A Magyar Posta Zrt., a Magyar Turizmus Zrt. és a Szerencsejáték Zrt. után újabb nagyobb falatot szakíthat Simicska Lajos cégcsoportja: a BKV reklámfelületeinek hasznosítására kiírt pályázat egyetlen lehetséges nyertesének tartják szakmai körökben az üzletember érdekeltségeit.
Miért nem közbeszerzés?
A Peron Kft. november 28-án megtartott taggyűlésén a 25 százalékban tulajdonos BKV részéről azzal indokolták, hogy nem közbeszerzést írtak ki, hogy a közlekedési társaság jogászai szerint a kiírás nem minősül közbeszerzésnek – közölték a hvg.hu-val a másik tulajdonos, az Epamedia részéről.
Arról, hogy koncepciót kell kidolgozni a reklámfelületek hasznosításáról, idén április 30-án döntött Fővárosi Közgyűlés. A BKV kasszájába eddig ugyanis évi mintegy 500 millió forint folyt be a reklámhelyek hasznosításából. A közlekedési társaságnak erre a feladatra jelenleg három céggel – a BBO Kft.-vel, a Promix Zrt.-vel, illetve a BKV és Esma Zrt. által közösen tulajdonolt Peron Reklám Kft.-vel – van szerződése, de ezek lejárta után az a társaság veheti át a helyüket, amelyik az október 27-én meghirdetett pályázatot megnyeri.
A tender a BKV szerint azért nem közbeszerzés, mert "nem szolgáltatás megrendelésről" van szó, hanem a társaság reklámhelyeinek hasznosítására vonatkozó bérleti szerződés megkötésére szól. Erre a feladatra – a hvg.hu birtokában lévő pályázati tervezet alapján – egy nonprofit kft.-t hoznának létre. A nyertessel öt plusz három évre szerződnek, a hosszabbítás akkor lép életbe, ha a bérlő rendesen, a számla beérkezését követően hatvan napon belül fizet, illetve ha nem tesz ki olyan hirdetést, amely ellenes a közösségi közlekedéssel. A tervek szerint a reklámértékesítés és kihelyezés nyilvántartására kiépítenének egy informatikai rendszert, ami a bérlő tulajdona lenne. Továbbá a győztesnek egy "olyan új, korszerű technológiájú cserepaneles rendszert kell kialakítania, amely a közösségi közlekedésben részt vevő járművek külső felületein található". A reklámfelületek tíz százalékát azonban a bérbeadó visszatartaná magának, hogy itt hirdethessen a cég és leányvállalatai, illetve hogy a Fővárosi Önkormányzat információkat helyezhessen el.
Sértenek, torzítanak és kizárnak?
A BKV még nem reagált
A közlekedési társaságnak megküldtük a pályázatra vonatkozó kérdéseinket, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ rájuk.
A kétfordulós tender első részében a közlekedési társaság a jelentkezők alkalmasságát vizsgálja meg, ezt követően tehetik meg az indulók az ajánlataikat. Az érdeklődők – köztük a a Népszava egyik tulajdonosa, az Esma Zrt. és az Epamedia – azonban furcsa, a pályázatoknál és közbeszerzéseknél szerintük szokatlan feltételekkel szembesültek. Mint a lapunkhoz eljuttatott közös véleményükben fogalmaznak, a BKV által megszabott feltételek "gazdaságilag ésszerűtlen és indokolatlan kikötéseket tartalmaznak, amelyeket közbeszerzési eljárásokban a jogszabályok tiltanak". Ezek együttesen "megalapozhatják azt a gyanút, hogy a közlekedési vállalat eljárása jó erkölcsbe ütköző és sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, illetve számos egyéb jogszabályt is; valamint torzítja, sőt esetleg kizárja a tisztességes versenyt".
A tenderkiírás részvételi feltételei gyakorlatilag lehetetlenné teszik a legnagyobb piaci szereplő, az osztrák érdekeltségi körbe tartozó Epamedia, valamint az Esma és nem utolsósorban a BKV-tulajdonú Peron Kft. érdemi részvételét az eljárásban – vezették le. Ezt azért is érdekesnek tartják, mert a Peron Kft. több mint 11 éve a BKV szerződött partnere. A piaci szereplők egybehangzó véleménye szerint azonban azok alapján, hogy az egyes pontok melyik céget zárják ki az indulásból, egyértelműen arra lehet jutni, hogy a Simicska Lajos érdekkörébe tartozó vagy annak vélt cégek felelhetnek meg a részvételi előírásoknak.
Szokatlan feltételek a kiírásban
A pályázat feltétele ugyanis többek között az, hogy a résztvevőnek két magyar önkormányzattal vagy azok kizárólagos tulajdonában lévő cégekkel kötött reklám-rendszergazdai szerződéssel kell rendelkeznie, amelyek kontraktusonként legalább ötvenmillió forint értékűek. Amennyiben konzorcium pályázik, akkor annak minden tagjának teljesítenie kell ezt a feltételt. A hvg.hu-nak erről azt mondták, hogy a magyar önkormányzatok egyike sem áll ilyen szerződésben külföldi tulajdonú céggel, így a külföldi indulókat alapból kizárja a versenyből. Ez azért lehet aggályos, mert a BKV megsérti az Európai Unió diszkriminációmentességre vonatkozó normáit. Továbbá a szerződés teljesítése szempontjából a rendszergazdai referencia nincs kapcsolatban a pályázat tárgyát képező tevékenységgel, a köztéri reklámlehetőségek hasznosításával.
