Utóbbi eddig kudarc volt a koncepciótlan túladóztatás miatt, ám a március végére várható végrehajtási rendelet új helyzetet hozhat.
Mindent egy lapra tesz fel az Orbán-kormány, mikor nemcsak az állam új szerencsejáték-koncepciója, hanem egy sor más kulcsfontosságú úgynevezett nemzeti stratégia kidolgozásával ugyanazt a szűk kört, a Századvég-csoportot bízza meg. A tavaly decemberben megkötött, majd az idén február végén - a megemelt keretösszeghez pluszfeladatokat rendelő - módosított szerződés ugyanis nemcsak a 2,2 milliárdos összegű összkormányzati tanácsadás- és tanulmánykészítés olyan, egymástól távol eső területeivel bízta meg a győztes konzorciumot, mint gazdaság-, ifjúság-, kultúr- és társadalompolitika, hanem a legkülönfélébb területeken, átfogó nemzeti stratégiák elkészítésével is.
Így a korábban a fideszes önkormányzatok által is kedvelt Századvég-csoport - melyet jelentős kormányzati megbízásai miatt sokan az Orbán-kabinet házi beszállítójaként emlegetnek - így előlépett házi startégia-alkotóvá is. Legalábbis a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) kötött vállalkozási szerződés szerint - melyet érdekes módon már két héttel az aláírás dátuma előtt "ellenjegyeztek" a költségvetési főosztályon - a konzorcium jogosult a 2,2 milliárdon felül 936 millió forintot számlázni mindössze néhány hónapnyi munkáért, május 31-ig szóló szakpolitikai munkákért. Így például a nemzeti szerencsejáték-, iparfejlesztési- valamint posta-stratégia kidolgozásáért.
A nemzeti szerencsejáték-stratégiát eredetileg tavaly őszre ígérte a kormány, ám csak arra futotta, hogy az Országgyűlés a hatályos szerencsejáték-törvényt foltozgassa. A leginkább a szerencsejáték-ágazatból származó állami adóbevételek növelését célzó változtatások koncepciótlansága és a piaci szereplők szerinti túladóztatás a nyerőgép-piacon például oda vezetett, hogy egyre-másra dobták be a törülközőt a játékgépeket üzemeltető vállalkozások: a tavaly novemberben a korábbi ötszörösére, havi 500 ezer forintra emelt gépenkénti játékadót a jellemzően néhány gépet üzemeltető kisvállalkozások nem, de a nagyobb kaszinók is alig tudják kigazdálkodni.
Bizonytalanságot okoz az is, hogy bár a módosított szerencsejáték-törvény január elsején életbe lépett, a gyakorlatba ebből szinte semmit nem sikerült átültetni. Ugyanis - mint arról beszámoltunk -, azóta sem hozta a tárca nyilvánosságra az új előírásokhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletet (VHR), így a piaci szereplők hónapok óta arra várnak, hogy kiderüljön: milyen feltételek között tudnak majd dolgozni, illetve olyan feltételekkel megéri-e nekik. Úgy tudjuk, ebben végre előrelépés lesz, hiszen március végén megjelenik a közlönyben a rendelet, amely rögzíti az új, - az adóhatóság által felügyelt és ellenőrzött szerveren keresztül működő - pénznyerő automaták üzemeltetésének feltételeit.
Információink szerint a nemzetgazdasági tárca már elkészült a rendelettel, a VHR-tervezet tárcaközi egyeztetésen van, de szeretnék azt sürgősen kihirdetni, ugyanis a költségvetés a átlagosan havonta 1,9-2 milliárd forint adóbevételtől esik el, hiszen a bizonytalan helyzet miatt több cég "hibernálta" tevékenységét, mások pedig meg is szűntek. Megírtuk: félő, addig késnek a VHR-rel, hogy lassan nem lesz kinek áttérnie az új rendszerre. A nyerőgépek száma az utóbbi hónapokban csökkent. Míg az adóemelés előtt, 2011 októberében országszerte még több mint 20 ezer automata működött, az idén januárban alig több, mint hatezer, márciusra pedig ez a szám is lecsökkent négyezer körülire.
Gúzsba kötötték a piacot
A Századvég nem kereste meg sem a szerencsejáték törvény végrehajtási lehetőségeivel, sem a nemzeti szerencsejáték-stratégiával összefüggő kérdésekkel a pénznyerő gépeket üzemeltető vállalkozásokat tömörítő hazai szervezetet. A Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSzSz) felajánlotta ugyan szakmai segítségét, de eddig nem jött válasz. Az MSzSz elnöke, Schreiber István lapunknak elmondta: a piaci szereplőket gúzsba kötötték; amíg ki nem adják a törvény végrehajtási rendeletét, addig nem állhatnak át a gépek szerver alapú üzemeltetésére.
A Schreiber által Európa legszigorúbb jogszabályának nevezett szerencsejáték törvény szerinte alkalmas a pénznyerő-piac még átláthatóbb szabályozására, de felhívta a figyelmet, hogy az átmeneti időszakban alkalmazott túladóztatás miatt már csak a gépek ötöde üzemel. Az elnök szerint a piac csak akkor kezdheti újjáépíteni magát, ha az üzemeltetők áttérhetnek a szerver alapú üzemeltetésre, ugyanis akkor a mai tételes, ötszázezer forintos havi adó helyett a tiszta játékbevétel 33 százaléka után kell majd játékadót fizetni - természetesen az ágazat egyéb díjain, adó- és járulékterhein felül.
Schreiber szerint a Századvég tanulmánya is azt tárja majd fel, hogy égető szükség van az új üzemeltetési formára. Azt is mondta, a szerencsejáték-piac szabályozásának kulcskérdése, hogy az állam meggátolja az illegális online szerencsejátékok működését. (A VHR tartalmazhatja az interneten szervezett fogadásokra, illetve játékokra érvényes, szintén az idén január elsejétől hatályos távszerencsejáték-törvény részletszabályait - a szerk.)
Lengyel Tibor / Népszava
|
