Kósa Lajos polgármester a debreceni városházára szerdán megbeszélésre hívta a 2-es villamospályán korábban dolgozó alvállalkozókat, azokat az embereket, akiknek összességében még mindig több száz millió forinttal tartoznak egyes fővállalkozók. Azokat az embereket, akik a saját bőrükön tapasztalták meg a botrányos villamosprojekt anomáliáit.
A debreceni városháza erre az eseményre csak három médiumot hívott meg: a Magyar Távirati Irodát, a Hajdú-bihari Napló című megyei napilapot, valamint aDebrecen Televíziót. Az összes többi médiumot nem értesítették. Nem értesítették a Népszabadságot sem. Azaz: Kósa Lajos úgy gondolta, hogy meg kell szűrnie azoknak a médiumoknak a körét, amelyek ott lehetnek ezen a nem csekély jelentőségű egyeztetésen. Micsoda kisszerűség. Micsoda pitiánerség.
Vajon miért? Miért kizárólag a "baráti" sajtónak szóltak? Miért csak azoknak, akikről joggal feltételezhető, hogy a polgármester szája íze szerint tudósítanak az eseményről? Miért nem akarta Kósa Lajos, hogy a vele "nem baráti" viszonyt ápoló sajtómunkások (nem vagyunk sokan Debrecenben) ne lehessenek ott?
Az nem szakmai érv, hogy a jelen lévő sajtó révén az összes médium értesülhetett az eseményről. Azért nem érv, mert a jelen lévő sajtó tudósításai révén a többi médiamunkás hozzáférhetett ugyan a hírhez, de a hírforráshoz nem. A "nem baráti" sajtó nem beszélhetett a meghívott alvállalkozókkal.
Valami miatt Kósa Lajos úgy gondolta, hogy a sérelmeket elszenvedett alvállalkozókhoz csak megszűrve engedi oda a sajtót. Vajon miért? Mi miért nem tehettünk föl kérdéseket az alvállalkozóknak? Miért nem ismerhettük meg őket és a történetüket?
Egészen a tegnapi napig azt lehetett hinni, hogy a beruházás botrányosan késedelmes volta miatt a debreceni önkormányzat alig hibáztatható. Azt lehetett hinni, hogy az önkormányzat csak elszenvedője, áldozata volt a történteknek, s nem alakítója.
Ezek után már úgy tűnik: az önkormányzatnak is lehet valami sara - különben nem titkolózna. Különben száz százalékos átláthatósággal kezelné ennek a botránynak a kommunikációját.
Miért fizeti Kósa Lajos a kommunikációs stábot, ha az nem figyelmezteti az efféle gyanús eljárások veszélyeire? Vagy ha figyelmeztették, miért nem fogadta meg a tanácsot? A legrosszabbra gondolni sem merek: talán a kommunikációs csapat javasolta Kósa Lajosnak a meghívottak szűkítését?
Ezzel a kommunikációs baklövéssel Kósa Lajos fölébresztette bennem (s talán sok debreceniben is) azt a gyanút, hogy neki ebben az ügyben van valami titkolnivalója. Most már gyanakszom: van annak oka, hogy ebben az ügyben Kósa Lajos nem a teljes, hanem a részleges nyilvánosság híve?Miért nem híve a száz százalékos átláthatóságnak?
Kósa Lajosnak nagy munkájába fog kerülni, hogy a föltámadt gyanút eloszlassa. De nem sajnálom érte: egye meg, amit kifőzött.
forrás:Sajtós pogi |
