Keresés         Kapcsolat   
 
    Visszaélések.hu         Aktuális | Folyamatban lévő ügyek | Nyomozati szakaszban | Bírósági szakban | Jogerős ügyek | Vélemények
2021. június. 24


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 




 
     
 
 Feketemunka, szürke munka - megéri?
 
Napi Aktuális 2010-10-25 15:56:15
 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez
 


A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján négymillió hivatalosan bejelentett foglalkoztatott van ma Magyarországon, akiknek így tízmillió magyart kell eltartaniuk. Az adófizető állampolgárok száma alig több mint 3 millió. A helyzetért mind a feketén dolgozók, mind a feketén dolgoztatók felelősek.










Fekete munka: teljesen" illegális munkavégzés. A „munkáltató” nem jelenti be a munkavállalót a szükséges helyekre, nincs így tb, adó, a fizetést levonások (közterhek) nélkül kapja az alkalmazott. A feketemunka kikerülését írásban rögzített munkaszerződés biztosítja, melyben a felek megállapodnak a fizetési feltételekről, munkaidőről, munkakörről, a munkavégzés helyéről és a kötelező levonásokról. 

 

 Szürke munka: „félig” legális munka. Van munkaszerződés, ekörül minden jogszerűen van elintézve, de a munkáltató a munkaszerződésedtől eltérően foglalkoztat, pl.: napi 4 órás munkaidőre jelenti be az alkalmazottat, de valójában 8 órában foglalkozatja, ugyanannyi bérért. A másik bevett szokás: a munkáltató megpótolja „zsebből” a munkaszerződésben megállapított bért, hogy a dolgozó megkaphassa a szóban megígért nettó bért (így jelentős közteher-befizetést spórolhat meg a munkaadó). Ez a jelenség a minimálbér emelése után még jobban megerősödött. Gyakorlatilag azt találták ki a munkáltatók, hogy 6 órás munkaidőre, és 6 órás munkabérrel jelenti be a munkavállalót a hivatalok felé.

Fehér munka: A fehér munka a törvényes, legális munkavégzést és foglalkoztatást jelenti, vagyis a munkavállaló és a munkáltató szerződést kötnek, s az alkalmazott munkaidejének és bérezésének megfelelően van bejelentve.

Gedeon András, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség munkatársa szerint a korábban magas arányú fekete munkást foglalkoztató építőipar mára valamelyest „szürkülni” látszik, a vendéglátó ipar és az őrző-védő cégek egyre több illegális dolgozót alkalmaznak.

 

A munkaügyi ellenőrzések megállapították, hogy valósak azok a statisztikai adatok, amelyek szerint minden ötödik munkavállalót feketén foglalkoztatnak az országban. A kiemelten ellenőrzött építőipari ágazatban - a gyakori ellenőrzéseknek köszönhetően - a korábbiakhoz képest gyakoribbá vált a jogszerű foglalkoztatás, ám a válság kirobbanása óta a pozitív eredmény visszaszorulni látszik.

Magyarország az Európai Unióban élen jár az illegális munkavállalás tekintetében - derül ki az Európai Bizottság legfrissebb felméréséből. Az elemzés szerint a feketemunka aránya a bruttó hazai össztermékünk, a GDP 19 százalékát is meghaladja. A sok milliárd forintos tétellel csak Görögország veszi fel a versenyt és előz meg minket az illegális munkavállalás ranglistáján.
Csökkennek a megrendelések, apad a bevétel, a járulékok viszont konstans állapotot tükröznek. Mit tehet ilyen helyzetben a vállalkozó? Ha nincs már elegendő bevétel ahhoz, hogy kitermelje az alkalmazottak járulékát – „kénytelen” feketén foglalkoztatni őket. A munkavállaló pedig jobb, illetve más ajánlat híján (kiszolgáltatott helyzetére való tekintettel) elfogadja a feltételeket. Nagy kérdés: megéri-e kockáztatni? Mivel fenyegetnek a vonatkozó törvények?

- Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás:
310/A. § (1) Az a munkáltató, aki a) munkaszerződés nélkül, b) színlelt szerződéssel alkalmazott munkavállalója részére járó személyi jellegű juttatáshoz kapcsolódó, a kifizetőt terhelő, az államháztartás valamely alrendszerébe kötelezően előírt közteher-fizetési kötelezettség teljesítését elmulasztja, ha az elvont adók összege együttesen kisebb adóbevétel-csökkenést eredményez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az elvont adók összege együttesen nagyobb adóbevétel-csökkenést eredményez. (3) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az elvont adók összege együttesen jelentős adóbevétel-csökkenést eredményez. (4) A büntetés bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az elvont adók összege együttesen különösen nagy, vagy ezt meghaladó adóbevétel-csökkenést eredményez.


- Adócsalás:
Az adócsalást az követi el, aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényre (adatra) vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt (adatot) a hatóság elől elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti.
Minősített esetek: A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel nagyobb mértékben csökken. Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel jár, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel jelentős mértékben csökken. Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés a büntetés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy vagy ezt meghaladó mértékben csökken.

visszaelesek.hu

 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez  
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-11-17 Csipak Péter
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-05-03 ITT A CUNAMI!
 
 
 
 
 
 
 
 Utolsó frissítés: 2021-06-14 06:55:26 IMPRESSZUM | ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