Doktori fokozata miatt köztisztviselőként több éven keresztül pluszjuttatást kapott Schmitt Pál jelenlegi köztársasági elnök. Számításaink szerint az összeg megközelíti a két és félmillió forintot.
A hvg.hu szerdán arról írt [1], hogy Schmitt 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. A cikk szerint a köztársasági elnök 215 oldalas dolgozatából mintegy 180 oldal Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti, hivatkozás nélküli fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját.
A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) még szerdán visszautasította a cikk állításait [2]. A KEH közleménye felidézi, hogy Schmitt 1992-ben „Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése” címmel írt egyetemi doktori értekezést. A közlemény szerint „a hiánypótló munkát” történészprofesszorok bírálták, akik summa cum laude minősítéssel értékelték. A KEH szerint Schmitt és a sporttörténész ismerték egymást, kutatásaik során többször együttműködtek.
Csütörtök délután megkerestük a KEH-et, hogy Schmitt köztársasági elnökként, illetve korábbi tisztségeiben kapott-e ilyen jellegű juttatást, kérdésünkre egyelőre nem kaptunk választ.
Bár Schmitt korábban arról beszélt – ezt idézi a hvg.hu szerdai cikke is -, hogy nem használja a doktori címet, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt szerint azonban ezért a fokozatért pluszjuttatás jár, mégpedig a köztisztviselői illetményalap 75 százaléka. Az illetményalap jelenleg 38 650 forint, tehát ennek 75 százaléka, vagyis 28 987,5 forint jár minden hónapban azoknak a köztisztviselőknek, akik doktori (PhD) fokozattal rendelkeznek. Ez a juttatás 1992 óta jár, igaz, az illetményalap összege azóta többször is változott.
Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára az Indexnek azt mondta, hogy Schmitt életrajza alapján a nagyköveti pozíciók, a házelnöki tisztség, illetve a köztársasági elnöki tisztség számít közszolgálati jogviszonynak.
Fehér azonban hozzátette: a köztársasági elnöki hivatal esetén is alkalmazandóak a köztisztviselőkre vonatkozó jogszabályok, de hogy Schmitt ebben a pozícióban is megkapja-e a doktori fokozat után járó pluszpénzt, azt nem tudta megmondani. A főtitkár szerinte ehhez pontosan ismerni kéne, hogy az államfő havi illetménye pontosan milyen tételekből álló össze. Fehér szerint a nagyköveti időszak alatt azonban biztosan járt a pénz Schmitt Pálnak.
A kormány fellép a plágium ellen
Schmitt a KEH honlapján elérhető életrajza szerint 1993 és 1997 között volt madridi nagykövet. Bár a számítást nehezíti, hogy a hivatal betöltésének hónapjait nem ismerjük, az Index durva becslései szerint erre az időszakra 876 ezer forint járt Schmittnek a doktori fokozatért. Svájci nagykövet 1999-2002 között volt Schmitt, erre az időszakra számításaink szerint 1 millió 59 ezer 750 forintot kaphatott. A három hónapos házelnöki tisztségért 86 962 forint, a 17 hónapos köztársasági elnöki poszt után pedig 492 ezer 787 forint járhatott Schmittnek.
forrás:index.hu |
Schmitt Pál köztársasági elnök tagadja, hogy doktori disszertációjának nagy részét egy külföldi tanulmányból emelte volna át, doktori címe miatt azonban több éven keresztül pluszjuttatás járt neki. A nagyköveti megbízatás után biztosan járt pénz Schmittnek, az Index becslései szerint az összeg elérheti a két és fél millió forintot is.