Az abortusztabletta múlt heti magyarországi engedélyeztetése elleni KDNP-s tiltakozással indított az Országgyűlés: a hétfői plenáris ülésen napirend előtt Nagy Kálmán képviselő azt kérte a kormánytól, ne engedje a patikákba a gyógyszert. Bár szerinte ez nem is gyógyszer, ráadásul kockázatosabb az orvosi beavatkozásnál is – amit szintén elleneznek. Megdöbbentőnek mondta, hogy hazánkban száz élveszületésre 43 abortusz jut, míg az uniós átlag 7-15. Tavaly 38 ezer művi terhességmegszakítást végeztek Magyarországon, tette hozzá. A kereszténydemokrata politikus ezek után a többhetes vérzéseket, a méh kiürülésének esetlegességét taglalta, vagyis a tabletta kockázatait, és azt kérte a kabinettől, kérjenek jogértelmezést az Alkotmánybíróságtól, hogy engedélyezhető-e a "gyógyszer".
Szócska Miklós államtitkár válaszában uniós kötelezettségnek mondta a tabletta regisztrációját, ami tavaly 15 tagállamban egyszerre indult, az EU-tagok számára kötelező gyógyszerkódex előírása alapján. A regisztráció tehát elkerülhetetlen, de ez nem jelenti azt, hogy azonnal alkalmazható, a patikákban forgalmazható lenne. Mivel a kockázatok vita tárgyát képezik, nem vezetik be a tablettát.
Zöldbárók helyett?
A fideszes Horváth István napirend előtt az agrárpolitikát az elmúlt hetekben ért "támadásokról" beszélt. De főként arról, hogy az "elmúlt időszakban" mekkora károkat okozott az elhibázott agrárpolitika, külföldi multiknak, zöldbáróknak játszották ki a földjeinket, függőségbe taszították a magyar gazdákat, elherdálták az agrárcégek vagyonát. De aztán jött a Fidesz, kiigazítják a hibákat, földhöz juttatják a magyar gazdákat. Innen rákanyarodott a sokat bírált földhaszonbérleti szerződésekre, pedig 16 ezer hektáron félezer gazdával kötöttek "korrekt" szerződést földhasznosításra. "Ahová még nem tette be a koszos lábát az alantas hangulatkeltés, ott minden normálisan folyik".
Fazekas Sándor agrárminiszter ezt különösebben nem is vitatta, mi több, örömére szolgál, hogy tisztázhatja a földbérlettel kapcsolatos csúsztatásokat, félreértéseket. Először is, nem földosztásról van szó, hanem haszonbérbe adásról; a pályáztatás csak a termőföldek egy százalékát érinti, és szó sincs nagybirtokokról: az átlaggyőztes 37 hektárt kap, a bérleti díj pedig egységes. Fazekas sem tudta megállni, hogy ne elmúltnyolcévezzen: a szocialistákkal ellentétben, ők nem kiárusítják, hanem tisztes piaci feltételek mellett adnak haszonbérletbe földterületeket. Arról pedig, hogy rendre előkerülnek fideszes politikusok és ismerőseik nevei a pályázatoknál, Fazekas annyit mondott, hogy neki is nagyon sok ismerőse van, amióta miniszter lett. "Szinte az összes egyéni körzetben fideszes képviselő dolgozik. Mi tudjuk, milyen vidéken élni, együtt munkálkodni az emberekkel. A "hangulatkeltőktől" pedig azt kérte, "hagyják abba hamis tevékenységüket". A pályáztatást pedig nem állítják le.
Jobbik vs. Kövér
A változatosság kedvéért az elmúlthúszév is előkerült a napirend előtti vitákban. Most a jobbikos Gyöngyösi Márton hozakodott elő a "kommunisták hatalomátmentésével", de csak azért, hogy párhuzamot vonjon: a Fidesz más zászló alatt, de ugyanazt folytatja, amit a szociálliberális kormányok, pedig azért kaptak kétharmadot, hogy felszámolják az elmúlt húsz évet jellemző korrupciót. Nincs olyan hét, folytatta Gyöngösi, hogy ne lenne szó Fidesz-közeli gyanús gazdasági ügyletekről. Felszólalását a Simicska-Nyerges féle gazdasági kör állami megrendeléseit vizsgáló bizottság szükségességére futtatta ki, mondván, a Közgép másfél év alatt 300 milliárdos megrendelést kapott, 3 milliárdos profitot értek el tavaly; a közbeszerzési piac ötödét uralják. Miközben a kkv-k nem juthatnak forrásokhoz, a Közgép 34 milliárdos hitelt kapott az MFB-től. "Milyen véletlen, hogy Orbán Viktor barátja, kollégiumi szobatársa kapta a hitelt".
