Rendhagyó lépésre szánta el magát a közelmúltban a GVH. A szervezet még le sem zárta a Swiss Invest 2009 Hungary Kft. és az Euromobilien Hungary Kft.-vel szembeni versenyfelügyeleti vizsgálatot, a társaságokat azonban már áprilisban eltiltotta a megtévesztő reklámozástól.
Ennek ellenére a két, fogyasztói/vásárlói csoportokat szervező vállalkozás továbbra is megtévesztés gyanúját keltő hirdetéseket ad fel nagy példányszámú lapokban (például: Helyi Téma, 2010. május 26.), azaz: - apróbb módosításokkal - tovább folytatják a trükközést, azt a látszatot keltve, hogy:
- adnak hitelt
- a hitelt azonnal, vagy rövid időn belül folyósítják
- tőkeerősek, biztos a pénzügyi hátterük
- nulla vagy minimális költséggel működnek
- BAR-lista, jövedelem-igazolás hiánya, vagy munkanélküliség náluk nem hátrány.
Ebből egy szó nem igaz. Ezekbe a fogyasztói/vásárlói csoportokba nehéz anyagi helyzetben lévő, jövedelemigazolással (munkahellyel) nem rendelkező, azonnali pénzügyi segítségre szoruló, a bankok számára nem hitelképes, „BAR-listás” adósokat igyekeznek elsősorban beszervezni.
Csakhogy: a fogyasztói/vásárlói rendszereket működtető cégek nem végezhetnek pénzügyi szolgáltatást, nem nyújthatnak hitelt. Az ilyen társaságok cégformája általában kft., törzstőkéjük pedig többnyire 500 ezer és 1 millió forint közötti összeg, tehát a sugallt kölcsönök folyósítására nincs fedezetük.
Pénzügyi szolgáltatás - engedély nélkül?
Telefonon - „mezei” ügyfélként - megkerestük az Euromobilien Hungary Kft-t (a beszélgetést rögzítettük). Az ügyintéző hölgy - érdeklődésünkre - közölte: HITELT (pénzt) nyújtanak, amelyhez 4-7 hét héten belül lehet hozzájutni, a kölcsönt a cég saját pénzügyi forrásából biztosítja., az igényelt összeg 5 százalékát kell előzetes költségként befizetni.
A vállalkozás amúgy roppant diszkrét: a Helyi Téma hetilapban - a címoldalon, nem kevés pénzért - elhelyezett hirdetésükben nem tüntették fel a cég nevét, valamint a társaság honlapjának elérhetőségét (mint később kiderült: nincs is honlapjuk…). Viszont a reklámban szerepelnek azok kulcsüzenetek, amelyek alkalmasak arra, hogy a potenciális ügyfelekkel elhitessék, az Euromobilien Hungary Kft. megoldja pénzügyi gondjaikat: „Nincs kamat”, „Nincs árfolyam-kockázat”, „Van: fix törlesztés”, „BAR-listásoknak is, nyugdíjasoknak is”.
A nehéz anyagi helyzetükkel megbírózni képtelen ügyfelek mindezek alapján joggal gondolhatnak arra, hogy ezt a céget az Isten is nekik teremtette, itt majd hipp-hopp kölcsönhöz juthatnak. Ezt nevezik megtévesztésnek. Ugyanis az Euromobilien Hungary Kft. nem rendelkezik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kiadott, pénzügyi szolgáltatás végzésére feljogosító engedéllyel, s mint ilyen, nem nyújthat hitelt!
Amennyiben mégis ezt teszi, azzal a Büntető törvénykönyv 298.//D. paragrafusába ütköző (bűn)tettet valósít meg: „Aki törvényben előírt engedély nélkül pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tevékenységet végez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Méregdrága hirdetések, még drágább átverések…
Néhány hónapja a GVH látókörébe került a Swiss Invest 2009 Hungary Kft. is, amelyet ugyancsak eltiltott a megtévesztésre alkalmas hirdetések közzétételétől. Mégis: a vállalkozás negyedoldalas hirdetést helyeztetett el a Helyi Téma cím hetilap 2010. május 26-i lapszámában, amely azt sugallta az olvasóknak, hogy a hirdető hitelt nyújt részükre, szinte azonnal készpénzhez juthatnak.
