Lássuk a „becsületet”, hogyan is definiálom „én”!

Csak egy van belőle és igen értékes, ha elvesztettük, akkor igen nehéz visszaszerezni.Nem egy olyan valami, amivel

vagy rendelkezünk, vagy nem. Ez egy velünk született tulajdonság, amit megtarthatunk életünk végéig, de akár el is

tékozolhatunk, ezáltal válhatunk becstelenné. Besározódhat, de tisztára is lehet mosni, bár ez sokszor igen kemény

követelmények elé állíthatja a becsületet helyreállítani akaró személyt. Értékét, - a szemet szemért, fogat fogért bibliai

alapelv mértékével mérve – az élet értékével megegyezőnek tekinthetjük. Sokan, mint egyetlen, legértékesebb

tulajdonukat, az életüket adták oda, hogy megőrizhessék, vagy tisztára mossák saját, családjuk, vagy nemzetük

becsületét. Évszázadok múltán sem vesztek a feledés homályába azok, akik fel tudták mutatni, vagy meg tudták őrizni a

becsületüket. Ezáltal is bizonyítva a mondást, miszerint: „Az élet véges, de a becsület örök”(ha el nem játsszuk).

Tegyük fel bátran magunknak ezeket a kérdéseket, és ne szégyelljük az őszinte válasz megadását sem.

Kiveszett mára már belőlünk?

Úgy gondoljuk ez mára már nem szükséges, hogy meglegyen bennünk?

Pedig, nincs új a nap alatt.

Ma is, ebben az elanyagiasodott, erkölcsileg elsatnyult világunkban ugyanúgy helye van, még fokozottabb mértékben!

Rágalmazás Btk 179§

Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el . A bűncselekmény védett jogi tárgya a sértett emberi méltósága és becsülete, azaz a róla a környezetében, illetve a társadalomban kialakult kedvező értékítélet.

A rágalmazás sértettje A bűncselekmény sértettje bárki - akár jogi személy, társadalmi szervezet vagy hatóság is - lehet. Természetes személy sértett esetén további feltétel, hogy élő ember legyen, ugyanis a halott emlékének meggyalázása kegyeletsértésnek minősül.

A büntetőjogi védelem egyformán megillet mindenkit, életvitelétől, szellemi képességeitől függetlenül, azonban a közszereplést vállaló személyeknek nagyobb mértékben kell elviselniük a kritikai megnyilvánulásokat .

A rágalmazás elkövetési magatartása:

A cselekmény elkövetési magatartása:

1. a tényállítás,

2. a híresztelés, illetve

3. az e tényre közvetlenül utaló kifejezés használata.

A tényállítás egy nyilatkozat, tartalmát tekintve valamely múlt vagy jelenbeli eseményre, állapotra vagy jelenségre történő utalás - például: "Jóska rendszeresen veri a feleségét". A tényállítás saját tapasztaláson, tudáson, közvetlen élményen alapul.A híresztelés a mások tapasztalatán alapuló tényállítás továbbadása - például: "azt mondják, Jóska veri a feleségét" -, feltéve, hogy ez nem értékítélet, vélemény, kritika vagy bírálat.Tényre közvetlenül utaló a kifejezés, ha az elkövető a tényből olyan jellemzőt emel ki és ad tovább, melyből az adott eseményre lehet következtetni. Így a községben az arcán kék folttal megjelenő nő férjére azt mondják: "itt a keménykezű asszonynevelő". E kijelentésben az elkövető nem állítja tényként, hogy a nőt a sértett verte meg, azonban a megfogalmazásból erre egyértelműen következtetni lehet.Ha az elkövető mást hatóság előtt rágalmaz meg alaptalanul azzal, hogy bűncselekményt követett el, nem rágalmazásért, hanem hamis vádért felel .

Az elkövetési magatartások közös jellemzői

Közös törvényi feltétel, hogy az elkövetési magatartás tanúsítására más előtt kerüljön sor, ez értelemszerűen a sértetten túli harmadik személyt jelent. E feltétel hiányában az elkövető becsületsértésért felelhet . Az elkövetési magatartásoknak alkalmasaknak kell lenniük a becsület csorbítására. E tekintetben a társadalom - vagy az adott szűkebb közösség - mércéje az irányadó, és ezen a szűrőn keresztül vizsgálandó, hogy az elkövetési magatartás objektíve alkalmas-e a becsületérzés megsértésére.Az elkövetési magatartásnak jogellenesnek kell lennie. Így a feljelentési, a tanúzási, a szakértői kötelesség teljesítése vagy például egy hivatali minősítés, nyilvános bírósági tárgyalásról közölt tudósítás körében elhangzott negatív tényállítás nem alapozza meg a jogellenességet.A cselekmény nem az elkövetési magatartások tanúsításával, hanem a tény más - harmadik személy - tudomására jutásával válik befejezetté.A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, az elkövető tudatának át kell fognia tényállítása valótlan, becsületsértő voltát.

