Keresés         Kapcsolat   
 
    Visszaélések.hu         Aktuális | Folyamatban lévő ügyek | Nyomozati szakaszban | Bírósági szakban | Jogerős ügyek | Vélemények
2021. október. 16


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 




 
     
 
 A médiatörvény fordítása mellett a „hamis vádakra” adott válaszait is közreadja a kormány
 
Napi Aktuális 2011-01-05 14:29:07
 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez
 

2011. január 5. szerda, 10:35

Tizenegy oldalas összefoglaló készült a médiatörvény angol nyelvű fordítása mellé, amelyben felsorolják az új magyar médiaszabályozással kapcsolatos „hiteket, tévhiteket, hamis vádakat”, valamint kitérnek a már létező európai példákra is.

Martonyi János arra számít, hogy az Európai Bizottság által a magyar médiatörvényről lefolytatandó objektív vizsgálat lehűti majd a túlzó hangú sajtóbírálatok „nyelvezetét”.

A kormányszóvivő kedden közölte: elkészült a magyar médiatörvény angol nyelvű fordítása, amelyet a kormány továbbított a Budapesten működő külképviseleteknek és Magyarország külföldi nagykövetségeinek, valamint elküldik azt az Európai Bizottságnak is. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ehhez hozzátette: a fordítás mellé egy érvrendszert is küldenek, amelyben kifejtik, hogyan vélekednek a jogszabályt ért vádakról.

„Az új magyar médiaszabályozással kapcsolatos hitek és tévhitek, európai példák” című dokumentum szerint hamis az a vád, hogy a törvény kiterjed az internetes tartalmak jelentős részére, például a blogokra is. Nem értenek egyet azzal sem, miszerint a médiatörvény „béklyóba zárja a nyomtatott és az internetes sajtót, ugyanazon elvek mentén szabályozza, mint a televíziókat és a rádiókat".

A magyar állam nem kívánja ellenőrizni a véleményeket

A dokumentum szerint nem igaz, hogy a szabályozás korlátozza a politikai nyilvánosságot, a demokratikus közvélemény kialakulását. A magyar állam nem kívánja, s nem is tudná ellenőrizni a véleményeket, a törvény egy passzusa sem alkalmas arra, hogy a politikai véleménynyilvánítás akadálya legyen, és ellehetetlenítse a demokratikus közvéleményt - hangsúlyozzák, hozzátéve, nincs szó cenzúráról, a sajtó előzetes korlátozásáról, a politikai vélemények elhallgattatásáról vagy olyan mértékű utólagos büntetésekről, amelyek ellehetetlenítik a sajtót. A hatóság valamennyi döntését felülvizsgálhatja a független bíróság, a politikai befolyásolás lehetősége így eleve kizárt - írják.

Nincsen szó álláspontjuk szerint a politikai vélemények ellenőrzéséről, a kormány szája íze szerint értelmezett médiaegyensúly előírásáról sem. Szerintük mindkét új törvényben - a médiaalkotmányban és a médiatörvényben - felbukkanó kiegyensúlyozottsági szabály 1996 óta létezik a magyar jogrendben, és kizárólag az elektronikus médiára vonatkozik, a sajtóra nem.

Rögzítik azt is, a közerkölcs vagy egyes személyhez fűződő jogok megsértése miatt nem szankcionálhatók az egyes médiumok. Ez kizárólag konkrét jogsértés, például a gyermekvédelmi szabályok megsértése miatt képzelhető el. Nem igaz az sem - folytatják -, hogy „a médiatanácsban csak fideszesek ülnek”. Indoklásképpen kifejtik: a tanácsot a parlament választja kétharmados aránnyal, a Ház tagjai döntésükben nem befolyásolhatók, a médiatanács tagjai feladataik ellátása során nem utasíthatóak, nem hívhatóak vissza, minden tekintetben függetlenek. A médiatanács megválasztott tagjai nem állnak semmiféle formális, informális kapcsolatban a kormánypártokkal - teszik hozzá, megjegyezve: Európában nem ritka, hogy e garanciákhoz képest jóval kevésbé biztosított a hatóság kormányzattól való függetlensége, számos országban a kormányzat, az államelnök vagy egy miniszter választja a tagokat. Példaként említik: a távközlési és műsorszóró normákért felelős brit hatóság, az OFCOM tagjait, így annak elnökét is a kultúra, a média és a sport területéért felelős miniszter nevezi ki.

Hangsúlyozzák, az sem igaz, hogy a médiatanács tetszése szerint rendeletet alkothat, amellyel szabályozhatja a médiumok működését. A tanács ugyanis nem alkothat rendeletet, kizárólag a médiahatóság elnöke teheti ezt meg, de ő is csak a különféle hírközlési hatósági díjak megállapítására. Nem értenek egyet az állítással, amely szerint az analóg médiaszolgáltatások frekvenciapályázatain a médiatanács kedve szerint dönthet a nyertesről, vagy akár el is kerülheti a döntést. A pályázati eljárás szabályai ugyanis aprólékosan meghatározottak, a hatóság bármely döntése bíróság előtt felülvizsgálható. Csak bizonyos, jól körülhatárolt esetben lehet pályáztatás nélkül frekvenciahasználati jogosultság biztosítani - fűzik hozzá.

