Keresés         Kapcsolat   
 
    Visszaélések.hu         Aktuális | Folyamatban lévő ügyek | Nyomozati szakaszban | Bírósági szakban | Jogerős ügyek | Vélemények
2021. október. 26


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 




 
     
 
 Újkígyós
 
Napi Aktuális 2011-12-15 12:10:05
 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez
 

Újkígyós
Családi kör

Ez év elején lépett hivatalába a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjeként Erdős Norbert fideszes országgyűlési képviselő. A politikus néhány héten belül pályáztatás nélkül bízta meg hivatala üzemorvosi teendőivel anyósát. A kormányhivatalhoz tartozó megyei munkaügyi központban kormánytisztviselőként dolgozó felesége pedig a parlamenti titkára lett.

 

„Tudom én, hogy ki akar szerkeszteni. Megkaptam már a kérdőívet” – méltatlankodott az Újkígyóson élő és ott háziorvosként praktizáló Majorosné dr. Hunya Sarolta azon kérdésünkre, hogy miért éppen rá esett a Békés Megyei Kormányhivatal választása, amikor üzemorvost keresett az új államigazgatási szervhez. Erdős Norbert január 1-jétől megyei kormánymegbízott, míg az anyósával február közepén kötött megbízási szerződést a hivatal. (A kérdőív egy kérdéssor, amelyet Erdős Norbertnek küldtünk el. – B. T.) A doktornő rövid idő után megszakította a beszélgetést.

 

Hiány, érzet

 

A Békés Megyei Kormányhivatal kétszeri próbálkozásunkra sem válaszolt arra, hogy Majorosné dr. Hunya Terézia valóban a kormánymegbízott Erdős Norbert anyósa-e. (A doktornő azonban ezt elismerte.) Annyit sikerült megtudnunk, hogy jelenleg hat üzemorvos van a Békés Megyei Kormányhivatal és szakigazgatási szerveinél dolgozó közel másfél ezer emberre. Az is kiderült, hogy az ügyben a nyolcmilliós értékhatárt el nem érő díjazás miatt nem kellett közbeszerzési eljárást tartani.
 

 

Fodor Zsuzsanna, a foglalkoztatás-egészségügyben dolgozó orvosok Békés megyei szakfelügyelője (egyben Kovács József fideszes országgyűlési képviselő, a törvényhozás egészségügyi bizottsága elnökének felesége) tőlünk szerzett tudomást a kormányhivatal foglalkoztatáspolitikájáról, ám Erdős lépése szerinte semmilyen etikai előírásba nem ütközik, ahogyan nem tiltja a szervezeti és működési szabályzat sem. Az érintett Majorosné a feszült hangulatú telefonbeszélgetés alatt megkérdezte, miért nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy 2011 februárját megelőzően miért nem lehetett üzemorvos a kormányhivatalban és annak szakigazgatási szerveinél. Bár jeleztük, hogy ez is érdekelne bennünket, mégsem volt hajlandó semmit elárulni.

 

A másik szál: a feleség

 

De nemcsak ez az egyetlen családi ügylet Erdőséknél. A képviselő felesége, Erdősné Majoros Orsolya (a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának kormánytisztviselője) 2011. március 1-jétől személyi titkára lett fideszes férjének az Országgyűlésben. A kormánytisztviselőkről szóló 2010/58. törvény egyik paragrafusa viszont így szól: „Hivatalára az a kormánytisztviselő méltatlan, aki olyan magatartást tanúsít (...), amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa. Ilyen magatartásnak kell tekinteni különösen azt, amely a pártatlanság, a befolyástól való mentesség, a hivatásetikai normák sérelmét eredményezi.”

Előzetes példa

 

Néhány évvel ezelőtt volt hasonló eset Békés megyében. Akkor a Békés Megyei Önkormányzat kezdeményezett pert, mert Tóth Imre fideszes országgyűlési képviselő saját, a Békés Megyei Önkormányzat pénzügyi osztályán dolgozó lányát alkalmazta személyi titkárként. A per nyomán végül Tóth Izabella visszalépett a személyi titkári feladatoktól. Ma a törvényhozásban dolgozó parlamenti képviselők személyi titkárai megközelítően bruttó 140 ezer forintot kapnak díjazásként.


 

 

Ennek alapján fordultunk a kormányhivatalokat felügyelő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz (KIM), azt kérdezve, hogy mennyiben egyeztethető össze a házasság és a betöltött pozíció. Rákérdeztünk arra is, hogy egy pártalapon szerveződött törvényhozásban miként valósulhat meg a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény idézett passzusában foglalt „pártatlanság és befolyástól való mentesség” alapkövetelménye?

 

A KIM nem egészen a kérdésre válaszolva leszögezte: a kormányhivatalokról szóló 2010. évi CXXIV. törvény egyik passzusa szerint „a szakigazgatási szerv kormánytisztviselői felett a munkáltatói jogokat a szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja. A munkáltatói jogkör gyakorlója saját hatáskörben dönt a dolgozók alkalmasságáról, illetve esetleges összeférhetetlenségéről”.

 

Veszélyeztet és eredményez

 

A kormánytisztviselőkről szóló 2010/58. törvény szerint az ebben a jogszabályban nem szabályozott kérdésekben a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992-es törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Vagyis a kormánytisztviselőkre is vonatkozik az 1992/32-es, a köztisztviselőkről szóló törvény (Ktv.), amely szerint „nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne”. Erdősné munkáltatói jogait közvetlenül valóban nem a férje, hanem a kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő Békés Megyei Munkaügyi Központ vezetője gyakorolja – viszont utóbbinak Erdős Norbert a munkáltatója. Így legalábbis a közvetett irányítás lehetősége fennáll. Ez a körülmény önmagában valószínűleg nem sért tételes jogot, de az egész ügy megítélése szempontjából aligha hagyható figyelmen kívül. Hiszen mint utaltunk rá: a munkáltatótól függ, hogy indít-e összeférhetetlenségi eljárást, vagy sem.

A kör – alighanem – itt zárult be.

 

forrás: Magyar Narancs

 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez  
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-11-17 Csipak Péter
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-05-03 ITT A CUNAMI!
 
 
 
 
 
 
 
 Utolsó frissítés: 2021-10-08 07:44:06 IMPRESSZUM | ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