A vád: a kötvénykibocsátásból származó bevétel egy részéből értékpapírt vásároltattak, holott az ügyészség szerint ezt a pénzt csak bankbetétben tarthatták volna. Ráadásul az értékpapírok elértéktelenedtek, így több mint 78 millió forint vagyoni kár érte a várost.
Kunszentmárton a tiszazugi kistérség központja. A városka az elmúlt évtizedben Czuczi Mihály irányításával megtöbbszörözte a vagyonát (1,237 milliárdról 6,22 milliárdra), ezért a polgármestert tavaly – független jelöltként – negyedszer is megválasztották. Az utóbbi években azonban a település már súlyos gondokkal küzdött. A csökkenő központi normatíva csak a kötelező feladatok felére-kétharmadára nyújtott fedezetet, miközben a városvezetést „fentről” egyre több feladat ellátására kötelezték. A csapdahelyzetből a hitelfelvétel látszott menekülőútnak, ezért 2008 februárjában a kunszentmártoniak is kötvénykibocsátással teremtettek maguknak pótlólagos forrásokat és mozgásteret.
A képviselő-testület döntése alapján a 900 millió forintnyi összegből 462 millió forintért korábbi, kedvezőtlen kamatozású működési és beruházási célú hiteleket váltottak ki, 150 milliót pályázatok önrészeként beruházásokra használtak fel, a maradék összegből pedig befektetési portfóliót hoztak létre, amelynek keretében 275 millió forintot öt évre bankbetétbe helyeztek, illetve a beruházási önrészre felhasználni tervezett összegből 96 millióért értékpapírokat vásároltak egy brókercég közreműködésével.
Czuczi Mihály szerint az akkori, sikeresnek látszó önkormányzati gyakorlatot követték: „Másokhoz hasonlóan mi is folyamatosan húztuk a nadrágszíjat, de hiába takarékoskodtunk, hiába bocsátottunk el munkatársakat, még így is napi gondokkal küzdöttünk. A pénzügyi osztályvezető ezért vette fel a megyében számos önkormányzattal a kapcsolatot, hogy megtudjuk, milyen lehetőségek vannak még. Mindenhol azt mondták, hogy mivel a bankbetétek után ők is alacsony százalékot kapnak, ezért megpróbáltak részvényekben gondolkodni, mert azok révén akár 15-20 százalék hozamot is el lehet érni. Az is kiderült, hogy van, aki öt-, van, aki több százmillió forintot vagy akár milliárdokat forgat részvényekben – a település nagyságától függően. Ezt hallva a testület azt javasolta, mi se csak költsünk, hanem próbáljunk meg pénzt »csinálni«. Ötvenmilliós részvényvásárlást terjesztettem a pénzügyi-gazdasági bizottság tagjai elé, akik egyhangúlag a duplájára emelték az összeget, amelyet a képviselő-testület, szintén egyhangúlag, elfogadott. A testület a válság előtt bizakodó volt, mert a választók számítottak a megígért fejlesztésekre, s tudni lehetett, ha ezek nem teljesülnek, akkor 2010-ben nem választják újra a képviselőket.”
Ezt az önkormányzati kényszerhelyzetet a pénzpiaci szereplők is jól ismerték. A bankok, takarékszövetkezetek, brókercégek valósággal lerohanták a polgármesteri hivatalokat. A kunszentmártoni testület 2008 májusában a legelőnyösebb ajánlatot tevő, több mint 1800 ügyféllel rendelkező Capital Partners magyarországi leányvállalatát bízta meg a 96,5 milliós összegű részvénycsomag forgatásával. A kirobbanó válság hatására azonban a megvásárolt részvények árfolyama csökkeni kezdett, majd még rosszabb hír érkezett, 2009. februárban különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vették a befektetőcég munkatársait. A PSZÁF honlapján 2009. július 27-én jelent meg, hogy tisztességtelen piaci magatartás miatt a felügyelet is vizsgálatot indított a Capital Partners ellen, aminek hatására az önkormányzat 2009. augusztus 12-én szerződést bontott a céggel, büntetőfeljelentést tett és polgári pert indított. Az árfolyamveszteségek ekkor már elérték a 78 millió forintot, de a testület vezetői úgy gondolták, az összeg egy része visszaperelhető. Az eszükbe se jutott, hogy ők kerülnek a vádlottak padjára, s kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetik őket.
