Az ilyen beszerzésekkel foglalkozó civil szervezetek szerint egyáltalán nem ellenőrizhető, mikor indokolt nemzetbiztonsági okok miatt mellőzni a közbeszerzést, és mikor nem.
– Még azoknak a cégeknek a listája sem nyilvános, amelyektől ilyenkor vásárolhatnak a kormányzati hivatalok, minisztériumok, így aligha lehet ellenőrizni, hogy tényleg biztonsági érdek fűződik-e a pályáztatás mellőzéséhez – magyarázta Földes Ádám, a Transparency International nevű civil szervezet magyarországi vezetője. Szerinte ilyen esetben csak a parlamenti bizottságban ülő politikusokon múlik, mennyire „kérdeznek bele" az egyes beszerzésekbe, de sokszor előttük sem világos, pontosan milyen vásárlásra adnak engedélyt.
– Ilyenkor a vásárlásokat nem csomagban, hanem egyesével kellene kezelni – magyarázták lapunknak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű civil szervezet illetékesei. Így a döntéshozók az egyes tételek kapcsán dönthetnének arról, hogy például a motorosruhák megvásárlásánál tényleg nemzetbiztonsági érdek fűződik a pályáztatás megkerüléséhez, vagy sem.
A Blikk megkereste a Belügyminisztérium sajtóosztályát is, hogy válaszoljanak az egymilliárdos beszerzéssel kapcsolatos kérdéseinkre, például hogy mi indokolta pontosan a pályáztatás mellőzését, de tőlük lapzártánkig nem kaptunk választ.
Erdélyi S. Péter
|
