Két eldugott kormánypárti törvénymódosítás teremtene lehetőséget arra, hogy a pénzügyi felügyelet és médiahatóság vezetői egyfajta adózatlan végkielégítést kapjanak, ha távoznak munkahelyükről. A kormány tavaly indított hadjáratot a "pofátlan" állami végkielégítések ellen, amelyeket 98 százalékos adóval sújtottak. A felügyelet és a médiahatóság vezetői esetében azért tartják indokoltnak a tízmilliót bőven meghaladó lelépési pénzt, mert a két hivatal vezetői egy évig nem mehetnek el máshová dolgozni távozásuk után.

 "Tizennyolcadik intézkedés: a hatvan napon túli végkielégítések és egyéb béren felüli juttatások, úgymint szabadságmegváltás és titoktartási pénz a költségvetési szférában megadóztatása 98 százalékkal" - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök tavaly június 8-én a parlamentben kormány egyik emblematikus intézkedését. Ezzel a kormány az előző kabinet idején kifizetett, kiemelt állami végkielégítések által keltett felháborodásra kívánt reagálni.

A több kormányzati tisztviselő által "pofátlannak" minősített végkielégítésekre visszamenőleges hatállyal vetették ki a 98 százalékos adót, amelyet nem csak a politikai kinevezetteknek, hanem a felmentett köztisztviselőknek és közalkalmazottoknak is fizetniük kellett három és fél millió (vezetők esetében kétmillió) forintos összeg felett.

A különadót a törvény első, tavaly nyári benyújtásakor azzal indokolták, hogy a kormány szándéka "a társadalom igazságérzetét sértő, államháztartási forrásból származó, a jogviszony megszűnésével összefüggésben juttatott egyes jövedelmek" megadóztatása. Az eredeti elképzelés szerint a külöbadót a kéthavi bérnél nagyobb összegű, felmondáskor vagy felmentéskor kifizetett juttatásokra vetették volna ki, ez csak később módosult fix értékhatárra. A különadó miatt a kormánypártok rengeteg konfliktus vállaltak az elmúlt egy évben. Az Alkotmánybíróság (Ab) kétszer semmisítette meg a visszamenőleges hatállyal meghozott jogszabályt, aminek megtartása érdekében a kormánypártok korlátozták az Ab jogkörét.

origo.hu