Az Állami Számvevőszék 2009. január–februárban tartott átfogó vizsgálatot Kunszentmártonban, majd június–júliusban elkészítette az önkormányzat gazdálkodásáról szóló jelentését. Ebben nem esett szó felelősségre vonásról. Decemberben viszont az ÁSZ már feljelentést tett ismeretlen tettes ellen hanyag kezelés bűntette miatt. Erről az ÁSZ 2010 szeptemberében nyilvánosságra hozott, a helyi önkormányzatok rendszerének 2009. évi ellenőrzéséről szóló jelentéséből is tudhatunk, amely négy megyei, hat megyei jogú városi, hat kerületi, 66 városi, négy nagyközségi és 32 községi önkormányzat átfogó vizsgálatának eredményét összegezte.
Ebben számos elmarasztaló megállapítás olvasható. Egyebek mellett az, hogy az ellenőrzött önkormányzatok 70 százaléka megsértette a könyvelési szabályokat, sok esetben történtek mulasztások, törvényszegések a befektetési, hitelfelvételi gyakorlatban is. A jelentés megállapítja, hogy „a kötvénykibocsátásból származó bevételt elsősorban a fejlesztési feladatok finanszírozására tervezték felhasználni”, mégis ettől eltérően „a kibocsátást követő első években mintegy kilenctizedük (!) a kötvénykibocsátásból elért bevételből vagy annak egy részéből különböző pénzügyi műveleteket – betételhelyezés, hazai és nemzetközi tőzsdéken forgalmazott rövid és hosszú lejáratú értékpapírok vétele-eladása, határidős devizaügyletek kötése és egyéb, a pénzpiacon magas kockázatúnak minősített pénzpiaci műveleteket – végzett”. A jelentés arra is kitér, hogy az ilyen „polgármester a tőzsdén” típusú, kockázatos akciókat már 2005–2006-tól szabályozni kellett volna, ám a kötvénykibocsátásokat „semmilyen központi szerv nem felügyelte”, a pénzügyletekben többnyire járatlan önkormányzati vezetőket nem figyelmeztette senki a kibocsátásokkal járó kockázatokra.
Az önkormányzatok így sok esetben pénzszerző hazárdjátékba kezdtek: a kötvénykibocsátás zömmel 160-170 Ft/svájci frank árfolyamon történt, a részvények árfolyama pedig akár 20-50 százalékot is zuhanhatott a megvásárlásuk óta, úgyhogy a felelőtlen gazdálkodás, a hanyag, illetve hűtlen kezelés számos önkormányzatnál megállapítható lenne. Csakhogy az ő esetükben a veszteség még „fedett”, mert a törlesztést nem kezdték el, vagy a választott brókercég, pénzintézet nem dőlt be, illetve nem jutott a Capital Partners sorsára.
A szolnoki főügyészség mégis csak a kunszentmártoni önkormányzat vezetői ellen indított eljárást, ráadásul 2011. szeptember végén az eredeti beadványt módosítva, utóbb már különösen nagy értékre elkövetett (szándékos) hűtlen kezeléssel vádolta a tisztségviselőket. A módosított vádemelést azzal indokolták, hogy „az önkormányzat a kötvénykibocsátásból származó bevételből értékpapírt vásárolt, holott a vonatkozó törvény szerint ezt a pénzt csak bankbetétben tarthatta volna. Az értékpapír pedig időközben jelentősen elértéktelenedett, és emiatt a várost több mint 78 millió forint vagyoni kár érte”.
