Alulírott, Burzuk Sándor oknyomozó-újságíró főszerkesztő Körösszakál 1955.08.27.Gaál Julianna 149597BA. 4121 Szentpéterszeg Lenin u 5 sz. alatti lakos a Be 118§ (3)

118. § (1) A terheltnek módot kell adni arra, hogy a vallomását összefüggően előadhassa, ezt követően kérdések intézhetők hozzá. Ha a terhelt vallomása a korábbi vallomásától eltér, ennek okát tisztázni kell.

(2) A terhelt beismerése esetén - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - meg kell szerezni az egyéb bizonyítékokat is.

(3) A terhelteket egyenként kell kihallgatni. A terhelt a vallomását saját kezűleg vagy más módon leírhatja, ezt az iratokhoz kell csatolni. (A TÖRVÉNY EBBEN HATÁRIDŐT NEM ÁLLAPÍT MEG!)

Biztosított jogomnál fogva az alábbi írásos vallomást kívánom tenni:

1.      A terhemre rótt egyik cselekményt sem követtem el, AMINT AZT MÁR A RENDŐRSÉGI RENDELKEZÉSEMRE ÁLLÓ 1 ÓRA ALTT IS, AMIT TÚL SOKNAK TARTOTTAM A VALLOMÁS TÉTELRE ELMONDTAM! A gyanúsítás szövege az alábbiak szerint arra irányul, hogy „Szegény tisztességes Újváry Gyulában” én félelmet ébresztettem azzal, hogy az általa elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatosan hivatalos rendőrségi eljárást helyeztem kilátásba, ami szerintem kötelességem és egy bűnöző ne féljen a felelősségre vonástól! Ezen, gyanúsítás alapján sem, a rendőrség sem, az ügyészség sem más bűnüldöző szervezet ne nyomozzon, mert az önbíráskodni fog!?

2.      A Berettyóújfalu Városi ügyészség panasz elutasító határozatában már egyenesen minden alapot nélkülözően egyenesen a 2 . oldal 4. bekezdésében már egyenesen pénzbehajtással vádol és minden ismeret nélkül hivatkozva az újságírói etikai kódexre hivatkozik valamint furcsa módon valamilyen „a gyanúsított nem rendelkezett az oknyomozó újságíráshoz szükséges szerkesztői írásos megbízással sem”! Ki tudja kitől kellett volna megbízás ? Talán engedélyt kellene kérnem a vezető helyettes ügyésznőtől, mire? Tájékoztatásul tehát csak, hogy tisztába legyen az oknyomozó újságírás szerepével és tevékenységével. Persze értem én ez vidék Berettyóújfalu itt nincsenek csak tyúktolvajlási esetek és „Alkapone „sem itt tevékenykedik és ezt a szakterületet amit én művelek kevesen művelik még az országban is. Itt nem is ajánlatos mert az ügyészség a „ szegény bűnözőt védi”! Hát igen ez a fordított világ Berettyóújfaluban.

Mi is a feladata az oknyomozó újságírásnak:

oknyomozó újságírás – A politikus általában igyekszik információkkal ellátni az újságírót, hiszen az köti őt össze, választóival. Az újságíró is igyek­szik jó viszonyt ápolni a politikussal, legfőbb hírforrásával. Vannak azonban olyan információk is, amelyeket a politikus titokban tart. És van olyan újság­író, aki éppen az eltitkolt információk, feltárására szakosodott: őt nevezik ok­nyomozó vagy tényfeltáró újságírónak. – Az oknyomozó újságíró – a többi ha­tal­mi ágat ellenőrző negyedik hatalom képviselőjeként – azt fel­tételezi, hogy a titkolt információk a jogi vagy az erkölcsi normák áthágására utalnak. Általában a politikusok korrupciós ügyeit kutatja, de munkája során sokszor összeütközésbe kerül az üzleti elittel is. E korrupciós ügyek közös vonása, hogy visszaélnek a közhatalommal, vagy közpénzek magánzsebekbe vándo­rolnak. A titkolni kívánt információkat úgy igyekeznek védeni, hogy üzleti, állam- vagy banktitoknak minősítik őket. Ha ilyen adatra talál az újságíró, mérlegelnie kell, mi a fontosabb: az adat titkosságának tiszteletben tartása, vagy a nyilvánosságra kerüléséhez fűződő közérdek. – A műfaj gyöke­rei az 1902 és 1912 közötti, amerikai »leleplező újságírásig« nyúlnak vissza. Az oknyomozás-tényfeltárás klasszikus sikertörténete volt a Watergate-ügy 1972 és 1974 között: ekkor a Washington Post két újságírója, Bob Woodward és Carl Berstein tényfeltáró munkája Nixon elnök lemondásához vezetett (1-2 sz. melléklet)

• (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
• (2) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a kényszerítés, aminek olyan tevékenység, mely a passzív alany akaratát hajlítja: valamit tesz, nem tesz, eltűr. A kényszerítésnek erőszakkal vagy fenyegetéssel kell megtörténnie, az erőszaknak személy ellen kell irányulnia.

Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze. Ilyen például az elvesztett birtok visszaszerzése céljából az önhatalmú fellépés (jogos önhatalom).

Az önbíráskodás eredmény-bűncselekmény: pszichés eredményt tartalmaz, miszerint a passzív alany valamit tegyen, ne tegyen, eltűrjön.

A bűncselekmény célzatot tartalmaz (jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvény szerezzen), ezért a cselekmény csak egyenes szándékkal valósulhat meg. Jogos a vagyoni igény, ha a polgári jog szabályai szerint a követelés elismert és végrehajtható, jogosnak vélt a vagyoni igény akkor, ha az elkövető abban téved, hogy a vagyoni követelése jogszerű.

1998. évi XIX. törvény

4. § (1) A vád bizonyítása a vádlót terheli.

(2) A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.

6. § (1) A bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy az e törvényben megállapított feltételek esetén a büntetőeljárást megindítsa, illetőleg az eljárást lefolytassa.

(2) Büntetőeljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján, és csak az ellen indítható, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel.

(3) Büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, vagy felmentő ítéletet kell hozni, ha

a) a cselekmény nem bűncselekmény, vagy azt nem a terhelt (feljelentett személy) követte el,

b) nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, illetőleg az, hogy a bűncselekményt a terhelt (feljelentett személy) követte el, 

Nos vegyük akkor górcső alá a gyanúsításokat, önmagában a feljelentést és egyáltalán a valódi tényállást!

1.     Magyarországon minden média hangos az építőiparban jelen lévő körbetartozásoktól ki nem fizetett és az emiatt bontani szándékozó alvállalkozóktól, az öngyilkosság szélére sodródott családokról, igazán azonban a belső okokat eddig még rajtam kívül senki nem vizsgálta mélységében senki. Elég veszélyes terület és bizony könnyen az újságíró éltébe kerülhet, no de lássuk a konkrét példát.

2.     A rendelkezésemre álló Iratokból valósághűen derül az ki, hogy ami Miskolci Árpád tanúvallomásában is rögzítve van egy tartozás miatt kerestem fel. Ekkor esett arról szó, hogy ő azért nem tud fizetni a többi dolgozójának sem, mert Újváry őt nem fizette ki. Felkeltette az érdeklődésemet ez a téma és úgy gondoltam, bár nem tudom ki az a többi munkás, majd később felveszem velük a kapcsolatot elsőnek tisztázom ezt a nem fizetési körülményt! Közben engem többször felhívott Miskolci Árpád és közölte, hogy valaki az Újváryt telefonon életveszélyesen megfenyegette ekkor került képbe Gál Attila tel:06-204255156 aki valószínűleg felhívatta Újváryt és megfenyegettette beadva ezzel, hogy ő majd megvédi közben, pénzzel jól lehúzza a Gyulát! Elsődleges célom tehát az volt, hogy Németországban a helyszínen tisztázzam, hogy Miskolci és csapata nem jelent rá veszélyt! Telefonon megbeszéltük Miskolcival, hogy nem jelentkezek be előre, nehogy ettől megijedjen. Miskolci Árpáddal úgy egyeztem meg, hogy a költségeim egy részét előre megfizeti és még valami sikerdíjat ajánlott, de konkrétan erről nem beszéltünk többet. Célom az volt, hogy felkeresem Újváryt hangfelvételen elismertetem a tartozását .

3.     2010 01.24.-én felkerestem Újváryt fondorlatos kérdésekkel részemről sok-sok blöffel egy „ valóban baráti beszélgetésen megszületett a mellékelt hangfelvétel amin különféle bűncselekményeken kívül a tartozást is elismerte! (3 sz. melléklet) Tudtam ugyan a német szórólapról, de annak nyomtatásáról, szerkesztéséről, terjesztéséről, semmit nem tudok és is csak a postaládában találtam meg annak tartalmát! Én Újváryt sehova fel nem jelentettem, majd ebben a levélben fogom megtenni! Egyetlen egy cégénél sem újságnál ellene panaszt nem tettem, majd ezen vizsgálat lezárta után meg fogom tenni!

