Keresés         Kapcsolat   
 
    Visszaélések.hu         Aktuális | Folyamatban lévő ügyek | Nyomozati szakaszban | Bírósági szakban | Jogerős ügyek | Vélemények
2021. október. 26


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 




 
     
 
 Korrupció nélkül nem menne a rokkantnyugdíjcsalás
 
Napi Aktuális 2011-06-09 04:47:33
 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez
 

Janecskó Kata
2011. június 8., szerda 09:48
Néhány tízezertől több százezer forintig terjedt az alaptalan rokkantosítás ára azokban a korrupciós ügyekben, amelyekben lebuktak a kenőpénzt elfogadó orvosok. Nemrég két egri orvos tetten érése után országos vizsgálat indult, a szakvélemények utólagos ellenőrzése azonban önmagában kevés a korrupciós ügyek leleplezéséhez.

 

 

 

Korrupt orvosok, orvos szakértők tevékenykedése nélkül aligha tudnának rokkantnyugdíjhoz jutni olyanok, akik egészségi állapotuk alapján nem szorulnának rá. Időről időre le is buknak néhányan. A legutóbbi, nagyobb nyilvánosságot kapott új ügy két egri orvosé volt. 2010 novemberében vette őrizetbe a rendőrség őket azzal a gyanúval, hogy a rokkantosítási igények elbírálásával foglalkozó ORSZI (Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, új nevén Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, NRSZH) munkatársaként pénzt kértek rokkantosításért. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság akkori közleménye szerint egri rendelőjükben tetten érték a két orvost, akik százezres nagyságrendű összegeket fogadtak el. Hivatalos személy által, hivatali helyzettel visszaélve elkövetett vesztegetéssel gyanúsították meg őket. 

                                                                                                                  Esetük Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár figyelmét is felkeltette, és egy kormányszóvivői tájékoztatón közölte: Réthelyi Miklós miniszter és ő maga az ORSZI főigazgatóját arra utasította, indítson vizsgálatot az egész országra kiterjedően, és külön az egri esetet is vizsgálja meg. Az egri kirendeltség szakmai ellenőrzése tavaly december 22-én befejeződött, tudtuk meg az államtitkárságtól. Gyanú 28 esetben vetődött fel, ezekre rendkívüli felülvizsgálatot rendeltek el.   

 

 Ha felmerül a gyanú, hogy a bemutatott orvosi dokumentáció nem a vizsgált személy valós állapotát tükrözi, az előadó szakértőnek lehetősége van kiegészítő vizsgálatot elrendelni annak érdekében, hogy korrekt véleményt alakítson ki. Az NRSZH minden esetben eljárást kezdeményezett, amikor kiderült, hogy a vizsgált ember hamis zárójelentést mutatott be, közölte az államtitkárság, hozzátéve, hogy ez nem gyakori jelenség, évente néhány eset fordul elő.

Önmagában kevés az utóellenőrzés

Az országos ellenőrzés január 31-ig tartott, ennek eredményeként 198 esetben rendeltek el rendkívüli felülvizsgálatot (ezek egy része még folyamatban van), és ezeken felül rendőrségi megkeresésre is végeztek, végeznek ilyeneket. A már befejeződött rendkívüli felülvizsgálatok az esetek többségében nem igazolták a gyanút. “2011. május 31-ig 78 rendkívüli felülvizsgálat történt, 52 esetben a bizottság a korábbi véleményt nem változtatta meg, 26 esetben módosította a megelőző szakvéleményt” – válaszolta megkeresésünkre az államtitkárság, megjegyezve, hogy “a szakvélemények utólagos ellenőrzése a tevékenység szakmai színvonalának javítását szolgálja, a korrupciós ügyek felfedezésére önmagában nem elegendő”.

Az NRSZ honlapján egyébként egy egész bekezdést szentel ennek e kérdésnek. Mint írják, a “Nemzeti Ügyek Kormánya elszánt a tekintetben, hogy határozottan lépjen fel a korrupció összes formájával szemben, ezért hivatalunkban is végre fogjuk hajtani a szükséges szakmai és szervezeti változtatásokat, és igénybe fogunk venni minden jogi eszközt annak érdekében, hogy az egészségkárosodás orvosi minősítésének gyakorlatában is felszámoljuk a korrupciót. “

Ritkán, de előfordul, hogy az NRSZH szakértői nem is látják személyesen a rokkantosítást igénylőt. Ha az illető háziorvosa járásképtelenséget igazol, lehetőség van arra, hogy a szakértők iratok alapján véleményezzék az állapotát. Ennek a feltétele a háziorvosi igazoláson túl az igénylő betegségeit igazoló orvosi dokumentáció (kórházi zárójelentések, szakorvosi leletek) rendelkezésre állása, közölte az államtitkárság. Ilyen módon, vizsgálat nélkül csak az igénylő számára kedvező döntést lehet hozni, mivel alapszabály, hogy az ellátás elutasításáról szóló véleményt csak személyes vizsgálat alapján lehet adni.