A Simicska-Nyerges féle érdekeltség uralja a közterületi hirdetési piac 90 százalékát, tavaly egymilliárdos profitot értek el, míg a piac 10 százaléka veszteséggel zárta 2011-et. Gyöngyösi sérelmezte, hogy a Fidesz mondvacsinált indokokkal akadályozza a vizsgálóbizottság megállapítását, holott a 78 képviselői aláírást összegyűjtötték, így kötelező lenne létrehozni a testületet.
Ezek után a Jobbik-frakció tagjai transzparenseket emeltek fel, Ne féljetek az oligarchabizottság felállításától!, Akinek nincs cégbirodalma, az annyit is ér? feliratokkal. Kövér László házelnök emiatt rendreutasította a jobbikosokat, felháborítónak nevezve ezt az "eljárást". A jobbikosok nem először lépik át szerinte azokat a határokat, amiket 20 éven át egyetlen frakció sem lépett át (ez feltehetően nem a transzparenses tiltakozásra vonatkozott, azt ugyanis az SZDSZ, majd 2010 után az LMP is előszeretettel haszálta – Ny. M.). – Két év után kezdjék megszokni, hogy kisebbségben vannak az Országgyűlésben, ez jó ideig így is marad – hangzott a házelnöki dörgedelem. (A vizsgálóbizottsági kezdeményezést Kövér László fel sem tette egyébként szavazásra – ez még csak arról szólt volna, hogy egyáltalán napirendre vegyék-e a kezdeményezést. A házelnök az alkotmányügyi bizottsághoz küldte át az ügyet, mivel kétségei támadtak, hogy az új parlamenti törvény alapján felállítható-e a testület.)
Annyi más lehetőség
Gyöngyösinek Fónagy János államtitkár válaszolt; lényegében annyival intézte el a dolgot, hogy a Jobbik nyugodtan tegyen feljelentést, ha visszaélést lát, vizsgálóbizottságot pedig akkor lehet létrehozni, ha azt más módon – interpellációkkal, képviselői kérdésekkel – nem lehet tisztázni. De lehet. Senkit nem akadályoztak abban, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt megtámadjon pályázati eredményeket, úgyhogy a törvényes lehetőségek adottak.
Mint négy éve
Nem hozott különösebb izgalmakat Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető, a nap utolsó napirend előtti felszólalója sem: a kormány első két évének mérlegét vonta meg sokadszorra, az elhibázott gazdaságpolitikájuk felárát az emberekkel fizettetik meg, a kormány teljesítménye siralmas, most már tényleg rosszabbul élünk, mint négy éve. A beígért 4-6 százalékos növekedés helyett recesszió, egymillió új munkahely helyett 1 millióval kevesebben dolgoznak, radikális adócsökkentés helyett 25 új adót vezettek be. A beruházásokat nem felpörgették, hanem drasztikusan csökkentették, nő a csődkockázat, a törlesztőrészletek, drágább a benzin, gyengébb a forint – "már a középosztályt is lecsúszás fenyegeti". Mindezt már nem lehet elmúltnyolcévezéssel elintézni – előlegezte meg a kormány válaszát.
Igazán nem kenyere
Cséfalvay Zoltán államtitkár volt az első, aki mosolyra fakasztotta legalábbis az ellenzéket, amikor azzal indította válaszát, hogy igazán nem kenyere a nyolcévezés. De...
