Sokáig húzódhat a BKV több milliárdos reklámtortájának felszeletelése. Az októberben meghirdetett pályázat első fordulójának eredményét ugyan még idén kihirdetnék, ám a második – ajánlattételi – szakasz nyertesét legfeljebb februárra választja ki a Fővárosi Közgyűlés. Már ha minden simán megy. Ám erre kicsi az esély. A fővárosi közösségi járművek reklámhelyeinek értékesítési joga túlságosan zsíros falat ahhoz, hogy jelenlegi birtoklói egyszerűen átengedjék, miközben nagy a tülekedés a piac eddig háttérbe szorított szereplői között is. Mindenki közelebb szeretne jutni a konchoz. Bár áttétekkel ugyan, de eddig is sokan hasítottak belőle. Többet, mint maga a tulajdonos.
A BKV jelenleg bérleti szerződés útján értékesíti hirdetési felületeit. Néhány terület kivételével a Peron Reklám Kft. értékesítheti az egészet. (Java részét további (al)bérleti szerződéseken keresztül.) A cég tulajdonrészének 74,8 százalékát a szocialista kötődésűnek tartott ESMA Kft., míg a többit a – korábbi százszázalékos tulajdonos – BKV birtokolja. A Peron 1999-ben kötött és időközben lejárt szerződését Kocsis István, azóta távozó BKV-vezérigazgató kétszer is meghosszabbította, legutóbb tavaly februárban. A határozatlan idejűre módosított kontraktust alig egy hónappal azután írták alá, hogy a Fővárosi Közgyűlés az LMP javaslatára határozatot hozott: visszaveszik a reklámfelületek értékesítésének jogát.
A döntést elsősorban az vezérelte, hogy a bérbeadásból befolyó évi öt-tízmilliárd forintra becsült bevételből alig 854 millió folyik be a BKV-hoz. ( A Peron Kft. nettó 55,4 milliót, a 2006-ban szerződött BBO Kft. 5,24 milliót, míg a csapathoz 2008-ban csatlakozó Promix Zrt. 10,8 milliót fizet a közlekedési cégnek havonta.) Az LMP eredeti elképzelése szerint a reklámhelyeket a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), illetve egy fővárosi tulajdonú közszolgáltató nonprofit társaság hasznosította volna. Végül a koncepció kidolgozását bízták a BKK-ra.
Eredetileg áprilisban tárgyalta volna újra a kérdést a közgyűlés, ám ez szeptember végére csúszott. A BKK négy javaslattal állt elő. Ezek közül a jelentős egyszeri beruházási költségekre, illetve a szükséges szakmai tapasztalat és piaci jártasság hiányára hivatkozva a városatyák ismét egy külsős cég megbízására szavaztak, a tulajdonosi jogok megtartása mellett. A szerződő partnert pedig nyílt versenyeztetéssel – de nem közbeszerzési eljáráson – választják ki.
forrás:Népszabadság |