20-ból 1-szer elég a papír

Ha a beküldött dokumentáció nem elég a korrekt elbíráláshoz, a bizottság szakértője az igénylő tartózkodási helyén végzi el a vizsgálatot, az összes vizsgálat mindössze 1 százaléka történik így. “Az összes Tb-jogszabály alapján történő - a nyugellátás megállapításáról határozó - véleményezés 5 százaléka történik irat alapján” – tájékoztatta az Indexet az államtitkárság. Az NRSZH eljárásrendje szerint ilyen esetekben körültekintően kell eljárni, és viszonylag rövid felülvizsgálati időt kell meghatározni.
 

Nemrég, május 20-án hozott jogerős ítéletet a Debreceni Ítélőtábla a miskolci orvosperben, amelyben egyéb vádpontok közt szerepelt az is: többen pénzért valótlan szakértői véleménnyel segítettek embereket rokkantsági nyugdíjhoz. A vád szerint az egyik esetben két vádlott 10 és 30 ezer forint közötti összegekért segített a magukat leszázalékoltatni akaróknak olyan leletekre és zárójelentésekre szert tenni, amelyekkel reális esélyük volt a rokkantnyugdíj megállapítására. Ebben segített nekik Nagy László, a miskolci Szent Ferenc Kórház osztályvezető főorvosa is. A pénzt általában a kórház parkolójában vették át. A főorvost, akit egyéb bűncselekményekben, például az OEP kárára elkövetett csalásokban is bűnösnek találtak, végül két év hat hónap letöltendő fogházbüntetésre és egymillió forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság.

Be is csaphatják az ügyeskedőt

Százezres nagyságrendű korrupciós pénzekről volt szó abban a büntetőperben, amely tavaly novemberben indult a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságon. Egy kórházi alkalmazottat vádoltak azzal, hogy összesen több millió forintot csalt ki betegektől rokkantsági leszázalékolást ígérve. A vád üzletszerűen elkövetett hivatali befolyással üzérkedés volt. Az asszony a Mátészalkai Területi Kórház tüdőgondozó intézetében asszisztensként dolgozott, és a vádirat szerint 100 és 400 ezer forint közötti összegeket kérve azt ígérte: egy ismerőse révén el tudja intézni, hogy az orvos szakértői bizottság hosszabb időre, vagy akár véglegesen leszázalékolja az illetőt. Üzletfeleit egyébként becsapta a vád szerint, többen nem kapták meg a remélt leszázalékolást, vagy ha mégis, nem annyi időre, mint amennyiről megállapodtak.

Az egyik legismertebb és legnagyobb visszhangot kiváltó hasonló ügyben, a buji háziorvos perében felmentő ítélet született. Az orvost, akit már jóval az ítélet előtt eltávolítottak állásából, 306 helyi lakossal együtt csalással és közokirat-hamisítással vádolták. A rokkantosítás tétje ebben az ügyben nem rokkantnyugdíj volt, hanem súlyos mozgáskorlátozottaknak járó közlekedési támogatás igénybe vétele. Az érintettek az orvos által kiállított dokumentum alapján 1996-97-ben, évi 7-28 ezer forint közötti összeget vettek fel. Az ügyben 2002 szeptemberében született jogerős ítélet: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság bizonyítottság hiányában felmentette mind a 307 vádlottat, az igazságügyi orvos szakértői vélemények ugyanis alátámasztották, hogy a háziorvos a betegek állapotának megfelelően nyilvánította mozgáskorlátozottnak őket.

Túlsúlyban az elutasítás

A korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülők létszáma egyébként az utóbbi években csökkent, 2005-ben 465 797 volt még , 2010-ben pedig már csak 379 326. 2009-ben 71504 új igényt adtak be rokkantsági nyugellátásra az NRSZH legutóbbi statisztikai évkönyve szerint. Csupán az új igénylők 35,8 százaléka, 25590 ember számára javasolták a szakértők a rokkantnyugdíj megadását. 2009-ben a szakértők 89 042 rokkantnyugdíjas esedékes vizsgálatát végezték el, és 11629 emberről állapították meg, hogy nem jogosultak az ellátás folytatására. Az nem derül ki a statisztikákból, hogy ők azért nem kaphatják tovább a rokkantsági nyugdíjat, mert meggyógyultak, vagy mert esetleg kiderült, hogy eleve nem is voltak annyira betegek.

A 2009-ben újként rokkanttá nyilvánítottnak javasolt 25590 ember közül a legtöbb (6865) daganatos betegségben szenved. Gyakori volt az indokok közt a keringési rendszer betegsége (6320 rokkant) valamint a mentális és viselkedészavar (4489 rokkant) is. Viszonylag sokan voltak a rokkantnyugdíjat újként igénylők közt, akiknek a betegsége csont-izomrendszer és kötőszöveti (1548 ember) idegrendszeri (1184 ember), endocrin, táplálkozási és anyagcsere (977 ember), légzőrendszeri (810), emésztőrendszeri (810). 850-en voltak azok, akiket sérülés, mérgezés és külső okok egyéb következményei miatt javasoltak rokkantosítani.
         
                                                                                                                                

 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez  
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-11-17 Csipak Péter
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-05-03 ITT A CUNAMI!
 
 
 
 
 
 
 
 Utolsó frissítés: 2021-10-08 07:44:06 IMPRESSZUM | ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