Hamis vádnak tartják azt is, hogy a médiaalkotmány korlátozza az újságírók azon jogát, hogy informátoraik kilétét titokban tartsák. A csúsztatások közé sorolják, hogy a törvény által létrehozott média- és hírközlési biztos tetszése szerint zaklathatja az egyes médiumokat, valamint azt is, hogy a médiahatóság és a médiatanács hatalma példa nélküli lenne Európában. Véleményük szerint a regisztrációs kötelezettség nem korlátozza a sajtószabadságot, a közszolgálati médiumok egységesítése, a központosított hírszolgáltatás pedig nem számolja fel a sokszínű közmédiát. Utóbbival kapcsolatban hangsúlyozzák: a négy közmédium önállósága, függetlensége továbbra is megmarad, de a működésük, gazdálkodásuk jelentősen racionalizált lesz. Kitérnek arra is, hogy a médiaszolgáltatók, sajtótermékek kiadói üzleti titkainak védelmére a törvény garanciális szabályokat tartalmaz, amelyek biztosítják az információk védelmét a hatósági eljárás során és az után is.

Rámutatnak, hogy a törvényben foglalt bírságok összegének maximuma nem példa nélküli Európában, a maximum bírságösszeg alkalmazása pedig csak többszörös, súlyos, szándékos, a bíróság által is megállapított jogsértés esetén lehetséges. A médiatörvény elhallgatott érdemei között említik például az új társszabályozási rendszer felállítását, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló EU-irányelv átültetését, a reklámszabályozás szigorának lazítását a működőképes médiapiac kialakulása érdekében, a piaci szereplők korábbi szigorú szabályozási terheinek enyhítését, a fennálló piaci viszonyok tiszteletben tartását, a sajtónyilvántartás rendszerének megújítását, a szabályozás modernizálását, az új szabályokat a műsorterjesztés területén, valamint az új szankciórendszert.

Martonyi: hamarosan lehűlnek a kedélyek

Az InfoRádió Aréna című műsorának kedd este nyilatkozó külügyminiszter arról beszélt: a bírálatok sokszor tévesek, és most már az indulatok játszanak nagyobb szerepet. A magyar diplomácia vezetője szétválasztotta a médiatörvényre adott sajtóbeli bírálatokat a politikai körök szerinte visszafogottabb reakciójától. A miniszter azt mondta: nem lehetett számítani arra, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatban ilyen túlzó hangú bírálatok fogalmazódnak meg a sajtóban.

Ez a kritika szerinte „meglepően erős hangnemű”. Kifejtette, erre lehetett számítani, de „ilyen túlzó megfogalmazásokra talán nem”. Figyelemreméltó, hogy a sajtóbeli bírálatok jelentős része ténybeli tévedésekre épül - jelentette ki.

Martonyi János a tévedések, félremagyarázások, torzítások elkerüléséhez mindenkit a törvény, illetve törvények elolvasására kért. Megjegyezte, elismeri, hogy „elég bonyolult a helyzet”. Úgy fogalmazott, „talán jogalkotási, technikai szempontból nem a legszerencsésebb” ez a törvény, mivel nagyon hosszú, bonyolult és nagyon nehéz követni. A külügyminiszter azt mondta, reményei szerint az Európai Bizottság néhány órán belül megkapja a törvény teljes angol nyelvű szövegét, és később minden tájékoztatást, magyarázatot, amelyet kér.

Meggyőződése szerint el kell végezni egy tárgyszerű, objektív vizsgálatot. Kifejtette, nagyon bízik abban, hogy az Európai Bizottság vizsgálatának eredménye objektív lesz. Ez szerinte egyrészt „lehűti” majd azt a túlzó, indulatos „nyelvezetet”, amelyet az utóbbi napokban nagyon sok sajtótermék részéről tapasztalni lehetett, másrészt "világos jelzést arra vonatkozóan, hogy milyen módon lehet ezt a kérdést megoldani". Martonyi János kifejtette: természetesen felmerül, ha a törvénnyel komoly gondok lennének, hogy a helyzet orvoslásának egyik lehetséges módja a jogszabály módosítása, kiegészítése, esetleg bizonyos fogalmainak megmagyarázása.
forrás: MTI

 
 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez  
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-11-17 Csipak Péter
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-05-03 ITT A CUNAMI!
 
 
 
 
 
 
 
 Utolsó frissítés: 2021-10-08 07:44:06 IMPRESSZUM | ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