Vörösiszap öntött el több Veszprém megyei települést, miután átszakadt a közelben lévő timföldgyár tározójának a gátja. Az 1942-ben alapított, a negyvenes évek második felétől a kilencvenes évek privatizációjáig állami vállalatként működő egykori Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó a privatizáció óta a MAL Magyar Alumínium Zrt. cégcsoport tagja. A MAL a kilencvenes évek második felében bekövetkezett privatizációja óta a leggazdagabb magyarok toplistáján szereplő magyar magánszemélyek érdekeltségébe tartozik.
Ilyen Bakonyi Árpád és családja – az igazgatóságnak a családból a cégvezető Bakonyi Zoltán a tagja –, de szerepel a tulajdonosok közül a leggazdagabbak között Petrusz Béla és Tolnay Lajos is. Ők ketten szintén tagjai az igazgatóságnak, Tolnay egyben a MAL elnöke is.
Az alumíniumos gigavállalat – amely, néhány nagy társasághoz hasonlóan, a piaci árnál olcsóbban kapja az áramot – szerepel Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos feketelistáján is. Ez összefüggésben állhat azzal, hogy Tolnaynak és a MAL-nak korábban több olyan alumíniumipari társaságban volt tulajdonrésze, amelyben érdekeltsége volt Gyurcsány Ferencnek, illetve a későbbi miniszterelnök cégeinek, például a mosonmagyaróvári Motimnak. Ilyen vállalat például a timföldgyárhoz hasonlóan Ajkához kötődő Bakonyi Bauxitbánya Kft., a Bauxit Bányavagyonkezelő Kft. és az Első Magyar Timföldipari Kft., vagyis a dunántúli alumíniumipar több vállalkozása.
A MAL üzleti eredménye az elmúlt években – jórészt a gazdasági válság hatására – folyamatosan romlott. Árbevételük az Opten cégtárának adatai szerint a 2007-es 56,4 milliárd forintról 2009-re 28,3 milliárd forintra csökkent (igaz, az adózás előtti eredmény mínusz 1,2 milliárdról mínusz 360 millióra javult).
A társaság honlapján a környezetvédelem menüpontban csak ennyi olvasható: „Társaságunk messzemenően elkötelezte magát a környezetre gyakorolt negatív hatások minimalizálására [...] Jól lokalizált, korszerűen megépített, monitor rendszerrel ellátott üzembiztos tárolók szolgálnak a vörösiszap tárolására. Nagy gondot fordítunk a vörösiszap-terek rekultivációjára, folyamatos a már feltöltött medencék termőfölddel és növényzettel történő lefedése. Az ISO 14001 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszert 1999-ben vezettük be”
.
(Index)
|