Szokatlan feltétel az is – tették hozzá a hvg.hu-t a tender részleteiről tájékoztatók –, hogy a résztvevőknek a BKV területén, illetve járművein lévő hirdetőeszközeit fel kell ajánlania megvásárlásra a tender győztesének, legfeljebb a hirdetőeszközök könyv szerinti értékén. „Vad ötlet, ami jogsértő és ellentmond az EU-elveknek” – hangsúlyozták. E feltétel alapján ugyanis a pályázóknak olyan lemondó nyilatkozatot kell tenniük az anyag beadásakor, amely alapján a győztes lényegében ingyen jut hozzá a szóban forgó hirdetőeszközökhöz. Holott ezek piaci értéke több százmillió forint is lehet.
A gazdasági racionalitással szembeállónak tartják azt is, hogy a pályázati kiírásban az szerepel, nem indulhat olyan társaság a tenderen, amely ellen, vagy amelynek jogelődje ellen felszámolási vagy csődeljárást rendelt el a bíróság a pályázat megjelenése előtt 12 hónapon belül. Sőt, ilyen cég a résztvevő vállalatcsoportjában sem lehet. Csakhogy könnyen lehet, hogy az elrendelt felszámolást végül megszüntették, például arra hivatkozva, hogy a vállalkozás nem fizetésképtelen. Ilyen adminisztrációs hiba történt az Epamedia egyik cégénél, amit a cégbíróság végül orvosolt, de a kiírás szempontjai miatt a pályázaton való részvétele kérdéses lehet. A kitétel – mint megfogalmazták – túlzott korlátozást tartalmaz.
Különös kitétel a Simicska-cég kedvéért?
Érdekesnek találták a pályázat ismerői, hogy a résztvevőknek számot kell adniuk arról, hogy lakott területen belül nincs olyan hirdetőeszközük, amely sérti a közúti közlekedésről szóló törvényt. A tendert kritizálók megjegyezték azt is, hogy a jogszabály a lakott területen kívüli hirdetőeszközökre is vonatkozik. Ezt a feltételt ki lehet használni az egyik potenciális versenytárs, az Esma Zrt. ellen – aki nem tudja a kért nyilatkozatot megadni, mivel a fővárosban kandeláber hirdetőeszközökkel, vagyis villanyoszlopra szerelhető reklámtáblákal rendelkezik –, és meg lehet akadályozni, hogy nyertes legyen.
Végül teljesen szokatlan, a gyakorlattól eltérő és teljesen kifogásolható módon a pályázatok felbontása az ajánlattevők távollétében történne. Pedig „az átláthatóság ilyenfajta hiánya egyértelműen ellenkezik az általános gyakorlattal és az átláthatóság elvével" – hangsúlyozták lapunknak. Nagy tenderek esetében bevett gyakorlat, hogy az ajánlatok felbontására valamennyi résztvevő és ajánlattevő jelenlétében kerül sor azért, hogy ezzel is biztosítsák az eljárás tisztességes és átlátható voltát.
Ezek alapján vélik úgy, hogy a fenti kritériumok nem csak együttesen, hanem önmagukban is aggályosak lehetnek, és vélhetően valódi céljuk nem a ténylegesen alkalmas pályázó kiválasztása. A pályázatot bírálók szerint a kritériumok arra szolgálnak, hogy a szóba jöhető piaci szereplők közül egy kivételével mindenki elől elzárják a lehetőséget a részvétel elől. Az Esma kiesésével a legesélyesebb nyertesek a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó társaságok – a Mahír, az Euro AWK Kft. vagy az Euro Publicity Kft. – lehetnek.
Jogászok: furcsa és érdekes szempontok a kiírásban
Összegezve, a vélemény a BKV-pályázatról az, hogy a tenderkiírás a jelenlegi formájában sem a magyar, sem az EU-jogszabályoknak, sem a Magyar Köztársaság önként vállalt nemzetközi kötelezettségeinek nem felel meg. Hadnagy József, gazdasági ügyekre szakosodott ügyvéd a hvg.hu-nak szintén furcsának mondta a kiírást. Elsőként azt emelte ki, hogy annyira leszűkítik a pályázók körét, hogy a hirdetési piac szereplői számára kikövetkeztethető, hogy kik azok, akik közülük labdába rúghatnak. "Nem értem egyébként" – hozta fel Hadnagy József azt is, hogy "miért előírás egy önkormányzattal kapcsolatos szerződés, hiszen nem ez a meghatározó, hanem, hogy a nyertes miként látja el a megpályáztatott feladatot, a hirdetési felületek értékesítését". Szerinte szintén érdekes, és bizonytalanságot teremt, hogy a kiíró – mint az a pályázati anyagban szerepel – bármikor módosíthatja és visszavonhatja a pályázatot.
Egy nemzetközi iroda ügyvédje is úgy vélte, „jogilag aggályos lehet, hogy a BKV tendere feltételként írja elő azt a referenciát, mely szerint a pályázónak fel kell mutatnia legalább két önkormányzattal kötött rendszergazdai tevékenységről szóló szerződést. Ez ugyanis nem igazán áll releváns kapcsolatban a hirdetési felületek értékesítésének tevékenységével”.
Szerző: hvg.hu |
