Már négy értékbecslés áll szemben kettővel a sukorói telekcsere érvényességéről folyó polgári perben. Négy, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) számára készült becslés szerint értékarányos volt a csere, míg az ügyben nyomozó ügyészség által készíttetett szakértői vélemény, valamint a most a bíróság által kért becslés szerint nem. A perben tanúként idézett Oszkó Péter szerint a bíróság tehet csak igazságot, de akárhogy is dönt, a magyar államot nem éri kár

Éppen azért fordultak annak idején a bírósághoz, hogy független fórum döntse el, arányos vagy aránytalan volt a sukorói telekcsere-szerződés - emlékeztetett a lapunknak nyilatkozó Oszkó Péter. A volt pénzügyminiszter arra reagált, hogy a 2008-as csereügylet érvényességéről folyó perben elkészült legújabb igazságügyi értékbecslés szerint nem volt arányban az állam sukorói földjeinek, valamint a cserepartner Joav Blum pilisi, illetve albertirsai telkeinek értéke. A Fejér megyei bíróságon folyó pert annak idején a Pénzügyminisztériumban Oszkó által elrendelt belső vizsgálat nyomán a csereszerződést aláíró MNV Zrt. indította a magyar állam nevében - emlékeztetett a volt miniszter.
A Magyar Nemzet számolt be arról, hogy értesülései szerint a bíróság által elrendelt szakértői vélemény megerősítette az ügyben eljárást folytató ügyészség korábbi értékbecslésében feltárt aránytalanságokat, vagyis csaknem 1,5 milliárdos értékkülönbség lehetett a Velencei-tó parti állami telek és Joav Blum csereként felajánlott ingatlanjai között. A lap arra is kitért: a legfrissebb, bírósági értékbecslői vélemény szerint az MNV Zrt. 787 millióért számította be Joav Blum ingatlanjait az 1,084 milliárdosra becsült sukorói ingatlanért cserébe, pedig az 1,7-1,8 milliárdot érhetett, míg a csereingatlanok valójában 193-264 milliót.

Így jött ki a 1,5 milliárdos különbözet. Az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján az akkor megállapított értékkülönbözetet, mintegy 300 millió forintot egyébként Blum a megállapodás aláírásával egyidejűleg befizette az államnak. Ha így vesszük, a polgári peres eljárásban megjelenő szakértői vélemény szerint az ügylettel 1,2 milliárd forintos kár érhette az államot. A Magyar Nemzet emlékeztetett, hogy a King s City kaszinóberuházást megalapozó ingatlancsere azért is érdekes, mert tudomása szerint az MNV Zrt. által a szerződésben 404 millióra értékelt, 99 hektáros pilisi földterületet Blum napokkal az értékbecslés előtt 125 millióért vette, míg a 383 millió forintra értékelt albertirsait egy évvel korábban 100 millióért.

Oszkó Péter lapunknak elmondta, csak a sajtóhírekből értesült az újabb értékbecslésről, a teljes anyagot pedig aligha fogja látni, hiszen a polgári peres eljárásban őt csak tanúként hallgatja meg a bíróság október 20-án, a tanúknak pedig nincs iratbetekintési joga. Megjegyezte, a vagyonkezelő számára négy értékbecslés készült, mindegyik azt támasztotta alá, hogy arányos a csere. Először a 2009 őszén az ügyészség által bekért szakértői vélemény állította ennek ellenkezőjét, most pedig a perben készült másik. A polgári perben pedig egyébként nem játszik szerepet az ügyészségi szakértői vélemény, hiszen az a Fejér megyei Bíróságon folyó polgári peres ügytől független büntetőeljárás számára készült.

A volt pénzügyminiszter lapunknak megjegyezte: "sikerült ezt az ügyet az évtized korrupciós botránnyá tenni, miközben semmilyen kár nem érheti a magyar államot." Kifejtette: ha a perben a bíróság arányosnak ítéli a cserét, akkor azért nincs károkozás, ha pedig aránytalannak találja, akkor azért nincs, mert egyúttal a bíróság rendelkezik a szerződés érvénytelenítéséről.
Korábban egyébként az értékbecslés kérdése fontos szerepet kapott egy másik ügyben; az erzsébetvárosi ingatlanokkal kapcsolatban folyó eljárásban a bíróság rendelt ki igazságügyi értékbecslőt, miután az ügyészség az éveken át tartó nyomozás során ezt nem tette meg. A Sukoró-ügyben viszont az ügyészség sietett becslést kérni.

L.T. / NÉPSZAVA