Mégsem felfüggesztett börtönre, hanem - immár jogerősen - pénzbüntetésre ítélték B. Lászlót, a nyíregyházi Nyírsuli Kht. volt ügyvezetőjét folytatólagosan, s részben társtettesként elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, továbbá magánokirat-hamisítás miatt. Ugyancsak pénzbüntetést kapott a büntetőügy másod- és harmadrendű vádlottja is.
Mint korábban beszámoltunk róla: a vádirat szerint a vádlottak a Nyírsuli Kht. vezetőiként 2003-ban és 2004-ben valótlan tartalmú kiküldetési rendelvények alapján utalványoztak maguknak költségtérítést. A Nyíregyházi Városi Ügyészség B. Lászlót 2,7 millió, P. Ágnest 2,1 millió, Cs. Imrét 1,5 millió forint jogosulatlan költségtérítés felvételével vádolta meg. Első fokon a Nyíregyházi Városi Bíróság 2008 májusában felmentette a vádlottakat, mert nem volt bizonyítható, hogy a kiküldetési rendelvények valótlan tartalmúak lettek volna, s a vádlottak jogosulatlanul vették volna fel a költségtérítést. Azonban a megyei bíróság megalapozatlanság miatt 2009 áprilisában hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, s új eljárásra utasította a bíróságot más bíró kijelölése mellett.
A hatályon kívül helyezett ügyben a városi bíróság 2011-ben hozott nem jogerős ítéletet, amely szerint B. Lászlót 1 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélték két évre felfüggesztve, míg a Nyírsuli volt gazdasági vezetőjét, P. Ágnes másodrendű vádlottat 10 hónap börtönre ítélték 2 évre felfüggesztve, az ügy harmadrendjű vádlottja, Cs. Imre ítélete pedig 8 hónap börtön volt ugyancsak 2 évre felfüggesztve. A nem jogerős ítéletben pénzbüntetéseket is kiszabtak.
Az ügyben ma született jogerős ítélet, amelyről Nyakó Zsuzsanna szóvivő, a Nyíregyházi Törvényszék elnökhelyettese elmondta: a törvényszék megváltoztatta a Nyíregyházi Városi Bíróság 2011. júniusi ítéletét, és B. Lászlót 1,5 millió forint, P. Ágnest 1,35 millió forint, Cs. Imrét pedig 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, s mellőzte velük szemben a pénzmellékbüntetés és a vagyonelkobzás alkalmazását. A Nyíregyházi Törvényszék megállapította, hogy a vádiratban szereplő utazások egy része nem történt meg, több utazást pedig szükségtelenül, a kht. vagyoni érdekeinek megsértésével engedélyeztek, a bűncselekmények fiktív rendelvények kiállításával, felhasználásával, valamint a két vezető kötelezettségének többszöri megszegésével valósultak meg. A törvényszék megállapította azt is: nem bizonyosodott be kétséget kizáróan, hogy a vádiratban megjelölt kiküldetési rendelvényeken feltüntetett összes út valótlan volt.
forrás:nol |