Súlyosabban büntetendő esetek:

Súlyosabban minősül a cselekmény, ha a rágalmazást

1. aljas indokból vagy célból,

2. nagy nyilvánosság előtt vagy

3. jelentős érdeksérelmet okozva követik el .

Az aljas indok vagy cél erkölcsileg elítélendő. Ilyennek minősülhet például az irigység vagy a bosszú.Nagy nyilvánosság előtt történik az elkövetés, ha nagyobb, vagy előre meg nem határozható számú személy előtt valósul meg, vagy a sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz vagy sokszorosítás útján történik az elkövetés . Az érdeksérelem a sértettet a bűncselekmény elkövetési magatartásával okozati összefüggésben ért valamennyi hátrányos következmény (például munkahelyéről való elbocsátása, házasságának felbomlása).

Becsületsértés : Btk 180§

Megvalósítja a becsületsértés vétségét az, aki - a rágalmazás esetén kívül -mással szemben

1. a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben,

2. nagy nyilvánosság előtta becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el . E bűncselekményért felel az is, aki a becsületsértést tettlegesen követi el .

A becsületsértés elkövetési magatartása:

A becsületsértés kiegészítő jellegű bűncselekmény a rágalmazáshoz képest, azaz abban az esetben kerül megállapításra, ha a rágalmazás valamely feltétele hiányzik.Így ha az elkövető nem tényt állít, vagy a tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, hanem egyéb kifejezéssel vagy sértő cselekménnyel csorbítja a sértett becsületét, emberi méltóságát, úgyszintén, ha mindez nem egy harmadik személy előtt, hanem a sértettel szemben valósul meg.Becsület csorbítására alkalmas minden olyan kifejezés, mely az emberi méltóságot sérti - tehát lealacsonyító értékítéletet tartalmaz. Nincs jelentősége annak, hogy minderre milyen formában - például vicc, történet vagy kérdés - kerül sor. Ilyennek minősül, ha a sértettet hülyének, idegbetegnek, lopósnak, verekedősnek titulálják.A becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekmény e feltételek mellett minden olyan tevőleges - nem verbális, hanem fizikai - megnyilvánulás (például a sértett leköpése, felpofozása, vizelettel való leöntése vagy mellének megfogása), amely célja a sértett megalázása, emberi méltóságának csorbítása. E tényt az elkövető tudatának át kell fognia. Így nem ez a bűncselekmény valósul meg, ha az elkövetőt testi sértési vagy szexuális indíttatású szándék jellemzi.

Speciális rendelkezések:

Mindkét cselekmény magánindítványra üldözendő . A büntetőeljárás megindulását követően is a sértett - mint magánvádló - jogosult a vád képviseletére(nem a polgármesteri hivatal pénzéből fogadott ügyvéd által).

A törvény értelmében nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát

1. a közérdek vagy

2. bárkinek a jogos érdekeindokolta . Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha az elkövető mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el .

Mit is mond ezzel szemben az Alkotmány Bíróság (AB), valamint a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság:

Az Alkotmánybíróság szerint kiemelkedő társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy az újságíró öncenzúra

nélkül tárja nyilvánosság elé a közérdeklődésre számot tartó fontos témákat, és így elősegítse a

demokratikus államokban nélkülözhetetlen közéleti vitát. Az Ab egyebek mellett kimondja azt is, hogy: "a

demokratikus jogállam állami és önkormányzati intézményeinek szabad bírálata, működésük, tevékenységük

kritikája - még ha az becsületsértő értékítéletek formájában történik is - a társadalom tagjainak, az

állampolgároknak olyan alapvető alanyi joga, amely a demokrácia lényegi eleme", továbbá, hogy

"paternalista hozzáállás büntetőjogi büntetésekkel formálni a közvéleményt és a politikai stílust".A

strasbourgi emberi jogi bíróság több ítéletében is részletesen kifejtette, hogy egyetlen téves állítás nem

okvetlenül alapozza meg az újságíró elmarasztalását.A strasbourgi bíróság szerint a sajtó a demokratikus

nyilvánosság őre, a közéleti viták kereteinek megteremtője, ezért tevékenységét, adott esetben kisebb

jelentőségű ténybeli tévedéseit is ebben a szélesebb összefüggésben kell vizsgálni - vélekedett.

A sajtó a "házőrző kutya" igen fontos szerepét tölti be a demokratikus társadalmakban, és az újságírói

szabadság magában foglalja a lehetőséget bizonyos mértékű túlzásra, sőt akár provokációra is.

Nos, igen Tisztelt Polgármester Úr!

Engedje meg, bár tudom, hogy nem fog válaszolni kérdéseimre, mégis feltegyek egynéhányat:

1. Ismeri „Ön” a tízparancsolatot?

2. Mi a véleménye a „becsület definíciójáról?

3. Állítottam én valótlanságot?

4. Ön még tényleg soha nem jelentett fel senkit?

5. Nem fél attól, hogy átadtam az „Ön” állításait teljes mértékben cáfoló bizonyítékokat (és még sok

minden mást!)

6. Hallott már arról, hogy visszanyalt a fagyi?

7. Mi a véleménye a „Hamis” vádról?