Tény, hogy a - valószínűleg több százezer forintba került - hirdetésben szerepelt a „Fogyasztói csoport rendszer, részletes tájékoztatás irodánkban” mondat, ám az esetleges kockázatokról, költségekről, futamidőről „szerényen” hallgatott a cég (ahogy azt sem tartotta fontosnak, hogy a hirdetésben feltüntesse nevét, weblapjának elérhetőségét).
További aggodalomra adhat okot, hogy napok óta nem működik a hirdetésben feltüntetett három vonalas telefonszám egyike sem, a hangautomata tájékoztatása szerint: „A hívott szám nem kapcsolható, vagy nem létezik.”
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapján arra figyelmeztet, hogy a fogyasztói csoportok tagjai egyáltalán nem kapnak készpénzt, csak vásárlói jogot szerezhetnek. A rendszerbe belépők - mondhatni - egymásnak adnak kölcsön. Mindenki rendszeresen befizet egy bizonyos összeget, majd az így összegyűlt megtakarításból megvásárolják a szerencsés tagnak az általa kiszemelt terméket (autó, lakás stb.). Arról, hogy ki kapja meg az általa megszerezni kívánt dolgot, alapvetően kétféle módon döntenek: előtörlesztés vállalással és/vagy sorsolással. Az adott hónapban általában az a tag jut hozzá a vásárlói joghoz, aki a legtöbb előtörlesztést vállalta. Ha valaki előtörlesztést vállal, gyakorlatilag előre kifizeti a még meg sem kapott pénzösszeg egy részét. Amennyiben több ilyen tag is van, közülük sorsolással döntik el, hogy ki juthat hozzá a vásárlói joghoz. Az is előfordulhat, hogy kizárólag sorsolás alapján dől el, ki kapja meg az igényelt összeget. Tehát: akinek kedvez a szerencse, az néhány hónapon belül hozzájuthat a vásárlói joghoz, akinek nem, annak akár hosszú évekig várnia kell a sorára. Akár szerencsével jár egy tag, akár nem, tovább kell fizetnie a számára meghatározott törlesztést egészen addig (akár 10-15 évig is), amíg a csoport minden tagja hozzá nem jut az általa megszerezni kívánt áruhoz vagy szolgáltatáshoz. A havi befizetések nem kamatoznak, tehát, ha sem a nagy összegű befizetés, sem a szerencse révén nem kerülnek rövid időn belül kiválasztásra, akkor - szemben egy banki megtakarítással - nem lesz semmilyen gyarapodásuk az időközi infláció ellensúlyozására.
Személyi átfedések
Gyakori jelenség, hogy az ilyen jellegű „szolgáltatást” hirdető cégek között személyi, tulajdonosi átfedések mutatkoznak, azaz: egy tőről fakadnak.
Portálunknak nyilatkozott egy, a fogyasztói/vásárlói rendszerek piacát jól ismerő – neve elhallgatását kérő – magánnyomozó, aki több olyan cég után kutakodott, amelyek az elmúlt években úgymond eltűntek ügyfelei szeme elől – a pénzükkel együtt…
- Nem ritka, hogy az ilyen tevékenységet folytató vállalkozásokat „elnyeli a föld” - mondta az egykori operatív főnyomozó. - Ez főleg akkor válhat „aktuálissá”, amikor pénzügyi szempontból „elfogy a levegő” a társaság körül, azaz: vagy csak nagy nehézségek árán, vagy egyáltalán nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit ügyfelei felé.
Mert azért azt ne feledjük, hogy ezek a cégek nívós irodákat tartanak fenn, alkalmazottakat, telefonokat, gépkocsikat fizetnek, hogy a méregdrága sajtóhirdetésekről ne is beszéljünk. És ne feledkezzünk meg a nyereségről, a profitról! Ugye, azt senki nem gondolja, hogy vállalkozások tulajdonosai pusztán szeretetből tevékenykednek?
