Keresés         Kapcsolat   
 
    Visszaélések.hu         Aktuális | Folyamatban lévő ügyek | Nyomozati szakaszban | Bírósági szakban | Jogerős ügyek | Vélemények
2021. október. 26


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 




 
     
 
 Birtokos-bújócska
 
Napi Aktuális 2011-01-14 08:34:06
 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez
 

Terrorveszély, pénzmosás, kartellgyanú, ellenséges felvásárlás – rengeteg ok miatt lehet jó tudni, kik is egy cég tulajdonosai, akik azonban Magyarországon néha mégis láthatatlanok.

 

Megbízhatunk-e az Omninvest vakcinagyártóban, amikor nem tudjuk, ki van a ciprusi tulajdonosa mögött? Lehet, hogy nincs is influenzajárvány, csak egy titokzatos cég szedi ki az állami milliárdokat? Ki az orosz Szurgutnyeftyegaz végső haszonhúzója, vagyis ki irányítja azt a vállalatot, amelyik megvette a Mol egyötödét? Lehet, hogy a kibogozhatatlan háló mögött állami vezetők, vagy a Gazprom áll? A fenti kérdések érintettjei a közelmúltban egyebek mellett a tulajdonosi transzparencia kapcsán kerültek terítékre. Az Omninvest végül bemutatta valódi tulajdonosait, a Szurgut viszont nem. Utóbbi esetben a Mol úgy változtatta meg az alapszabályát, hogy erősebb védelmet alakított ki a végső haszonhúzóit transzparensen nem láttató részvényesekkel szemben.

KÉTES DICSŐSÉG. „Magyarország a 22. helyen áll a gazdasági/pénzügyi szektor átláthatatlanságáról készített nemzetközi listán” – számolt be a Figyelőnek Brother Layman, vagyis az a pénzügyi szakember, aki e szerzői álnéven (magyarul Laikus Testvér) írt könyvet a törvénytelen, rejtőzködő struktúrák leáldozásáról, Az off-shore halála címmel. A könyvben is utal a gazdasági transzparenciáért harcoló Tax Justice Networkre, amelynek Financial Secrecy Indexe szerinti, fent említett listájában hazánk a kevésbé transzparens országok közé tartozik; Ciprust, Panamát és Máltát még éppen megelőzve a sorban. A dobogón az Egyesült Államok Delaware szövetségi állama, valamint Luxemburg és Svájc kapott helyet. Delaware azzal vívta ki magának a listavezető címét, hogy mind ez idáig a vállalatok tulajdonosait egyáltalán nem tartotta nyilván a helyi cégregiszter. Igaz, a bejegyzési ügynöknél megvannak a végső haszonhúzó adatai, és az adóhivatal kérésére az ügynök ki is adja ezeket – így az információcserében ezen állam valójában nem hasonlítható az adóelkerülésre használt többi helyszínhez. Ezzel együtt figyelemre méltó körülmény, hogy e tagállam Wilmington városában, a North Orange Street 1209-es szám alatt található az az épület, amely világelső a „befogadott” vállalkozások számát tekintve: 217 ezer (!) céget jegyeztek be oda.

„Ki kérdez, mi a tét, s milyen társaságról van szó? Leginkább ezeken a szempontokon múlik, mennyire ismerhető meg egy hazai gazdasági társaság tulajdonosainak kiléte” – mondja Molnár Gábor, a Horváth & Partners DLA Piper Ügyvédi Iroda partnere. Egy cég gazdáinak feltérképezése sok szempontból lehet fontos. A hatósági engedélyezések során versenyszempontból is lényeges, valójában ki irányít. Különböző szektorokban eltérőek a szabályok, de például a pénzintézeteknél, a biztosítóknál, az energetikában kifejezetten fontos, hogy átlátható legyen a háttér, hiszen a kevés szereplővel bíró piacokon bizony néha összeérnek a versenytársak végső haszonhúzói. Az adóelkerülő vállalkozók adóbevallásainak, vagyonnyilatkozatainak ellenőrzése szempontjából is kulcskérdés, vajon milyen gazdasági érdekeltségeik vannak. A Mol, vagy korábban a BorsodChem felvásárlási történetéből ismerhetjük, hogy maguk a részvénytársaságok is könnyebben védekezhetnek a nem kívánt akvizíció ellen, ha képesek feltárni a vevő kilétét. A Mol példája nem egyedi, sok részvénytársaság foglalja az alapszabályába, hogy amennyiben valaki nem tárja fel, ki áll mögötte, akkor hiába vásárol részvényeket, azokat nem jegyeztetheti be a részvénykönyvbe, s így nem is szavazhat a közgyűléseken.