4.     2011.02.04.-én információt kértem a NAV központjából, amiben egyértelműen az áll, hogy az Uniós jogszabályok szerint a Magyarországon bejegyzett cég az itt adózik és itt fizet Áfát Tb. Járulékot. Ezt a jogszabályt 2 nyelven küldtem át neki, mire a válasz az volt nem érdekli, küldjem el az ottani Zollamt –nak. (4-5 sz. mellékelt)

5.     2011.02.24.-én ismételten küldtem neki egy e-mailt mert engem személy szerint telefonon többször is kinyírással fenyegetett a Szerb maffiával, hogy megölet az egész családommal és azt is mondta neki már ebben nagy gyakorlata van hisz egy Szerb vállalkozó társát IS így nyíratta ki! További életveszélyes fenyegetéseket kaptunk én Miskolci és Poros Bertalan is Gál Attilától telefonon keresztül, azért, hogy zaklatások, telefonálgatások megszűnjenek én azt mondtam az NNI – nek segítek bizonyos dolgokban és a telefonom állandóan hallgatják, ezután a telefonálgatások teljesen megszüntek és kb. 3- hete kezdődtek újra, amikor Gál Atilla most már normális hangnemben Újváry nevében tárgyalásokat kért egyezséget akart kötni! Én ekkor közöltem vele, hogy én egyedül nem tárgyalhatok, mert a dolgozók a károsultak, munkások, akik meghatalmaztak még arra is, hogy az esetlegesen beérkező pénz az én számlámra érkezzen mivel félnek attól, hogy Miskolci sem fizeti ki őket, be lennének csapva, így csak együttesen mehetünk Budapestre tárgyalni, ezek ellen Miskolci sem emelt szót sőt helyeselte, hogy a munkásokkal együtt tárgyaljunk és együtt osszuk el a beérkező pénzt! Ezek után megegyeztünk a következő hétben ekkor még reménykedtem abban, hogy a büntető feljelentésem nélkül amit még nem tettem meg Újváry ellen, normálisan meg tudunk egyezni! A találkozó az én hibámból nem jött létre ugyanis ekkor érkezett Szegedről egy furcsa gyanúsítás ekkor jutott eszünkbe Miskolcinak Porosnak, hogy egy ottani főrendőr barátjával is ígérte a kinyíratásunkat! Én egyetlen egy munkástól sem Miskolcitól egyetlen egy fillért nem kértem és nem is kaptam!

6.     Kérem, Szíveskedjenek az alábbi károsultakat lakóhelyük szerinti kapitányságokon keresztül meghallgatni ebben az ügyben Ozsváth István 7 sz. mell. Gáspár István 8 sz. mell. Lengyel György 9 sz. mell. Fodor János 10 sz. mell. Molnár Béla feketén dolgozott egyenesen Újváry-nál, 11 sz. mell. Szépréti Balász feketén dolgozott Újváry-nál 12 sz. melléklet Poros Bertalan többször is meg lett fenyegetve 13 sz. mell.

Tisztelt Városi Ügyészség!

Alulírott Burzuk Sándor 4121 Szentpéterszeg leni u 5 sz alatti lakos az összes meghatalmazásomnál fogva, amik a mai napig érvényesek feljelentést kívánok tenni a mellékelt bizonyítékok alapján a Weilerbachi Rendőrkapitányság és Zollamt felé Ismeretlen tettes ellen, aki az U-Montege Gsmbh nevében Okiratot hamisított , adót csalt, feketén dolgoztatott, Éhező Magyar családokat tett tönkre és más egyéb bűncselekmények alapján, kérem, a büntetőeljárás megindítását!

Úgy gondolom, hogy a Magyar Ügyészségnek elsődlegesen a Magyar emberek érdekeit kell képviselni, mint ahogyan teszem azt én is, bár a folyamatban lévő nyomozás alapján erősek a kétségeim!

A további lépéseket a nyomozás törvénytelenségével kapcsolatosan, saját magam kívánom megtenni a felettes hatóságok felé!

Az általam leírtak mindenben a valóságot tartalmazzák melyeket aláírásommal minden oldalon, hitelesítek.

Tisztelettel: Burzuk Sándor bűnöző jelölt, oknyomozó- újságíró főszerkesztő

Szentpéterszeg 2011.12.20.

A mai napon jutott tudomásomra, hogy a gyanúsítást önbíráskodás helyett zsarolással adják át a Berettyóújfalui Városi ügyészségnek!

Adalékként a Berettyóújfalui Városi Rendőrség szeretné az oknyomozó hírpotálom felfüggesztését! Vajon miért?

A Berettyóújfalui Városi Ügyészség feljelentésem ellenére nem rendelt el nyomozást Újváry Gyula ellen és a nyomozás megtagadó határozatot is elfelejtette számomra megküldeni!

Ezek után felmerül a kérdés ugye „egy szálat sem elfogult” ez a tisztességes Városi Ügyészség?