Tapasztalataim szerint a piacon működő cégek többsége „rablógazdálkodást” folytat, azaz arra épít, hogy ügyfelei jelentős része egy idő - egy év, két év - után „elfárad” anyagilag, és kiszáll a buliból, vagyis eláll a szerződéstől. Az általuk befizetett összegek mind „talált” pénzek a cégek számára, hiszen az elszámolásra csak évekkel később kerülhet sor, amikor már lehet, hogy „légneművé” válik a fogyasztó/vásárlói csoportokat szervező társaság. Ilyenkor van jelentősége, hogy egy adott tulajdonosi kör több - két, esetleg három - hasonló profilú céget is gründol, hiszen a „frissebb” ügyfeleket átirányíthatják a később létrehozott vállalkozáshoz, míg az évek óta fizetőket „elhagyják” a „beborított” céggel együtt. Pereskedni persze lehet, ám ezek a vállalkozások addigra már le vannak fosztva, ki vannak ürítve, nincs fedezetük kártalanításra - nem véletlen, hogy nevetséges törzstőkével alapítják az ilyen himi-humi cégecskéket…
A tulajok pedig hozzálátnak az új cég felfuttatásához, és a pénzszivattyú működik tovább, új helyen, új néven, de azonos személyi háttérrel.
Románia, Liechtenstein…
Személyi átfedés a Swiss Invest 2009 Hungary Kft., valamint az Euromobilien Hungary Kft. vonatkozásában is felfedezhető, mindkét társaságnál ugyanaz a személy tölti be az ügyvezető igazgatói tisztséget: Finta András balatonfüredi lakos, aki a társaságok irányítását a leányfalúi Berta Csabától vette át tavaly. Bár az Euromobilien Hungary Kft. hirdetésében az áll, hogy „Fogyasztói csoport rendszer, már 20 éve Magyarországon”, a kft-t csak 2009 júliusában alapították… Külföldi tulajdonosként a Liechtensteinben bejegyzett Euromobilien Aktiengesellschaft nevű társaság szerepel a cégnyilvántartásban, a kft. törzstőkéje: 500 ezer forint. A Swiss Invest 2009 Hungary Kft. ugyancsak tavaly, 2009 tavaszán jött létre (névváltoztatással), jogelődje az IST 2009 Kft. A cég külföldi tulajdonosa a romániai Sepsiszentgyörgyben bejegyzett Swiss Invest IFN S.A.
Finta András ügyvezető igazgató pénzügyi területen elért sikereiről nem sokat sikerült kiderítenünk. Pontosabban fogalmazva: semmit. Noha e-mailben többször is megpróbáltuk nyilatkozatra bírni a cégvezetőt, megkereséseinkre nem reagált.
Strómanok a „tűzvonalban”, ötletgazdák a háttérben?
- Elképzelhető, hogy az ötletgazdák, az igazi „bizniszmenek” a háttérben húzódnak meg. Láttuk erre példát bőven az elmúlt években, amikoris komolynak látszó pénzügyi vállalkozásokat óvónők, modellek, titkárnők (Vertical Invest Ingatlanszövetkezet), vagy betanított munkások és traktorosok (KPHM Ingatlanszövetkezet) irányítottak, miközben a valódi szervezőket, s velük együtt a több ezer naiv ügyfél által befizetett milliárdokat is, elnyelte a köd - közölte a magánnyomozó.
A visszaelesek.hu információi szerint az elmúlt hónapokban nagyon sok panasz érkezett a fogyasztói/vásárlói csoportokat szervező társaságok ellen a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, valamint a Gazdasági Versenyhivatalhoz a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése gyanújával. A panaszok kivizsgálása folyamatban van. Értesüléseink szerint több becsapott ügyfél - csalás büntette gyanúja miatt - a rendőrséghez fordult, ennek eredményeként 2009 végén nyomozás indult - üzletszerűen, nagyobb értékre elkövetett csalás gyanúja miatt - a Group Saving és a Group Center munkatársa ellen.