HATÓSÁGI JOGOK. Azzal egyelőre nem sokat tudnak tenni a hatóságok, ha egy névleges tulajdonos olyan országból származik, ahol a hatóságok ugyan ismerik a végső haszonhúzót, de vonakodnak adatokat szolgáltatni. Ez azonban változhat (lásd a keretes írást), sőt, már ma is nagy különbségek vannak az érdeklődők között. Az üzleti partnerek vagy éppen az újságírók nem jutnak túl a cégbíróságokon, netes regiszterekben elérhető publikus adatokon, a hatóságok azonban élhetnek a különböző jogsegélykérelmekkel. Sok múlik a már kialakított együttműködés minőségén, a jogcímen (egyszerű adóügyben kevésbé együttműködők az adóparadicsomok, mint terrorizmus vagy pénzmosás gyanúja esetén). Jellemző a célzott adatszolgáltatás is. Például a társhatóság segít a pénzügyi felügyeletnek, de kiköti, hogy a büntetőhatóságnak nem adhatja tovább az adatokat. Ha pedig egy vállalat menedzsmentje ellenségesnek ítél meg egy felvásárlást vagy egy letétkezelő mögött megbújó tulajdonost, megpróbálhatja kideríteni a végső haszonhúzót egy erre szakosodott, és persze borsos árat kérő szakértő vállalkozás segítségével.

fn.hu ...nyomán www.visszaélések.hu

Trükkök

ZSEBSZERZŐDÉSEK. Ha valaki szeretne rejtve maradni cégtulajdonosként, jó eséllyel választ erre olyan zrt.-t, ahol fizikai részvények vannak. Ilyenkor mindig az a tulajdonos, akinek a kezében van a papír. Elvileg persze ez ugyanaz, mint akit bejegyeztek a részvénykönyvbe, csakhogy ez a szabály lex imperfecta, vagyis megsértésének nincs jogkövetkezménye. A részvény tulajdonlása attól hatályos, ha a hátán a forgatmányra ráírják a tulajdonost, mint a váltóknál. Csak éppen a vevő a részvénykönyvbe ezt az átvezetést nem jegyezteti be, így a személye nem ismerhető meg. Mókás történetek keringenek arról, hogy hivatalosan bárzenész, éjjeliőr, alacsonyabb osztályú sportoló birtokol milliárdos forgalmú cégeket. A valódi tulajdonosok zsebszerződések révén gyakorolnak kontrollt, a forgatmányra bármikor ráírják a nevüket, és előre aláírt adásvételi szerződéssel is rendelkeznek. Csak éppen ezen a dátumot még nem tüntetik fel, a tulajdonosváltást pedig nem vezetik át a részvénykönyvbe.

MEGISMÉTELT KÖZGYŰLÉS. A zsebszerződéses módszer a közgyűlésen okozhatna gondot, jellemző azonban, hogy a valódi tulajdonos megszerez pár részvényt hivatalosan is. Aztán valamiért csak ennek a pár papírnak a gazdája képviselteti magát a közgyűlésen, amely így határozatképtelen lesz. A megismételt időpontban azonban – a már ekkora részvétel mellett is érvényes közgyűlésen – ő dönthet mindenről. Ha egy zárt részvénytársaság rendre 0,01 százalékos jelenléttel dönt, akkor jó eséllyel az egész cég a kisrészvényesé.

KÜLFÖLDI SZÉFBE REJTVE. Bevett módszer a pártfinanszírozásokban is aktív társaságoknál, hogy a részvényeik külföldi széfekben vannak, így a magyar hatóságok még véletlenül sem tudnak ránézni a papír hátán fellelhető tulajdonosokra. Az ilyen cégekben jellemzően nem is pénzért cserélnek gazdát a tulajdonrészek, ezeket ugyanis „befolyásra hozzák létre”. Nem azért engednek be valakit a tulajdonosok közé, mert pénzre van szükség, hanem mert hoz valamit: egy üzletet, egy közbeszerzést, egy hatósági engedélyt.


