Mint arról beszámoltunk [1], a Központi Nyomozó Főügyészség benyújtotta a vádiratot Hagyó Miklós és 14 társa ügyében. Jogi szakértőket kérdeztünk, hogy a vádirat alapján mekkora büntetést kaphatnak a vádlottak.
Hagyó Miklós először is különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésért felelhet, ami, az elkövetéskor hatályos Btk-t nézve 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Mivel a vád szerint tettét bűnszervezetben követte el, a büntetés megkétszereződhet, így tehát a felső határ 16 évre nő.
Vádolják emellett hivatali visszaéléssel (3 évig terjedően büntethető), valamint hivatalos személyként elkövetett zsarolással, ami szintén 2-től 8 évig terjed. Ez azt jelenti, hogy halmazati büntetésként tovább növelhető a rámért évek száma, a törvény ilyen esetekben viszont 20 évben maximálja a büntetés mértékét. A végeredmény tehát: Hagyó 2 évet kaphat a legenyhébb, 20 évet a legsúlyosabb esetben, ha rábizonyosodik a vád.
Antal Attila és Balogh Zsolt, a BKV két volt vezérigazgatója - mivel vádirat szerint esetükben nincs halmazat (több vádpont) - 2-16 év a büntethetőség, míg Mesterházy Ernőé, Demszky Gábor volt főtanácsadójáé - mivel nem látni bűnszervezet-vádat nála a szövegben - 2-8-ig terjed.
A százmilliós végkielégítési ügyben elhíresült Szalainé Szilágyi Eleonóra, a BKV volt humánpolitikai igazgatója különösen nagy kárt okozó csalás miatt szintén 2 és 8 év közötti börtönt kaphat.
A számítások a főügyészség közleményében kiadott vádirat-összefoglaló alapján készültek, és szigorúan a lehető legkisebb és legnagyobb büntetést mutatják. Az ítéletben, ha a vádak bárki esetében bebizonyosodnak valahol a kettő közötti mértékre kell számítani, de azt, hogy mennyire, azt majd csak a bíró tudja majd megítélni.
forrás:index.hu |