Az emberek most azt fizetik meg, "amit önök követtek el az elmúlt időszakban". Majd jött a statisztikákkal: az államadósság több mint húsz százalékkal nőtt 2004–2010 között, mert a szocialisták eladósították az országot. A foglalkoztatottak száma sem úgy van: a szocialisták idején csökkent, most lassan növekedésnek indult. Most először tudják tartani 3 százalék alatt az államháztartási hiányt, válság idején – az MSZP kormányzása alatt ezt annak ellenére sem tudta megtenni, hogy akkor konjunktúra volt a gazdaságban.
Ezzel a napirend előtti felszólalásoknak vége, a parlamenti ülés az interpellációkkal, majd kérdésekkel folytatódik.
Döbrögik rabszolgái
"Helyi döbrögik" rabszolgasorban tartják a közmunkásokat az LMP-s Szél Bernadett szerint. Az ellenzéki interpelláló kivizsgáltatná a közmunkaprogramok működését, csakhogy "a helyi oligarcháktól" nem kap kellő tájékoztatást. Szél Bernadett egy közmunkást is idézett, miszerint gyalázatosan kihasználják a nyomorúságos helyzetüket. Még hajlonganiuk is kell.
"A közmunkaprogram célja az értékteremtés" – felelte az interpellációra Tállai András, aki azt is fontosnak tartotta, hogy a közmunka csak átmeneti állapot. A munka nehézségeivel kapcsolatban gúnyosan azt mondta, a munka bizony megterhelő, sokszor hajlongással is jár.
Szemetek lesik a hasznot
Az azonnali kérdések és válaszok órájában is terítékre kerültek a "haveri" földbérleti szerződések. Ahhoz képest, hogy az átlagpályázó 37 hektár földet kapott hasznosításra, a szocialista Gőgös Zoltán felsorolta a rekordereket: a félezer nyertes pályázó között volt, aki 500, 800, sőt 1250 hektárt kapott – ráadásul mind "ezer szálon kötődnek a Fideszhez": az egyik a helyi képviselő férje, a másik önkormányzati képviselő, a harmadik polgármesterjelölt volt. Akkor ki a politikai haszonleső? – vetette fel Gőgös.
– Ön a politikai haszonleső és mindazok, akik a gazdák földéhségét, érzelmeit kihasználva az Országgyűlés falai közé hozzák a problémáikat – riposztolt Budai Gyula kormánybiztos. Majd elmúltnyolcévezni kezdett: a szocialisták több ezer hektár földet adtak el, amit nem tudtak eladni, azt átjátszották baráti cégeknek, ha ez sem sikerült, akkor pedig visszavonták a pályázatokat. Viszontválaszában Gőgös Zoltán azt ígérte, nyilvánosságra fogja hozni a listákat, hogy mindenki lássa, "milyen galád és szemét módon bírálták el a pályázatokat". Budai ezt kikérte magának, szerinte az volt "nagyon szemét dolog", amit a szocialisták az elmúlt nyolc évben tettek.
Teljes hozzáférés
A kora délutáni politikai-szakmai viták után a határozathozatalokkal folytatódik a parlament plenáris ülése. A napirenden több törvény és törvénymódosítás zárószavazása szerepel. Az egyik legkülönösebb javaslat, amiről ma szavazhatnak, lehetővé tenné a Miniszterelnökségnek, hogy hozzáférjen a központi lakcímnyilvántartóhoz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kormány adatkezelővé válik, és ingyenesen hozzáférhet a nevünkhöz és címünkhöz, mindezt arra hivatkozva, hogy "a kormányzati intézkedések során szükségessé válhat a polgárok tájékoztatása vagy véleményének, álláspontjának megismerése".
Einstandolják a pártiratokat
Egy másik törvényjavaslat elfogadásával pedig a Politikatörténeti Intézet magánlevéltártól, baloldali kutatóműhelytől elveszik a rendszerváltás előtti pártiratokat, központosítják a megyei levéltári hálózatot, a Magyar Országos Levéltár átszervezésével létrehozzák a Magyar Nemzeti Levéltárat. Egy kormánypárti javaslatra pedig november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánítják. Ugyancsak fideszes kezdeményezésre költségvetési támogatást ítélhetnek meg a genfi CERN csillebérci adatközpontjának.
forrás:nol.hu |