A magyar társasági formák közül a gazdasági életben betöltött szerepük miatt elsősorban a korlátolt felelősségű társaságoknál, valamint a zárt, illetve nyilvános részvénytársaságoknál szokott felmerülni, vajon ki is a tulajdonos. A kft.-knél és a zrt.-knél jellemzően kevesebb van belőlük, és köztük nincs nagyon intenzív mozgás. Ezeknél könnyebb az azonosítás.

„A magyar társasági jog alkotói a rendszerváltás idején azt gondolták, hogy a kft. a zártabb forma, tagjai kevesen vannak, az akkor még egységesen kezelt rt.-k pedig nagyon nagy cégek, igen sok tulajdonossal” – emlékeztet Molnár Gábor. A gazdaság fejlődésével párhuzamosan az egységes részvénytársasági szabályozás kettévált a nyilvánosokra és a zártkörűekre. Ez utóbbiak az idők folyamán egyre közelebb kerültek a kft.-khez, kevés lényegi különbség maradt köztük.


Mindkét zárt formánál kötelező a tulajdonosokat bemutató dokumentumokkal is bírni. Kft. esetén ez a társasági szerződés és a tagjegyzék, amelyekből a tagok neve, szavazati joga is kiolvasható, továbbá a cégkivonat is feltünteti a tagokat (a szavazati jogok megoszlását azonban nem). A bejegyzés alapján azonban nem feltétlenül lehet eljutni a valódi tulajdonosig, hiszen ha az például egy Brit Virgin-szigetekről származó vállalkozás, akkor ennek tulajdonosáról már nem lehet adatot szerezni, noha jó eséllyel egy magyar vállalkozóról van szó.

A zrt.-nél a cégkivonat nem feltétlenül segít, mert csak az 50 százaléknál nagyobb befolyással rendelkezőket kell bejelenteni.
Tehát ha szórt a struktúra, és nincs többségi birtokos, akkor elképzelhető, hogy a cégkivonatban egyetlen tulajdonost sem látunk. A társasági törvény szerint ugyanakkor a zrt. alapszabályában valamennyi tulajdonost fel kell tüntetni, ha pedig változás áll be, akkor az információt frissíteni kell, és a hatályosított alapszabályt be kell nyújtani a cégbíróságra. Valójában azonban a zárt részvénykönyv-vezetés sok lehetőséget ad a rejtőzködésre. Ám a szankcionálás általában akkor is elmarad, ha egy zrt. nem a legfrissebb struktúrát jeleníti meg az alapító okiratban, hiszen a hatóság számára nehezen, vagy egyáltalán nem észlelhető, hogy nem frissek az adatok (néhány trükkről lásd külön anyagunkat).

NYILVÁNTARTÁSI HIÁNYOSSÁGOK. A Tax Justice Network hazánkat illető kritikájának kilenc elmarasztaló megállapítása között olvasható, hogy a hatóságok nem tartanak nyilván minden változást a tulajdonosi szerkezetben, s az nem látható nyilvánosan és ingyenesen. „Mindez alapvetően azon cégekre igaz, amelyek csak a részvénykönyvükben vezetik a tulajdonosi változásokat, márpedig ez nyilvánosan nem feltétlenül érhető el” – mutat rá Brother Layman. A hatóságok azonban hozzájuthatnak ehhez az információhoz, sőt, az adóhivatal bűnügyi nyomozás nélkül is megtudhatja, ki, milyen osztalékra vagy árfolyamnyereségre tett szert.

A nyilvános részvénytársaságoknál folyamatosan forognak a részvények, ezért naponta, sőt napon belül is gyakori a tulajdonosváltozás, így ez nem követhető folyamatosan. Bizonyos kitüntetett társasági események, például közgyűlés vagy osztalékfizetés előtt azonban meghatározott időpontban kell egy „gyorsfénykép”, azaz egy tulajdonosi megfeleltetés. Ez alapján dől el, ki és mekkora pakettel szavazhat, illetve ki jogosult osztalékra. Ám ha valaki rejtőzködni kíván, akkor utasíthatja az értékpapírszámla vezetőjét, hogy ne jelentse le őt a tulajdonosi megfeleltetés során. Ennek az az „ára”, hogy az illető a részvénykönyvbe sem kerül be, így részvényesi jogait sem gyakorolhatja.

A meghatározott szavazati jogot, illetve tulajdoni hányadot átlépő részvényesek kötelesek nyilvánosságra hozni ezt a körülményt. Ám megnehezítheti e szabályok érvényesülését, ha a pakettjüket szétporlasztják formálisan független részvényesek között. Mind a zrt.-k, mind az nyrt-k esetében lehetőség van a részvénykönyvbe betekinteni, ehhez azonban ügyvezetői, illetve igazgatósági engedély kell. Nem egy vita volt már abból, hogy a társaság vezetése adminisztratív akadályokat gördített a betekintés elé.

Javulhat a nemzetközi adatcsere

 

Kóka Gábor, Deloitte. Az off-shore struktúrák elleni harcban vonzóbbá kellene tenni a legális adózást is.
Magyarországon 2010 előtt alig léteztek olyan jogszabályok, amelyek érdemben megnehezítették, hogy magyar cégek, illetve hazai magánérdekeltségek külföldi bejegyzésű vállalatokat használjanak adóoptimalizálásra. A Bajnai Gordon vezette átmeneti kormány az adóelkerülő off-shore struktúrák ellen hozott ugyan néhány intézkedést, de az még mindig nem látszott, hogy a betartatásukhoz szükséges adatokhoz miként lehet hozzájutni. „Márpedig a kulcskérdés az, honnan tud az adóhivatal információt szerezni arról, hogy egy magyar cégnek vagy magánszemélynek köze van egy külföldi vállalathoz” – hangsúlyozzák a Deloitte Zrt. adó-tanácsadási szakemberei, Kövesdy Attila és Kóka Gábor.

Érdemi információcsere eddig azokkal az országokkal és hatóságokkal érvényesült, amelyekkel létezett egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről és az adókijátszás megakadályozásáról. A különböző „szigetekről” eddig gyakorlatilag lehetetlen volt adatokat szerezni, ha a haszonhúzó nem utalta haza a pénzét. Nagyjából egy évtizede aztán különböző fejlett országok felkeresték az ismertebb adóparadicsomokat, és sorra információcsere-egyezményeket kötöttek azokkal.

Ez a hullám immár Magyarországot is elérte. Orbán Viktor miniszterelnök felhatalmazta Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, hogy hét országgal (lásd a térképet) kezdje meg a tárgyalást az egységes mintát követő egyezményekről, illetve egy külön kontraktus készül Liechtensteinnel is. Mindez érdemben visszaszoríthatja az adóelkerülést, hiszen pusztán az adószabályok miatt már nem éri meg külföldre menni.


Kövesdy Attila, Deloitte
Ha pedig az inkognitó és a lenyomozhatatlan csalás lehetősége eltűnik, akkor még a legrenitensebb cégek is beláthatják, hogy nem érdemes ilyen struktúrákat létrehozni. Igaz, ehhez az is kell, hogy az adóhatóság valóban utána is menjen az adatoknak, legyen apparátusa azok bekérésére, feldolgozására. Különösen sokat segítene az olyan megállapodás, amely alapján az adóparadicsom a magyar magánszemély cégalapításáról automatikusan tájékoztatást küld.

Az adatcserék felgyorsulásának a pénzmosás és a terrorizmus elleni harc adott igazi lökést; 2001. szeptember 11-e óta nyilvánvaló, hogy a nem transzparens cégek, bankszámlák alkalmasak a terrorizmus, vagy éppen a kábítószerüzlet finanszírozására. Ha pedig efféle okból létezik adatcsere, akkor máris könnyebb az adóhivatalok dolga. Ráadásul a magyar adórendszer is egyre barátságosabb, ami azért nagyon fontos, mert az off-shore struktúrák elleni harc egyik legfontosabb mozzanata, hogy legyen mézesmadzag is, ne csak korbács. Vagyis ne csak büntessék a szabályok a külföldi cégekkel végzett adóelkerülést, de tegyék vonzóbbá a legális adózást is.
 

 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez  
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-11-17 Csipak Péter
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-05-03 ITT A CUNAMI!
 
 
 
 
 
 
 
 Utolsó frissítés: 2021-10-08 07:44:06 IMPRESSZUM | ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