A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség 2009. október 26-án rendelt el nyomozást egy feljelentés alapján. Felmerült ugyanis a gyanú arra, hogy még 2008-ban a Szolnok megyei településen, Rákócziújfaluban útfelújítási és belvízelvezetési munkák kapcsán csalás történt.

A község 2008-ban pályázatot adott be az Észak- Alföldi Regionális Fejlesztési Tanácshoz. A támogatást meg is kapták, ám azt követően megváltoztatták a beruházás műszaki tartalmát, és a felújítandó utak számát hatról négyre csökkentették, a pályázati anyagból pedig kivezették a csatornaépítési tételeket. Annak érdekében viszont, hogy a kívánt összeghez hozzájussanak, új építési tételeket vezettek be az anyagba – a képviselő-testület tudta nélkül –, így nemesített útpadka kialakítását, illetve növelték az aszfalt vastagságát. Az ügyészségnek feljelentést tevő arról számolt be, hogy a beruházásra harminc millió forint – saját erő és pályázati pénz – állt rendelkezésre, ugyanakkor a tervezett munkálatoknak egy része nem valósult meg. A csatornák felújításának elmaradása azért okozhat problémát, mert mint azt szakértő is kijelentette: megfelelő vízelvezető nélkül az elkészült utat a víz folyamatosan alámossa.

A feljelentő mindezeket a hatóság tudtára hozta, mondván a község alpolgármestere amellett, hogy hatáskörét túllépve megváltoztatta a korábban jóváhagyott műszaki tartalmat „el nem végzett munkáról számlát igazolt le és intézkedett a számla összegének átutalásáról.” Ezzel pedig – a feljelentő állítása szerint – a Magyar Államkincstárnak egymillió forint, Rákócziújfalunak pedig tízmillió forint kárt okozott.

A nyomozás lefolytatására kijelölt Szolnoki Rendőrkapitányság vezetője elfogultságot jelentett be az ügyben, ezért annak vizsgálatát áttették Törökszentmiklósra. Ott a feljelentésben szereplő dolgokat nem találták bűncselekménynek, ezért a nyomozást tavaly áprilisban megszüntették. Az erről szóló okiratot azonban csak szeptemberben küldték ki a feljelentőnek. Aki természetesen panasszal élt, többek között arra hivatkozva, hogy a rendőrség az általa megjelölt, vizsgálandó dolgokkal nem is foglalkozott.

Így többek között nem vizsgálta, hogy a munkák elvégzésére valótlan tartalmú okiratokat készítettek, amelyek által hamis számlákat állítottak ki. Pedig ez felveti az adócsalás gyanúját. A feljelentő szerint további vizsgálandó dolog lett volna az, hogy az alpolgármester a hivatali visszaélés gyanúját elkövette-e, s bárki segítette-e vőt a bűntett alóli kibúvását azzal, hogy hamis tanúvallomást tett.

Az ügyészség a feljelentő panaszát alaposnak találta, mivel „az ügy teljes körű felderítése nem történt meg, a nyomozó hatóság tévesen jutott arra az álláspontra, hogy az eljárás tárgyát képező cselekmény nem bűncselekmény.” Ugyanakkor a vádhatóság leszögezte, hogy hivatali visszaélés gyanúja nem merül fel továbbra sem, azt pedig, hogy történt-e hamis tanúzás, a nyomozás elvégzése után lehet kivizsgálni.