Ez azért figyelemre méltó érvelés, mert ha törvénytelennek minősül a kunszentmártoni vezetők értékpapírvásárlása, akkor az ÁSZ miért nem jelentette fel a többi vizsgált önkormányzatot is, ahol hasonlóképpen bántak a rendelkezésre álló pénzeszközökkel? Egy másik ÁSZ-jelentésben például a szolnoki testület tevékenységéről ez áll: „…a működési és fejlesztési feladatok finanszírozására felhasznált pénzek mellett a kötvénykibocsátás bevételeinek fel nem használt része 2007–2009 között forgatási célú értékpapírban, lekötött betétben és bankszámlapénz formájában állt rendelkezésre”, ám mivel „a portfóliókezelés nem hozta az elvárt hozamot, ezért a pénzügyi bizottság döntései alapján a 2008. és a 2009. évben összesen 4,797 milliárd Ft értékpapír-eladás történt”.
A kötvénykibocsátásból származó pénzekkel sefteltek, tőzsdéztek mások is, nem is kis tételekben, de bűncselekménnyel mégis csak a kunszentmártoni önkormányzat vezetőit vádolják. Ennek miértjére a gyanúsítottak is kíváncsiak voltak, de felvetéseikre nem kaptak választ.
Dr. Hoffmann Zsolt jegyző: „Panasszal éltünk a gyanúsítás ellen, és nem értjük, hogy mi zajlik a háttérben. Nem követtünk el jogsértést. A vád azért alaptalan, mert az önkormányzati törvény ügyészség által hivatkozott paragrafusa nem tiltja meg az önkormányzat által tett lépést, hiszen a testület előzetesen arról döntött, hogy az ily módon szerzett pénzt konkrét célokhoz kötött fejlesztésekre akarjuk felhasználni.”
Telefonhívásunkra az ügyészség szóvivője azt mondta, hogy a vonatkozó jogszabály, amelyre az ügyészség és a megvádolt önkormányzati vezetők is hivatkoznak, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi. LXV. törvény 88. §-a, amelyben ez olvasható: „A helyi önkormányzat… c) dönt a célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről, az állami hozzájárulás kivételével; d) dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről”. A kunszentmártoniak szerint ők a d) bekezdést alkalmazva jogszerűen jártak el, amikor előre eldöntött fejlesztésekhez, beruházásokhoz akartak a részvényvásárlással „pluszpénzt csinálni”. Az ügyészség szerint viszont a c) bekezdés értelmében törvénysértés történt, s a vádemelés megáll.
Szakértők kíváncsian várják a bíróság döntését, hiszen ennek a kiskapukat hagyó, csiki-csuki paragrafusnak az ellentmondásait az ÁSZ is tudta, nem véletlen, hogy a már idézett jelentésükben ott áll ez a mondat: „az önkormányzatok szabad pénzeszközeinek különböző pénzpiaci műveletekre történő felhasználását egyértelmű jogszabályi előírás jelenleg nem tiltja”. Továbbá a jelentés a d) ponttal kapcsolatban azt is leszögezi, hogy „ez utóbbi előírás alapján minősülhet jogszerűnek az önkormányzatok különböző pénzpiaci művelete. A veszteséges gazdálkodás következményei pedig az önkormányzatot terhelik”. Az ÁSZ munkatársai összegzésükben azt javasolták a belügyminiszternek, illetve a nemzetgazdasági miniszternek, hogy „kezdeményezze az Ötv. 88. §-a (1) bekezdés c) és d) pontjaiban előírtak pontosításával az önkormányzatok szabad pénzeszközeivel végezhető pénzpiaci műveletek egyértelmű meghatározását”.
Ez azonban eddig nem történt meg, ezért egy a témában jártas, neve elhallgatását kérő informátorunk szerint nyilvánvalóan precedensper veszi kezdetét, amelynek több száz önkormányzat és több ezer önkormányzati vezető sorsát befolyásoló hatása lehet. Ha ugyanis a kunszentmártoni önkormányzat vezetőit elítélik, akkor a vádemelés lehetősége innentől kezdve Damoklesz kardjaként ott lebeg minden részvényt, értékpapírt vásárolt, hitelével rosszul gazdálkodó polgármester és önkormányzati testület feje fölött. Csupán döntés kérdése, hogy a törvény ökle kire, mikor sújt le. A jogalap meglesz az eljáráshoz.
forrás: Népszabadság |
