Horváth András, az adóhivatal volt dolgozója november elején állt elő azzal, hogy a NAV kormányzati körök tudtával több mint ezer milliárd forintos áfacsalás felett huny szemet. A módszert úgy írta le, hogy a kereskedő cégek bonyolult hálózatot működtetnek, papíron utaztatják a különböző élelmiszereket a szlovák vagy a román határon keresztül. Mire az élelmiszer eljut a boltok polcaira, az áfa eltűnik az egyik cégnél, az adott társaságnak pedig ugyancsak nyoma vész.
A kormány az áfacsalási ügyet annak ellenére megpróbálja távol tartani magától, hogy kiderült: Horváth az elmúlt években vezető kormánypárti politikusoknak is jelezte az általa észlelt problémát. A kormányzati reakciók arról szóltak, hogy Horváth konkrétumokat nem mond, illetve nincs bizonyíték arra, hogy kormányzati szereplők összejátszanának adócsalókkal. A NAV belső vizsgálata is arra jutott, hogy a volt adóellenőr állításai alaptalanok. A Fidesz-KDNP így nem támogatta az ellenzék által kezdeményezett vizsgálóbizottság felállítását. A kormánypárt politikusai pedig arról beszéltek: a NAV volt munkatársa akkora mértékű adócsalásról beszélt, hogy épp emiatt válik hiteltelenné.
Az elmúlt hetek néhány kormányzati lépése, piaci szereplők megszólalásai azonban árnyalták azt a képet, amelyet az ügyről a kormánypárt megpróbált kialakítani. Az alábbiakban ezeket szedtük össze. Ezekből az is látszik, hogy az adóellenőr állításainak bagatellizálása mellett a kormány igyekszik növelni a NAV hatékonyságát a költségvetést súlyosan érintő áfacsalások kapcsán.
1. Orbán disznóságokat lát
Orbán Viktor kormányfő hétfőn az Országgyűlésben csak általánosságban reagált az ügyre, november 19-i beszédében azonban komolyan aggódott az áfacsalások mértéke miatt. A kormányfő aznap Kaposváron a Magyar Cukor Zrt. cukorsilójának átadási ünnepségén vett részt. Beszédében kitért arra, hogy a cukoriparág gondjait nehezíti az áfacsalások magas aránya, ami az államnak és a termelőknek is komoly problémát okoz. (Horváth a fideszes politikusoknak írt levelében többek között a cukoripart írta le olyan területként, ahol különösen magas az adócsalások aránya.)
“Itt kérem nagy disznóságok vannak, olyanok, amelyek nemzetgazdasági méretű károkat okoznak” – fogalmazott Orbán az adócsalásokra utalva. A miniszterelnök szerint a csalók lerontják a becsületes cégek és termelők teljesítményét. A csalók számára nem mentség az sem, hogy a hazai és az uniós szabályok nem teszik túl nehézzé a dolgukat – mondta. A kormányfő szerint a cukorkereskedelem kifehérítéséhez hozzájárulna a fordított áfafizetés bevezetése. Szerinte a kormány ezzel annak ellenére megpróbálkozik, hogy az EU ezt egyelőre nem támogatja.
A Magyar Nemzet csütörtökön már arról írt, hogy a kormány november végén a fordított cukoráfa érdekében meg is kereste Brüsszelt. Ennek lényege, hogy az áfát nem az eladó, hanem a vásárló (gazdasági társaság) fizeti meg, így a vásárló lesz jogosult a visszatérítésre is. Ezzel a módszerrel ki lehet küszöbölni, hogy a közvetítő kereskedőcégek a hamis visszaigénylésekkel haszonra tegyenek szert. A napilap szerint a kormány arra hivatkozott az EU-nál, hogy a cukorkereskedelemben magas a feketegazdaság aránya.
2. Csányiéknak is feltűnt
Horváth színrelépése után néhány nappal a Magyar Nemzetben megjelent egy cikk, amelyet a Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért nevű szervezet szóvivője, Torba Tamás írt. A csoport egyik alapítója az a Bonafarm, amely Csányi Sándornak, az OTP vezetőjének élelmiszer-ipari érdekeltségeit fogja össze. A cikk szerint Torba tagja volt annak a delegációnak, amely az áfacsalások problémáját vitatta meg a kiskereskedelmi láncok vezetőivel. A tárgyalások előtt, illetve után a delegáció bejárta az egyes áruházakat, hogy forgalmaznak-e áfacsalásban érintett terméket.
Horváth színrelépése után néhány nappal a Magyar Nemzetben megjelent egy cikk, amelyet a Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért nevű szervezet szóvivője, Torba Tamás írt. A csoport egyik alapítója az a Bonafarm, amely Csányi Sándornak, az OTP vezetőjének élelmiszer-ipari érdekeltségeit fogja össze. A cikk szerint Torba tagja volt annak a delegációnak, amely az áfacsalások problémáját vitatta meg a kiskereskedelmi láncok vezetőivel. A tárgyalások előtt, illetve után a delegáció bejárta az egyes áruházakat, hogy forgalmaznak-e áfacsalásban érintett terméket
3. Hatékonyabb ellenőrzés kell
November 27-én Giró-Szász András kormányszóvivő arról beszélt: a sértett dolgozók vádaskodásai rombolják az adómorál javítására tett kormányzati intézkedéseket. Az MTI az erről szóló hír után 17 perccel arról számolt be, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) növelné a NAV-ellenőrzések hatékonyságát, ennek érdekében pedig egy rendelet módosítását kezdeményezi.
A tervek szerint január elsejétől életbe lépő rendelet lehetővé tenné, hogy a NAV egyik megyei igazgatósága elnöki jóváhagyás nélkül működhessen együtt egy másik megyei szervezettel, ha a vizsgált ügy szálai átnyúlnak oda. Az NGM indoklása szerint erre az úgynevezett láncolatos ügyek felderítése miatt van szükség, amelynek során hat-hét vagy még több adózót kell vizsgálni. Ilyen esetekben pedig szerencsés, ha az ügyet egyetlen megyei adóhatóság göngyölíti fel. Ez pedig egybevág a Horváth által elmondottakkal, a volt adóhatósági dolgozó a fideszes politikusoknak írt levelében szintén beszállítói láncolatokról írt.
4. Több az export, mint az import és a termelés együtt
Az Origo több cikkben is foglalkozott az elmúlt évek olyan áfacsalóival, akik lebuktak, miután fiktíven adtak el egy szlovák cégnek cukrot, amelyet aztán fantomcégeken keresztül egy magyarországi cég vásárolt vissza, miközben a valóságban a cukor ugyanabban a raktárban hevert. Ezt a Horváth Andrással által is leírt módszert támasztja alá az az Origo által közöltgrafikon is, amiből az látszik, hogy miközben a magyarországi cukortermelés 2003 óta folyamatosan csökken, addig az export nőtt, és az elmúlt években már jócskán meghaladta a termelés mértékét.
A SME című szlovák lap múlt héten arról írt, hogy Szlovákiában is sokat trükköznek a cukorral, papíron kiviszik az országból, hogy az áfát elkerüljék, de valójában belföldön értékesítik. A cikk szerint a cukrot fiktíven a leginkább Magyarországra és Csehországba szállítják, így jöhetett ki az, hogy a 2011–2012-ben a szlovák statisztikai hivatal szerint Szlovákia 634 ezer tonna cukrot exportált úgy, hogy csak 128 ezer tonnát termelt, és 350 ezer tonnát importált. Ez azt jelenti, hogy 155 ezer tonnával exportált többet, mint amennyi a behozatalból és a termelésből összejött.
Forrás:vs |