A siófoki hitelközvetítőnek befizették a kezelési költséget, de a hitelt senki sem kapta meg. A gyanú szerint a károsultak Siófokon az Átrium Üzletház emeletén található irodában hitelt igényeltek a cégektől, de előbb különféle költségeket kellett befizetniük. A hitelt azonban a mai napig a nem kapták meg.
Úgy tudjuk, a Nemzeti Nyomozó Irodához, és a BRFK-hoz is több feljelentés érkezett fogyasztói/vásárlói csoportokat szervező vállalkozások ellen, az ügyek kivizsgálása folyamatban van.
A PSZÁF tehetetlen
A fogyasztói/vásárlói rendszereket szervező és működtető cégek közel két évtizede szinte teljesen „szabadon futóak”, ugyanis hiányzik az a kormányrendelet, amely alapján a PSZÁF felügyelhetné ezeket az intézményeket. Mivel a PSZÁF csak a törvényben és végrehajtási utasításokban előírt, pénzügyi tevékenységet folytató intézmények felett gyakorolja felügyeleti jogát, egyelőre nem tehet mást, mint hogy figyelmezteti a fogyasztókat az esetleges veszélyekre. A felügyelet már 2004. év végén kiadott egy közleményt a vásárlói klubok kapcsán felmerült aggályokról. Amíg a PSZÁF-nak megfelelő jogosítványa lesz a klubok ellenőrzésére, addig a versenytörvény, a fogyasztóvédelmi törvény és a gazdasági társaságokról szóló törvény nyújt védelmet (?) a már belépett és leendő klubtagoknak. Így a szerződéses szabadság jegyében úgy gyűjthetnek pénzt ezek a klubok, hogy tulajdonképpen a kutya nem nézi meg, éppen mennyi a bevétel, a tartalék, a befektetett pénzhányad, stb. Ez már önmagában is számos aggályt vet fel, ami elméletileg könnyen bizonytalanságot szül. Mindezzel együtt tény, hogy van olyan klub, mely már több mint másfél évtizede működik problémamentesen. Úgy látszik, sokan vannak, akik ezt az igencsak bizonytalan és ellenőrzés nélküli formáját kedvelik a pénzhez jutásnak, vagy még inkább, nem tudtak megfelelni egyetlen pénzintézet hitelfelvételi kritériumainak sem.
Egy soha hatályba nem lépett kormányrendelet...
És vajon az állam miért nem szabályoz? Történetesen van, illetve volt a 186/2001-es kormányrendelet, amely pontosan leírt mindent: felügyeleti ellenőrzés, részvénytársasági cégforma, 20 millió forintos biztosíték. A fogyasztói/vásárlói csoportok szervezésére és működésére vonatkozó részletes szabályokról szóló jogszabály azonban soha nem lépett hatályba. Elsőként még az Orbán-kormány a 325/2001. (XII. 29.) Korm. rendelettel 2003. január 1-re tolta a hatálybalépést, majd már a Medgyessy-kormány a 269/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet ezt 2004. július 1-re módosította, végül a 205/2004. (VI. 30.) Korm. rendelettel az egészet hatályon kívül helyezte. Adódik a kérdés: vajon miért? – Nyomozómunkám során találtam arra utaló jeleket, hogy politikai erők állhattak a kétes tevékenységet folytató cégek, cégcsoportok tulajdonosai mögött, és a politika részesülhetett a kisemberektől ellopott pénzekből – jelentette ki a visszaelesek.hu-nak megszólaló magánnyomozó. – Mindenesetre valamiért nagyon jól tudtak lobbizni a piaci szereplők, elérték, hogy a működésüket szigorító rendelet soha ne lépjen hatályba.
És, amint az köztudott, a pénznél aligha van hatékonyabb érdekérvényesítő eszköz Magyarországon…
|
