Keresés         Kapcsolat   
 
    Visszaélések.hu         Aktuális | Folyamatban lévő ügyek | Nyomozati szakaszban | Bírósági szakban | Jogerős ügyek | Vélemények
2026. április. 30


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 




 
     
 
 Amióta a lopás legálissá vált kis országunkban a cigány vállalkozónak tekinti, tekintheti magát!?
 
Napi Aktuális 2011-05-31 13:19:21
 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez
 

Avagy, hogyan mózerolja be a vamzer cigány a magyart?
Történetünk 2006-ban kezdődött, amikor is barna bőrű barátunk, úgy gondolta legalizálni kell a lopást és vállalkozásba kezdett. Mindjárt fel is aranyozta magát, mély lélegzetet vett és úgy gondolta most mivel az egyik legnagyobb magyarországi céggel van szerződése kinyírja a konkurenciát. 






 

 

2007 tavaszán így felkereste az egyik megyei munkaügyi felügyelőségen egyik kedves felügyelő barátját és annak segítségével némi pénzecske felajánlásával kinyírja a konkurenciáit. A felügyelőség vezetője és egyik munkatársa egy kis pénz reményében és a feljelentésekért cserébe büntetlenségi és ellenőrzés mentes, alkut kötött vele.
De lássuk mivel is foglalkoztak a cigányok :

 

Foglalkozások területi megoszlása:

• Famunkával a Somogy és Baranya vidékén élő beás cigányok foglalkoztak.
• A teknő-, fakanál-, orsókészítők árui nyírfából készültek, amelyért sokszor az ország más vidékeire kellett vándorolniuk. A teknővájó cigányok termékei falun igen keresettek voltak, mert a paraszti gazdaságban mindennapi használati eszközökké váltak - mosó-, disznóölő-, kenyérdagasztó-teknő. A teknővájó mesterség és életforma meghatározó volt, a család erős összetartozását kívánta meg.

• A Tisza-Maros területén voltak a szénégetők. Terméküket, a faszenet a kovácsok, lakatosok, bádogosok vették a fémek izzításához, a háziasszonyok padig a vasaláshoz.

• A Dél-Tiszántúlon letelepedett csoportok nádból, vesszőből készítettek háztartási eszközöket.
• Főleg Erdélyben alakult ki a szitakötő foglalkozás, amit nők végeztek. A háztartásokban és a malomiparban használatos eszközöket készítették, árulták.

• A vályogvetés a legnehezebb sármunkák egyikének számított, főként a Tisza bal partján foglalkoztak vele. A vályogból való építkezés országosan elterjedt. Használata ott említésre méltó, ahol kő, fa nem állt rendelkezésre. A társadalmi fejlődéshez való igazodást mutatja, hogy a vályogvetők közül a 19. században sokan polgárosodtak, számuk megnövekedett. A téglagyártás megjelenésével a termék iránti igény csökkent, a foglalkozás hanyatlásnak indult.

• A dögnyúzó foglalkozás a Hortobágyon és környékén volt elterjedt. Sok település külön leszerződött a dögösökkel.

• Jellegzetes oláh cigány foglalkozás a lókereskedés, lókupecség.

• A nők körében a jóslás, jövendőmondás, kártyavetés, kuruzslás, koldulás.

Itt vannak ezek a szép ősi mesterségek hagyományörzésre, megfontolásra, ajánljuk őket vállalkozásban, a vállalkozókedvű cigányoknak!

 
 Megosztás:  Add a Twitter-hez   Add a Facebook-hoz   Add az iWiW-hez  
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-11-17 Csipak Péter
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2010-05-03 ITT A CUNAMI!
 
 
 
 
 
 
 
 Utolsó frissítés: 2025-03-04 17:35:35 IMPRESSZUM | ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