya a sajtószabadságot eltipró törvények miatt. Ilan Caro részleteiben is kritizálta a jogszabályt, megemlítve a nemzetközi tiltakozásokat, és azt is: Brüsszel egyelőre csak annyit mond "közelről vizsgálgatja a részleteket". Semmi sem mutat arra azonban, hogy ennél tovább is lépnének. A cikk visszatérve az uniós elnökségre azzal zárul: "Ha Európa kockáztatja is, hogy merre viheti a mai Magyarország populista politikája, az igazi kérdéseket másutt, Párizsban és Berlinben döntik el. Itt az igazi európai vezető szerep".

A svácji Le Matin arról írt, hogy hazánk az Unió rossz tanulója és a médiatörvénnyel csak tovább csúszik a leejtőn. A hvg.hu beszámolója szerint a médiatörvényről egyébként már Németországban is vitáztak a politikusok. Pénteken Bernd Posselt, a bajor CSU, a Keresztényszociális Unió külpolitikai szakértője ugyanis megvédte a magyar kormányt, mondván, Magyarországon nincs veszélyben a demokrácia. Vele szemben Alexander Graf von Lambsdorff, az Európai Parlament liberális frakciójának vezére viszont súlyos demokráciadeficitet vetett a magyar kormány szemére.

A közmédiumok átalakulásának folyamata

I. szakasz: 2011. január-március
- Az intézményrendszer alapjainak lerakása
- Vagyonátadás, a működés kialakítása
- Új szervezeti vezetők kinevezése
- Az alkalmazottak munkaadója a jogutód Alap
- Alapvetően még változatlan műsorstruktúra

II. szakasz: 2011. április-december
- Az új munkafolyamatok tesztelése
- Racionalizálás, párhuzamosságok megszüntetése
- Megkezdődik a részlegek összeköltöztetése
- Elindul a tematikus csatornák kialakítása
- Kialakítják a teljesítmény-alapú bérezést

III. szakasz: 2012. januárjától
- Új egységes, nemzeti közmédia működtetése
- Végleges intézményi formák, munkafolyamatok
- Működnek a csatornák új műsorstruktúrái
- "Minőség és teljesítmény" alapú végleges bértábla
- Újjáéledő műsorgyártás- és animációs ipar

Népszava-összeállítás